A smart city, vagyis az okos otthon projekt Nyugaton már mindennapos gyakorlat, Kelet-Európában egyelőre csak gyerekcipőben jár a dolog – tudtuk meg Besenyei Saroltától, az Okos Város Egyesület alelnökétől. A második alkalommal megszervezett Bizniszvitamin című előadáson az érdeklődők ezúttal választ kaptak kérdéseikre, megtudhatták, hogy milyen az okos város, illetve hogyan kapcsolódik össze a technológia, a társadalmi változás és az emberiség ökológiai lábnyoma? Az okos városokról beszélt az előadó a Magtárban. Jövőkép                                                            Fotó: Magtár Négy éve, hogy elkezdtük népszerűsíteni az okos város projektet, kisebb-nagyobb sikerrel. Nagy kihívást jelent, hiszen nehéz meggyőzni az embereket arról, hogy miért kell foglalkozni ezzel a témával – kezdte előadását Besenyei Sarolta, a World Smart City Organization alelnöke, az Európai Bizottság szakértője. Hozzátette, elsősorban a jövő nemzedéke érdekében érdemes magánemberként és vállalkozóként egyaránt követni a technológia fejlődését. E nélkül nem lehet elképzelni a jövőt – tette hozzá. Tartani kell a lépést A szakértő három pontban ismertette az „okos város” kialakulásában szereppel bíró folyamatokat. – Elsősorban a technika vívmányai azok, amelyek nélkül már az idősödő korosztály, de főképp a Z-generáció képtelen elképzelni az életet. Nincs már olyan munkahely, ahol nem kell használni számítógépet vagy okostelefont. A mi gyerekeink beleszülettek ebbe a felgyorsult világba, nekünk viszont el kell kapnunk a fonalat, hogy velük együtt fejlődhessünk – vékeledett Besenyei Sarolta. Mint mondta, az eltérő generációk között lényeges különbségek vannak mind a kommunikáció, mind az igények, mind az elvárások tekintetében. Előrelátható adatokat közölt, miszerint 2028-ban a Z-generáció tagjai fogják kitenni a munkaerőpiac 32 százalékát. Emellett beszélt a mobilitásról is, amely az előrejelzések szerint 1995 és 2010 között született fiatalok átlagban 17 alkalommal cserélnek majd munkahelyet, ötször váltanak karriert és munkájuk határozza meg lakhelyüket. – Ma is forradalmat élünk meg, de ez másmilyen: ez a digitális forradalom, a technológiák fúzióját, a fizikai és biológiai szférák közötti vonalak elmosódását jelenti – emelte ki a szakértő, majd beszélt arról, hogy az emberiség már másfél Földet elhasznált, „hála” az óriási fogyasztómániának. A vállalkozók is fontos szerepet játszanak – A korábbi ipari forradalmak lineárisan vizsgálták felül a világot. A jelenlegi gazdasági változás, a „negyedik ipari forradalom” exponenciálisan fejlődik, vagyis nem mérhető reálisan az, hogy milyen méreteket ölt ez a megállíthatatlan technológiai fejlődés. Ez az egyik oka annak, hogy kidolgozták az okos város koncepcióját. Kutatások bizonyítják, hogy alig tíz év múlva a világ lakosságának nagyobb százaléka városokban fog élni – hangsúlyozta Besenyei Sarolta. Mint mondta, az okos városnak hat összetevője van, többek között a gazdaság, a környezet, a kormányzás, az életkörülmények, a közlekedés és az emberek. Ezek integrálása jelenti a fejlesztés elkezdését, s ez nemcsak az önkormányzatokat érinti, hanem a vállalkozókat is. – A hat tényező közül legalább három területen kell érinteni az adott város fejlesztését. Ez körülbelül 20-25 évet vesz igénybe. Célja, hogy a technológia felhasználásával a jövő városa legyen hatékony környezetileg, gazdaságilag fenntartható és társadalmilag igazságos – mondta az előadó. Hozzátette, a cél négy fő prioritás mellett érhető el, mint a szolgáltatások minőségének javítása, az energia takarékosabb felhasználása, az állampolgárok bevonása és a gazdaságilag önfenntartó rendszerek megalkotása. Romániában eddig 300 okos város projekt van folyamatban a 2019-es adatok szerint. – Egy okos város kialakításában fontos szerepe van a köz- és magánszférának. Az emberek együttműködésén alapul, amelyhez nyitottnak és realisztikusnak kell lenni – zárta gondolatait Besenyei Sarolta, majd kiemelte, hogy az összes iparágban működő cégnek, szervezetnek rövid időn belül fel kell készülnie a jövőre. A Magtár, a The House, a Csíki Vállalkozók Egyesülete, valamint az RMKT Csíkszeredai szervezete által szervezett programot közös reggeli követte, amelyet Szőcs Előd séf készített el helyi és szezonális alapanyagokból, ezzel is erősítve a tudatosságot és a környezetvédelmet.

Fülöp Orsolya