A napokban többen jelezték, hogy patkányokat, illetve patkánytetemeket láttak az élelmiszerpiac körül található tömbházak környékén. A probléma ismert a polgármesteri hivatal munkatársai és a hulladékgazdálkodással megbízott ECO Csík Kft. előtt is, ám a végleges megoldás egyelőre várat magára. A megyeszékhelyen problémát okoznak az elszaporodott galambok is. Túlszaporodtak a patkányok a Csíkszereda központjában található élelmiszerpiac környékén. Mindezt többen a közösségi oldalakon tették szóvá. A bejegyzésekben arra panaszkodtak, hogy fényes nappal is több helyen felbukkannak a rágcsálók, és patkánytetemekkel is gyakorta lehet találkozni a piacot körbevevő tömbházak között. Bors Béla Csíkszereda alpolgármestere a Hargita Népe érdeklődésére elmondta, hogy a városháza munkatársai tudnak a jelenségről és gőzerővel keresik a megoldást a problémára. Az elöljáró szerint érthetetlen a nagyszámú rágcsáló felbukkanása, hiszen a piac a közelmúltban esett át teljes felújításon és azóta is szigorúan felügyelik a rend és tisztaság fenntartását. Hozzátette: a Kossuth utcai tömbházakban még működnek a ledobós hulladéktárolók, és elképzelhető, hogy ott lehet a probléma forrása. – A hulladéktárolók körül az ECO Csík folyamatosan végez rovar- és rágcsálóirtást méregdobozok kihelyezésével. A városháza részéről előkészítés alatt van a közbeszerzés, ami magában foglalja a rágcsáló-, rovar-, szúnyogirtást is, és reméljük, minél előbb el tudjuk kezdeni ezeket a tevékenységeket. Ki szeretném hangsúlyozni, hogy ezt csak közterületen végezhetjük el – mondta Bors Béla. A városvezető szerint a rágcsálók elszaporodása periodikusan történik, néhány éve az egerek okoztak problémát Csíkszeredában. Galambok: etetni, vagy nem etetni Szintén ismert jelenség a megyeszékhelyen a galambok elszaporodása. A madarak ellepik a köztereket és a tömbházak környékét, piszkot, ürüléket hagyva maguk után. A város lakóinak egy része mintegy kedvtelésből eteti az madarakat, gyakorta találkozni morzsát, magot szóró „önkéntesekkel” városszerte. A jelenséggel kapcsolatosan Bors Béla úgy fogalmazott, hogy ebben a kérdésben megosztott a lakosság, hiszen vannak, akik lelkesen, akár a tömbházlakások ablakpárkányaira is eleséget szórva etetik a madarakat, míg mások ellenzik ezt. Az elöljáró ugyanakkor nem tud Romániában olyan szabályozásról, ami a kérdéssel foglalkozna (tőlünk nyugatabbra, akár Magyarországon is léteznek helyi rendeletek, amelyek tiltják a galambok és kóbor állatok etetését, rövid internetes keresés után több példát is találtunk erre, szerk. megj.). – A lakosságra nézve kártevőknek nevezhetjük a galambokat, hiszen szemetelnek, mocskolnak, néhány tömbház padlásáról ipari mennyiségű ürüléket lehetne eltávolítani. A galambok ellen sokan küszködnek több-kevesebb sikerrel, hogy megakadályozzák a betelepülésüket, költésüket. Hozhatnánk helyi szabályt az etetés tiltására, de kérdés, hogy ki fogja ezt ellenőrizni. Ehelyett inkább figyelemfelkeltő kampányt lehetne indítani, ám kérdés, mennyire lenne eredményes és hány frontos harcot indítana el – fogalmazott Bors Béla. Hozzátette, olyan jelenséggel állunk szemben, amivel foglalkozni kell, és érdemes felhívni a figyelmet arra: hiába eteti valaki jó szándékkal a galambokat, nem biztos, hogy jót tesz a város lakóinak és a madaraknak sem. Nem jelentik a guberálókat A város közterületeit érintő kérdések között felmerült az állandó problémát jelentő guberálás kérdése is. Bors Béla elmondta: hiába dolgoztak ki a jelenség megfékezésére egy bejelentéses rendszert, a lakosság nem él vele. – A guberálók okozta szemeteléssel vagy rongálásokkal kapcsolatos képek, videók egy időben ellepték a világhálót. Adtunk egy lehetőséget arra, hogy próbáljunk meg változtatni ezen a jelenségen, és kapjunk valódi visszajelzéseket mi is és a hulladékgazdálkodási szolgáltató is. Ám egy kezemen meg tudnám számolni, hány hívás érkezett a megadott telefonszámra – emelte ki az alpolgármester. Hozzátette: a bejelentéseket továbbra is várják; ha valaki guberálást észlel, hívhatja a 0742–038585-ös telefonszámot. A galambok tesznek a világra A Magyar Madártani Egyesület állásfoglalása szerint a városokban félvadon élő parlagi galambok bár a parkokban, tereken érdekes madarak, csapatos és helyhez kötött életmódjuk miatt a pihenőhelyükön felhalmozódott ürülékük problémát jelent. A félvad galamboknak emberi felügyelet hiányában korlátlanul érvényesülhet elképesztő alkalmazkodó- és szaporodóképességük, és a nagyvárosokban akár milliós állományuk is kialakulhat. A parlagi galambok a városok szerves hulladékban és fészkelőhelyben gazdag környezetében egész évben, télen is képesek költeni, akár nyolc alkalommal is. Mivel nem használnak állandó ürítőhelyet, táplálékkeresés közben bárhol járjanak is, ürüléküket lépten-nyomon elpotyogtatják, függetlenül attól, hogy óvodáról, iskoláról, éttermi teraszról vagy száradó ruhákról van-e szó. Ennél is nagyobb a gond a lakó- és irodaházakon, műemlék épületeken lévő fészkelő- és pihenőhelyeiken, ahol a galambtömegek nap mint nap összegyűlve idejük jelentős részét töltik, és a guanóprobléma koncentráltan jelentkezik.

Farkas Endre