Az EU-s és a kormánytámogatások jóvoltából biztatók Csíkszereda tegnap elfogadott költségvetésének sarokszámai, a „belső” bevételekből ugyanakkor csak nullába hozzák ki a működési költségeket. A 71 millió lejes működési alap mellett 64,5 millió lejnyi megtakarított pénzből, illetve 85,23 millió külső (EU-s és állami) fejlesztési pénzből, azaz 220,69 millió lejből gazdálkodhat a város. [caption id="attachment_86522" align="aligncenter" width="1000"] Döntöttek a városatyák. 220 millióból gazdálkodik a megyeszékhely Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Az alaposan megcsúszott központi költségvetés után helyi szinteken is határoznak a költségvetésekről. Csík­szeredáét a városi tanács – egy ellenszavazat és két tartózkodás mellett – tegnap fogadta el. A bevételi oldalon 156 millió lej szerepel. A személyi jövedelemadókból helyben maradt 43,23 millió lej mellett 19 millió lej saját bevétele van a városnak (adókból és illetékekből), 5,26 millió lej származik az áfavisszaosztásból, 3,3 millió lej pedig az iskolaorvosok állami támogatásából. Ezek összességében majdnem fedezik a 70,97 millió lejes működési költségeket. Ehhez társul ugyanakkor a korábbi évek során megtakarított 64,49 millió lej, továbbá 85,23 millió lejes külső forrásból származó összeg, e kettőnek a 149,72 milliós összege képezi a fejlesztési alapot. Vagyis a 220,69 milliós teljes költségvetésnek 32 százaléka (70,97 millió lej) a működési, 68 százaléka (az előbbi közel 150 millió lej) a fejlesztési alapokat teszi ki. A külső források szinte egyformán oszlanak meg: 43,18 millió lej az állami támogatás, közel 42,05 pedig az uniós. Ezen összegek alapján véglegesítették az idei beruházási listát is. A megtakarított 64,49 millió lejre alapozott lista kiegészült az állami és az uniós összegekkel. A 149,72 millió lejnek tetemes részét képezi az oktatási intézmények és bentlakásaik felújítása: erre a célra 57,67 millió lejt költ a város, közel 22 millió lejt EU-s alapokból fedeznek. Óvodák felújítására 12,33 millió lejt különítettek el, általános iskolákéra 22,32 milliót, középiskolákra 17,26-ot, utóbbiak bentlakására pedig 5,76 milliót. 24,84 millió lejt fordítanak tömbházak hőszigetelésére – 10,12 milliós uniós támogatás mellé 6,84 millió állami pénz is társul e célra. A távfűtési rendszer korszerűsítésére újabb 3,97 millió lejt költenek, az Erőss Zsolt Aréna javításaira 3,42 millió lejt szánnak. Zonális rendezési terveket (PUZ) illetően – amelyek a következő évek övezeti felújításait vetítik előre – új tételek nem jelentek meg, csupán két korábbi PUZ aktualizálása: a mobilitási uniós csomag részeként a városközpont és a Baromtér utca övezete. Az úthálózat fejlesztésére ugyanakkor 48,56 millió lejt különítettek el, és ebben nincs EU-s pénz, viszont majdnem fele (22,86 millió lej) kormánytámogatás. Két tétel toronymagasan kiemelkedik: az észak–déli terelőút 15,49 millió lejjel, a Kalász negyed utcahálózatának modernizálása pedig 13,49 millió lejjel. Utóbbi esetében további 7,76 millió lej szerepel az emeletes parkolóház megvalósítására. Egymillió lejnél nagyobb összeget szánnak továbbá a Pacsirta sétány (bő 2 millió lej), a Zsögöd II – vagyis a lovardától a Natúr lakópark felé vezető szakasz – (közel 1,9 millió lej), az Octavian Goga sétány (több tételben több mint 1,3 millió lej), a Kossuth, a Hargita, a Nagyrét út és a Temesvári sugárút együttes felújítására (1,27 millió lej), tovább láthatóan komolyak a szándékok a Lejtő utca (772 ezer lej) és a Kájoni János utca 2. szakaszának (660 ezer lej) esetében is. A Nagymező utca megvalósíthatósági tanulmányának aktualizálására a beruházási lista szerint 815 ezer lejt szánnak. A tanácsülést követő sajtótájékoztatón Ráduly Róbert Kálmán polgármester kifejtette: az Európai Unió 2014–2020-as finanszírozási ciklusában közel 272 millió lejnek megfelelő euró lehívását célozzák meg. – Finanszírozás lesz, a kivitelezést illetően azonban vannak kételyeim – jegyezte meg az elöljáró. Közölte: idén a terelőút építése és a Kalász negyed felújítása élvez elsőbbséget. Kovács Hont Imre