A sajtkészítők és a lekvár-, valamint szörpkészítők egyesületének mintájára alakult meg tegnap a Székelyföldi Gyógy- és Fűszernövényekkel Foglalkozók Egyesülete. A feltehetően ideiglenes nevet viselő tömörülés jövendőbeli tagjai tegnap találkoztak a csíkszeredai megyeházán, és szakmai fórum keretében döntötték el, hogy egyesületbe tömörülve folytatják a munkát. [caption id="attachment_66995" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: László F. Csaba[/caption] Az egyesület létrejöttét Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete szorgalmazta, többek között azért, mert a megyei önkormányzat által meghirdetett pályázatokra egyre több gyógynövényekkel foglalkozó személy és egyesület jelentkezett. Az idei kiírásokon mintegy 500 lejt hívhatnak le ilyen célokra a megyei tanácstól. Fontos szempont továbbá, hogy az egészséges és természetes táplálékkiegészítők egyre keresettebbek a piacon, a hagyományos termékek vásárán többen is jelezték, hogy szívesen vásárolnának akár többet ezekből a termékekből. Borboly Csaba megyeitanács-elnök a találkozón kifejtette, hogy a sajt- és tejtermékkészítők, valamint a közösségi konyhák mintájára átláthatóan, kitartó összefogással és hasznos tapasztalatcserével működő egyesület létrejöttét támogatják. – A legfontosabb cél, hogy a szakma összefogjon, aminek köszönhetően nagyobb léptékkel haladhatnak előre. Közösen kell meghatározniuk, hogy hány lepárlóra, milyen típusú szakmai továbbképzőkre tartanak igényt. Akár az is megoldás lehet, ha a tagok közös terméket dobnak piacra, amely az év bármely napján elérhető bárki számára. A megyei tanács részéről minden lehetséges támogatást megkapnak a kitűzött célok elérése érdekében, ahogy tettük a tejtermékeket és a mézet előállítók esetében is – hangsúlyozta a szakmai találkozón Borboly Csaba. Sánduly Edit, a Székely Sajtkészítők Kézműves Egyesületének elnöke ismertette szervezetük létrejöttének mikéntjét, működését, és hasznos tanácsokkal látta el az egyesületbe tömörülni szándékozó gyógynövényeseket. Mint mondta, az együttműködés nemcsak a jogok és kötelességek teljesítését takarja, hanem az egyenlőség gyakorlása is meghatározó szempont. Ez azt is jelenti, hogy a sajtkészítők vállalták a közteherviselést. – Az egyesület tevékenysége 200 éves projekt része, körülbelül ennyi idő elteltével lesznek olyan ismertek a székely sajtok, mint ma a parmezán. Ebből már eltelt hét év, de továbbra is arra törekszünk, hogy elérjük a célunkat, éppen ezért az egyesületi tagság családon belül örökölhető. A programjainkat pedig úgy szervezzük, hogy a gyermekek részvételét gyakorlatilag kötelezővé tettük – számolt be a sajtkészítők által kitűzött célokról és a munka menetéről az egyesületi elnök. Orbán Melinda, a gyergyó­cso­mafalvi Fenyőalja Turisztikai és Hagyományőrző Egyesület elnöke a gyümölcsfeldolgozásban szerzett tapasztalatokat osztotta meg. Kifejtette, hogy számukra az vált be a legjobban, hogy a különböző vásárokon közösen jelennek meg, így jutottak már el Magyarországra és Németországba is. Véleménye szerint így sokkal könnyebb érvényesülni, mintha mindenki egyénileg próbálná megoldani termékeinek forgalmazását. Hozzátette, egyre nagyobb az igény a tartósítószer- és cukormentes termékekre. Máthé Emma, a Székelyföldi Bio Egyesület vezetője ismertette azokat az akkreditált képzési lehetőségeket, amelyeken a termelők részt vehetnek többek között a Sapientia és a gödöllői Szent István Egyetem kihelyezett karának kínálatában. György Erzsébet, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság részéről pedig a jogszabályokban meghatározott előírásokat ismertette. Kiderült, hogy a gyógy- és fűszernövény alapú termékek szakszerű előállítását és forgalmazását rendkívül bonyolult bejegyeztetési folyamat előzi meg. A szakember szerint egyesületbe tömörülve költséghatékonyabban, és nagyobb sikerrel szerezhetik meg a szükséges jóváhagyásokat. A levendulatermesztésben szer­zett tapasztalatairól számolt be Mik­lósi Ildikó, a kisgalambfalvi Pro­ga­lamb Egyesület vezetője. Mint mondta, hosszas kutatómunka után fogott hozzá a levendulatermesztéshez, pályázaton nyert összegből sikerült lepárlót vásárolnia. – Ha az ember kellőképpen dolgozik vele, meg is élhet belőle. Van értelme és jövője a gyógynövénytermesztésnek – osztotta meg nézeteit a levendulatermesztő. Ezt követően Macalik Ernő biológus, tanár a székelyföldi gyógy­növénykincs hosszú távon szavatolt észszerű felhasználásáról és értékesítéséről tartott előadást. Ha­tos György kertészmérnök a ter­mesztett gyógy- és fűszernövények szakszerű szaporításáról értekezett, míg András Csaba Dezső, a Sa­pien­tia – EMTE tanára az illóolajokról, illetve azok készítésének fortélyairól beszélt a jelenlévőknek. Márk Boglárka A cikk a Hargita Népe március 14-i számában jelent meg.