Fontos nemzetpolitikai állomások eléréséről, Klaus Johannis székelyföldi látogatásáról, erre alapozva pedig a felső szintű magyar–román párbeszéd újraindulásának lehetőségéről szóltak a Tusványos tegnapi megnyitójának beszédei. Megvan az egymilliomodik magyar állampolgársági kérelem, és ezentúl magyar nyelven követhetjük a legfontosabb sporteseményeket is. [caption id="attachment_53602" align="aligncenter" width="1000"] Semjén Zsolt bizakodó. A nemzetpolitika és Johannissal ápolt viszony is jó irányba halad Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Változatlan helyszínen, változatlan felállásban és változatlanul „medveveszélyben” nyitották meg tegnap a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Tusnádfürdőn. Az Olt partján összegyűlt tömeg idén 28 sátor programkínálatából válogathat. Új – vagy látványosan átalakult – helyszínnek számít a Loránffy Zsuzsanna- és az Orbán Balázs-sátor, a Nemzeti Sportudvar, valamint a Tusványos Közösségi Tér. Nemzetpolitikai sarokkőhöz érkeztünk Popa Ilona főszervező, valamint a házigazda Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármesterének köszöntését követően Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke két fontos bejelentést tett a megnyitó alkalmával. – A nemzet közjogi egyesítésében sarokkőhöz érkeztünk. A kérelmek tekintetében ezekben a napokban adták be az egymilliomodik állampolgársági kérelmet – közölte Semjén Zsolt. A Kárpát-medencében egyszerűsített honosítási eljárással immár 845 ezren tették le az állampolgársági esküt, a diaszpórában további 120 ezren. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) novemberi közgyűlésére Semjén szerint eskütételből is meglesz az egymilliomodik, a kérelmek szempontjából azonban már meghaladtuk az egymilliót. Mint megtudtuk: 35 ezer kérelmet visszautasítottak. A másik bejelentése a sport-világrendezvények közvetítési jogára vonatkozott. Mint vázolta: Orbán Viktor tavaly Tusványoson ruházta rá a feladatot, ennek eleget téve pedig – részsikereket elérve – jelenleg is nyomást gyakorolnak a brüsszeli bürokratákra annak érdekében, hogy a közvetítési jogok tegyék lehetővé a határokon túli anyanyelvű műsorsugárzást. Emellett felajánlották az utódállamoknak, hogy a kölcsönösség jegyében határokon átnyúló sugárzást biztosítsanak, de ebben a kérdésben Romániával nem sikerült megegyeznie Magyarországnak. – Kerül, amibe kerül alapon elindultunk az összes utódállam tenderén, és megvettük a közvetítési jogokat – mondta el Semjén Zsolt. Ennek értelmében a téli és nyári olimpiák, valamint a labdarúgó Európa- és világbajnokságok magyar vonatkozású mérkőzéseit magyar nyelven követhetjük Erdélyből is. A miniszterelnök-helyettes egyébként beszédét azzal kezdte, hogy nemzetpolitika tekintetében egyenesben vagyunk. Ezt számokkal támasztotta alá: míg 2010-ben 9 milliárd forintot költöttek nemzetpolitikára, idén már 90 milliárd áll rendelkezésükre, és ez kiegészül majdnem ugyanennyivel, amit gazdaságfejlesztésre költenek. A biztos pont Toró T. Tibor Tusványos-alapító, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke „a biztos pont” jeligét indokolta meg, és örömét fejezte ki abban, hogy a szabadegyetem értékrendje nem változott az évtizedek során. Kiemelte a valós párbeszéd fontosságát, amelynek jelentősége még inkább felértékelődik, amikor azt látjuk, hogy a politikában sok helyen a süketek párbeszéde folyik. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a nemzetpolitika és az autonómia területén is megfigyelhetők pozitív elmozdulások. – Ha az itt élők nagy többsége akarja az autonómiát, és ehhez hozzá tudjuk tenni a román közvéleményt és a román politikai elitet, akkor ebben a tekintetben jelentős előrelépések várhatóak – fogalmazott. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvivője a tábort tíz éve szervező Magyar Ifjúsági Tanács azon tagjaira emlékezett, akik oroszlánrészt vállaltak a tusványosi eszme ápolásában, továbbadásában. Tárnok Mária, a főszervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke az idei tábor fontosabb számait közölte. Németh Zsolt, a magyar kormány Külügyi Bizottságának elnöke – szintén Tusványos-alapító – szerint az idei jelige négy megközelítésből is üzenettel teli. Egyrészt a jobboldal politikai nagycsaládi találkozóhelye. Másrészt a nemzetpolitika céljait tűzi ki. Harmadsorban biztos pont a válaszkeresésben, amely a világpolitikai válság értelmezésében segít. Ugyanakkor hit szempontjából a Biblia a biztos pont, a reformáció 500 éves évfordulójával való szerencsés találkozás miatt pedig a hit szempontjából is fontos szereppel bír a Tusványos. Új párbeszéd reményét jelenti Johannis látogatása A megnyitón felszólaló politikusok Klaus Johannis román államfő keddi látogatását meglehetősen derűlátóan kommentálták. – Nem sok reményt fűztem az egészhez, de értékelni kell, hogy Johannis elnök úr tudatosan jött ide, állva hallgatta végig a székely himnuszt, cserének nevezte, ezért elfogadta a székely zászlót, és a regionális autonómiát is elfogadhatónak tartotta. Az általunk kért területi és az általa említett regionális autonómia között nincs nagy távolság, tehát mégiscsak elindult egyfajta párbeszéd – fogalmazott Semjén Zsolt, hangsúlyozva, hogy az elnök által nemkívánatosnak minősített etnikai alapú autonómia nem az az önrendelkezési forma, amelyre a székelység vágyik. Korrektnek és pozitívnak minősítette Johannis látogatását. Toró T. Tibor kevésbé optimista, de lát fantáziát abban, hogy Johannis a magyar–román párbeszéd moderátora legyen. Németh Zsolt szívesen látná az államelnököt a Tusványoson is, ez is szolgálná, hogy újrainduljon az Ungureanu-kormány 2012-es bukása óta tetszhalott felső szintű magyar–román politikai párbeszéd, amely a közép-európai építkezés fontos eleme. Kovács Hont Imre