Holnap Csíkszeredában, a Megyeház Galériában nyílik meg a Haáz Rezső képzőművészeti munkásságát bemutató kiállítás, amelynek tervezett anyaga egy, nemrég az udvarhelyi múzeumnak adományozott akvarellel bővült. A tanár, képzőművész és múzeumalapító – akinek nevét ma a székelyudvarhelyi múzeum is viseli –, a városban eltöltött több évtized során annak kulturális mentora, igazítója és irányítója volt. Az udvarhelyi Bak család jóvoltából, néhány napja új Haáz Rezső-festménnyel bővült a múzeum képtárának anyaga. A kép a festő lakásának egyik szobarészletét ábrázolja, amint az asztal elő van készítve a délutáni teázáshoz. Erre utal az asztalon álló díszes szamovár, cukortartó és két teáscsésze. A két világháború között a Haáz család otthona, a református kollégium régi épületében berendezett szolgálati lakás volt. Ezt jelzi a boltíves falszerkezet, mely kiegészülve a korabeli bútorzattal, textíliákkal, a falon elhelyezett festményekkel, egy, a korszak értelmiségi rétegéhez tartozó család lakásának bensőséges hangulatát tárja elénk. A 20,8 x 24,5 cm méretű, papírra festett akvarell, állapota jó, jobb alsó sarkában a „Haáz R.” jelzés olvasható. Feltehetően az 1930-as évek második felében készülhetett. Ezúton is köszönetet mond a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és Képtár a Bak családnak önzetlen adományáért. A felvidéki cipszer családból származó és 1883-ban Szepesbélán született Haáz Ferenc Rezső 1901-ben érettségizett az iglói magyar gimnáziumban. Tanulmányait Budapesten folytatta, az egykori Mintarajztanodában (ma Képzőművészeti Egyetem), ahol többek között Székely Bertalan és Szinyei Merse Pál tanítványa is volt. 1905-ben sikeres záróvizsgát tett, és az akkor kötelező „önkéntes” katonai szolgálati évét Budapesten töltötte le, mely idő alatt megpályázta a székelyudvarhelyi református kollégium által meghirdetett tanári állást, amit meg is nyert. Az udvarhelyi egyéves gyakorlati idő elteltével a fiatal rajztanár továbbra is a kollégiumban maradt. Buzgalmával, munkabírásával, jó szervezőkészségével elnyerte az iskola, a város hatóságainak tetszését és megelégedését. Ennek eredménye az lett, hogy 1909-ben, „háromévi sikeres működés után” a református kollégium rendes rajztanárává nevezték ki. Az 1910. évi iskolakezdéskor A festészet újabb irányai címmel tartotta meg tanári székfoglaló értekezését. Tanári munkássága mellett a múzeumalapítás, annak szervezése, gyarapítása játszotta a legfontosabb szerepet Haáz Rezső életében. Az 1920–1926 között végzett kutatásai alapján megfestette akvarellben a Régi diákélet című sorozatot a múzeum számára, amelyben többek között olyan képekkel találkozhatunk, mint a Lustra, Cipóosztás, Ládán alvó diák… Első egyéni tárlatát 1922-ben rendezte a református kollégium tornatermében, ahol a következő évek során számos más képzőművészeti és háziipari tárlat került megrendezésre. Hosszú időn át egyik kedvelt tevékenysége volt a kollégiumi és más műkedvelő színielőadások díszleteinek, az előadók ruházatának tervezése, kivitelezése. 1932-ben kezdte el készíteni a levelezőlap formájában is sokszorosított sorozatát, amely a székely népviselet feledésbe merült ruhatípusait ábrázolja, és ezek szabásait, formáit, színeit hitelesen, pontosan menti át az utókor számára. Képzőművészeti munkásságának jelentős része az etnográfiával, azon belül a tárgyi néprajzzal kapcsolatos. Félezerre tehető azon rajzzal ellátott tárgylapoknak a száma, amelyeket egyfajta leltári nyilvántartásnak szánt, ezek ugyanakkor valóságos grafikai bravúrnak számítanak. A két világháború közötti időszakban készült több száz rajza, festménye, szemléltető rajza közül kiemelkedik a Székelytámadt-vár rekonstrukciós fantázia-olajfestménye. Az Erdélyi Magyar Párt székelyudvarhelyi és székelykeresztúri székházainak megfestette Orbán Balázs térdképeit. További olajfestményei többek közt Benedek Eleket és olyan udvarhelyi neves személyiségeket ábrázolnak, mint Gönczi Lajos, Solymossy Endre, Imre Dénes, Szakáts Péter és mások. Munkásságáról nehéz összképet rajzolni, mivel rajzai, festményei szétszóródtak. Szívesen és előszeretettel adományozta munkáit barátoknak, ismerősöknek, a múzeumot látogató nevesebb vendégeknek, de ezekről nem vezetett nyilvántartást. Fia, Haáz Sándor etnográfus, grafikus igyekezett felkutatni édesapja műveit: 796 festményt és 486 rajzot sikerült összeírnia. Köztéri, illetve közösségi térben elhelyezett tervei közül kettő valósult meg. Sepsiszentgyörgyön 1942. november 15-én avatták fel az Országzászló emlékművet, amelyet Haáz Rezső tervezett. A másik, még ma is létező és közösségi térben található alkotás a székelyudvarhelyi Művelődési Házban szemlélhető meg. A nagyszínpad felett látható sokalakos domborművet, amely a székely népéletből vett jeleneteket tartalmaz, Haáz Rezső tervezte, rajzolta meg és az országosan elismert, Bágyban született épületszobrász, Orbán József készítette el. Képzőművészeti munkásságával párhuzamosan, Haáz Rezső – mindenki Rudi bácsija – tanítók százainak mutatott példát emberségből, és elültette bennük a néprajzi értékek iránti megbecsülést, szeretetet. Gyermekei, unokái továbbvitték annak a lángnak a szikráit mely egész életét meghatározta. Elég, ha csak kisebbik fiára, a tragikusan elhunyt Haáz Ferencre, az erdélyi magyar néprajzkutatás nagy ígéretére gondolunk, vagy az egyik unokájára, Haáz Sándorra, aki – mint a Szentegyházi Gyermekfilharmónia megalapítója – karnagya Szentegyházát „feltette” Európa kulturális térképére. Gyakorlatban mérhető adatokkal nem fejezhető ki az, amit Haáz Rezső adott Székelyudvarhelynek, Udvarhelyszéknek, a székelységnek. Az Udvarhelyen eltöltött 52 év alatt „beépült” az itteni „társadalom szövetébe” és tudásával, tehetségével látványos módon igyekezett azt segíteni, sorsán jobbítani. Festészeti kiállítás Haáz Rezső munkáiból a Megyeháza Galériában Holnap délután 6 órától festészeti kiállítás nyílik a székelyudvarhelyi múzeum névadójának munkáiból a Megyeháza Galériában. A tárlat anyaga nagyrészt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum alapgyűjteményéből, illetve a Haáz család tulajdonában levő munkákból tevődik össze, kiegészítve pár magángyűjteményben található munkával. A kiállítás a Haáz Rezső-i életmű egy szegmensét mutatja be a fellelhető munkák által. A kiállítás kurátora Veres Péter, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa. A kiállítás május 12-ig látogatható. Szervezők: Hargita Megyei Kulturális Központ, Megyeháza Galéria, Hargita Megye Tanácsa, Haáz Rezső Múzeum – Székelyudvarhely.

Veres Péter