Végéhez közeledik a csík­szent­mihályi római katolikus templom belső falain feltárt freskók restaurálása. A Szent László-legendát megörökítő falképek felbecsülhetetlen értékűek, minden bizonnyal ugyanazok a mesterek festették a 15. század első felében, akik a székelyderzsi unitárius templom falait is díszítették. [caption id="attachment_81869" align="aligncenter" width="1000"] Ami jó állapotban fennmaradt, azt már feltárták. Rendkívüli értékek Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Utolsó szakaszába ért a csíkszentmihályi római katolikus templom freskórészleteinek helyreállítása, a munkát vezető Pál Péter marosvásárhelyi restaurátor tegnap utolsó munkalátogatására érkezett – legalábbis ebben a fázisban. A feltárt falképek rendkívül értékes alkotások, és bár ennyire látványos freskókra már nem számítanak, de a templom külső falain még sok kellemes meglepetés érheti a szakembereket. Szent László legendája A több átalakításon is átesett műemlék templom északi falát teljes egészében freskók borították – állapítható meg a friss kutatásokból. Az első feltárások mintegy 10 évvel ezelőtt kezdődtek, akkor kevés pénzből keveset haladtak, most viszont bőséges keret volt arra, hogy nagyobb lendülettel folytathassák a munkát: magyar kormánytámogatásból a teljes északi falat megvizsgálták, és nagyobb részének a feltárása is megtörtént. – Tavasszal fogtunk neki a munkának, de engedélyeztetési folyamatok hátráltattak, így nem mondhatjuk, hogy egész évben dolgoztunk vele. A 15. század eleji freskók két regiszterben mutatják be az ismert Szent László-legendát. A felső regiszterben a váradi kivonulás és a csatajelenet töredékei maradtak fenn, az alsóban pedig a birkózás, a lefejezés, Szent László megpihenése, valamint egy ugyanekkor készült, de a legendához nem kapcsolódó, keresztre feszítést ábrázoló falkép is fennmaradt – részletezte Pál Péter restaurátor. – Stílusában és ikonográfiájában megegyezik a székelyderzsivel, szerintem ugyanazok a mesterek készítették ezeket a freskókat is. Pál Péter szerint a külső falak még rejtegethetnek falképeket ebből a korszakból, ezek feltárása jövőre kezdődhet. Most még „retusmunka” van hátra, azaz a hiányzó részeket kiegészítik. A restaurátor elmondta: fontos, hogy extrém hőmérsékleti és páratartalmi változások ne károsítsák a falképeket. – Ha abból indulunk ki, hogy ezeket a freskókat ugyanazok a mesterek és munkatársaik festették, akik a világörökség részét képező székelyderzsi templom falképeit is, akkor átérezhetjük, hogy mekkora értéket rejt ez a templom – jegyezte meg Lázár Levente restaurátor, a Csíki Székely Múzeum munkatársa. Következnek a külső falak – A magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága 10 millió forinttal támogatta ezt a munkát. A restaurálás mellett a támogatás összegének a helyi alapokból történt kiegészítésével meszeltek, felújították a villanyhálózatot és átalakították a padokat is azért, hogy jövőre – más forrásokból – padfűtéssel lássák el a templomot. Mindez 186 500 lejbe került – közölte Bogos Róbert projektvezető. Mint elmondta, a szentély és a templomhajó találkozásában levő boltíven még feltárják a két angyalábrázolást – egyébként két 1936-ból származó úgynevezett medaliont is feltártak már –, majd következik a külső felújítás. Az eddig elvégzett munka összegét finanszírozó pályázat december 30-án zárul. A freskó és a belső történelmi falak feltárása, restaurálása és konzerválása tehát a befejezéséhez közeledik, de a munka nem ér véget, a műemlék templom külső felújításával folytatódik. A külső falak és az erődfal felújítására, valamint térrendezésre tavaly decemberben 80 millió forintos magyar kormánytámogatást ítéltek meg Csíkszentmihály javára. Ennek a tervezését – ahogy a belső felújításét is – Bogos Ernő végzi, a restaurálást pedig ugyanez a csapat folytatja – tudtuk meg a helyszínen. Kovács Hont Imre