Homokból, fűrészporból és faforgácsból készített szigetelőanyagot a saját házához egy salamási fiatalember, és a negyedik tél után elégedetten nyugtázta – bevált a szigetelés. Örömmel ajánlja másoknak is. [caption id="attachment_50359" align="aligncenter" width="1000"] Természetes anyagokat használt háza építéséhez Gidró István Levente Fotó: Márk Boglárka[/caption] A gyergyósalamási Gidró István Levente egy Csíkszeredához közeli, természetes anyagokból épült ház bemutatása kapcsán kereste fel lapunkat azzal a gondolattal, hogy talán másoknak is beválhat az általa kifejlesztett olcsó szigetelőanyag. A fiatalember és felesége, Katalin 2013-ban kezdett neki az építkezésnek, egy ipari célra készült épület bővítésével alakították ki a családi házukat. A 2000-es évek elején épült gyapjúfeldolgozóhoz ráadásul a téglát is házon belül oldották meg: Levente készítette a formát, amelyben betontéglát öntött, fűrészporral keverve. – Sokan hitetlenkedtek, és én magam sem lehettem biztos a dolgomban, de úgy éreztem, érdemes megpróbálnom. A fűrészportól a tégla könnyebb lett, mivel lyukakat is hagytunk benne, a szigetelés szempontjából is hatékonyabb, a falakkal pedig azóta sincs gond – mondta el Gidró István Levente, mutatva az udvaron hatéves tégláit, amelyet az eső sem tett tönkre. Az ebből a téglából épült gyapjúfeldolgozónak főként a tetőterét bővítették, de a földszinten is alakítottak ki új tereket. A bővítés során csakis természetes anyagokat használtak fel, elsősorban fát. A tetszetős külső és belső elemeken túl azonban a „láthatatlan” szigetelés jelenti a ház egyik erősségét. – Faoszlopokkal épült a felső rész. Az oszlopokat kívül is, belül is bedeszkáztuk, párazáró fóliával láttuk el, és a deszkázás közé, tehát az oszlop szélességével megegyezően került a szigetelőanyag. Amint a deszkázással haladtunk felfelé, közben-közben homok, fűrészpor és gyaluforgács összevegyítésével nyert szigetelőkeverékkel töltöttük fel a közt, ezt pedig tömörítettük is. A tetőnél a szarufák közébe került a szigetelőkeverék. Négy tél telt el azóta, de sosem éreztük, hogy húznának a falak, a meleg sem szökött meg, és a homok miatt az egerek sem költözhetnek bele – részletezte Levente. A hőérzetnek egyébként már csak azért is megfelelőnek kell lennie, mert hároméves kislányukkal és egyéves kisfiukkal élnek, akiknek az egészségüket nem kockáztatnák kis hatékonyságú szigeteléssel. Az összetételre vonatkozóan egyébként nincs konkrét receptje, hozzávetőlegesen 40 százalékban homok, a maradék 60-ban pedig főként fűrészpor, kisebb mennyiségben gyaluforgács alkotja a keveréket. Az oszlopok keresztmetszetétől függően többnyire 10, máshol 15 centiméter a használt szigetelés vastagsága, a tetőzetnél pedig 7 centiméter. A házigazda hozzátette: a tetőtér szigetelése a számtalan idom miatt rendszerint nehéz és költséges feladat, de ezzel a módszerrel olcsón és praktikusan megoldhatták a szigetelést. – A házát életén keresztül építi az ember – vallja Gidró István Levente, és ő a természetes anyagokhoz ragaszkodva bővít, alakít. Ha bárkinek tanácsot adhat az általa fejlesztett szigetelőkeverékhez, szívesen válaszol a kérdésekre a 0744–525845-ös telefonszámon. Márk Boglárka