A rendezvény kétnapos programja sokakat megmozgatott. Pénteken a magánszemélyek szállhattak versenybe saját készítésű szalonnáikkal. Az SZGE mindenkit arra buzdított, vigye el a szalonnáját a pénteki kóstolásra. A kóstoló délután négy óráig tartott, majd a közönség szavazhatott is arról, hogy melyik volt a legfinomabb. A 17 benevezett szalonnára összesen 375 szavazat érkezett. Az öt legízletesebb háziszalonna tulajdonosa – Bálint Irén, Demeter Lehel, János Gabriella, Kovács János, Domokos Árpád – pedig különdíjban részesült.

Az esemény keretében a térség húsipari termékeket előállító vállalkozásai számára üzleti kategóriában megtarott verseny díjkiosztását szombaton tartották meg. Székelyföld húskészítmény-előállítási engedéllyel rendelkező cégei által benevezett 28 mintát alapos értékelést – amelynek labor- és érzékszervi vizsgálat is része volt – követően neves szakmai zsűri bírálta el. A megmérettetésre összesen ötféle termékkel – füstölt szalonnák kategóriában: kolozsvári szalonnával és csemegeszalonnával, illetve főtt szalonnák kategóriában: erdélyi szalonnával, csécsi, tokaszalonnával és császárszalonnával lehetett nevezni.

Megtudtuk, a minták laborvizsgálatait Budapesten, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetében végezték el, mikrobiológiai és kémiai elemzést is végeztek, amit egy húsipari szakemberekből álló érzékszervi bírálat követett.
Az ünnepi díjátadást a Petőfi Sándor és a Majláth Gusztáv Károly tér találkozásánál felállított színpadon tartották meg. A rendezvényt Antal Viola és Antal Zalán előadása színesítette az Aranymiatyánk moldvai csángó gyűjtés bemutatásával. A szép számban megjelent közönséget Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte.

Az elöljáró úgy fogalmazott: az egyedi székely gasztronómiának számunkra cégér- és identitásmegerősítő szerepe is van. Becze István, az SZGE elnöke kiemelte, hogy Székelyföldön az állattartás központi ágazat, meglátása szerint fontos, hogy „ne nyersanyagként értékesítsünk, hanem feldolgozva, prémium minőségként adjuk el a termékeket”.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke úgy fogalmazott: a szalonna nem csupán étel, közösséget jelent és örökséget visz tovább, ami megtartó erővel bír. Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet intézetigazgatója felszólalásában rámutatott, hogy a szalonnafogyasztásnak társadalmi összekötő szerepe van, hiszen „szalonna nélkül lehet élni, de nem biztos, hogy érdemes”.

Hajdu Gábor parlamenti képviselő örömét fejezte ki, hogy a szalonna főszereplésével sikerült élettel megtölteni a teret, ahol az emberek találkozhatnak a hagyományokkal, a jóbarátokkal, a finom falatokkal. Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke sikeresnek értékelte a rendezvényt, amelyet meggyőződése szerint folytatni kell, erősítve az anyaország és Székelyföld kapcsolatát, mert ez minden magyar feladata.

Az üzleti szféra által beküldött szalonnamintákat a már említett öt kategóriában bronz, ezüst, arany minősítéssel és különdíjban részesítették. A teljesség igénye nélkül arany minősítést értek el a Tercsi Vágóhíd és Húsfeldolgozó üzem, a Baznamanga Kft., azaz a Csomortáni Vágó termékei.
Több különdíjat is kiosztottak Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, Magyarország Bukaresti Nagykövetsége, az SZGE, az OTP, valamint a csíkszeredai városháza támogatásának köszönhetően. Az üzleti kategória minden benevezője pedig fél évre szóló Hargita Népe-előfizetést kapott a kiadó jóvoltából.