Május 17-e a magas vérnyomás világnapja, ilyenkor világszerte igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos felismerni és kezelni ezt a betegséget. Dr. László Zsuzsánna, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház belgyógyászati osztályának vezetője is arra mutatott rá ez alkalommal, hogy ennek a sokakat érintő, mondhatni hétköznapi betegségnek milyen súlyos következményei lehetnek. [caption id="attachment_88407" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: R. Kiss Edit[/caption] – Mikor beszélhetünk magas vérnyomásról? – Abban az esetben beszélünk magas vérnyomásról vagy hipertónia betegségről, amikor a vérnyomás meghaladja a 140/90 higanymilliméter értéket. Az optimális vérnyomás 120/80 alatt van, és még a 130/85-ös értéket is elfogadhatónak, normálisnak tartjuk. A hipertónia betegségnek fokozatai vannak: a 140/90 fölötti értékeket tekintjük az első fokozatnak, a 160/100 fölötti vérnyomás másodfokú, a 180/110 fölötti érték pedig már harmadfokú hipertóniát jelent. – Milyen tünetei vannak ennek a betegségnek? – Az is előfordul, hogy semmilyen tünet nem jelentkezik, és a beteg már csak a komplikációkkal kerül be a kórházba, vagy más betegség kapcsán derül fény erre. Okozhat ugyanakkor tüneteket is, leggyakrabban például fejfájást, szédülést, hányingert. Tünetek lehetnek továbbá az alvászavar, hangulatingadozás, heves szívdobogás, szorító érzés a mellkasban. – Ezek nem mind olyan tünetek, amelyektől megijedünk… Miért fontos mégis kezelni a magas vérnyomást? – Bár ez a betegség banálisnak tűnik, egy „alattomos gyilkos” és nagyon sok áldozatot szed. Statisztikai adatok szerint világszerte évente mintegy kilencmillió haláleset tudható be a magas vérnyomás következményeinek. Romániában a felnőtt lakosság 45 százaléka magas vérnyomásos, mintegy 7,5 millió személy. Tehát nagyon gyakori, a súlyossága pedig a kardiovaszkuláris szövődményekben, a célszervek érintettségében nyilvánul meg. Az ischaemiás szívbetegség, a balkamra hipertróphia, a szívelégtelenség mind lehetnek ennek a következményei. Okozhat veseelégtelenséget, előidézheti a perifériás erek megbetegedését, főként érszűkületet, felelős lehet a szemfenék-elváltozások kialakulásáért. Ezért kell kezelni. – A betegek mikor fordulnak szakorvoshoz? – Érvényes erre az úgymond „felek szabálya”: a magas vérnyomásban szenvedő betegek körülbelül fele van diagnosztizálva, a diagnosztizált betegek mintegy fele van kezelve, a kezelésben részesülők körülbelül egyharmada-fele van jól kezelve, tehát úgy, hogy elérik az optimális vérnyomásértéket és azt fenn is tartják. Ez nagyon kis arány, pedig nagyon fontos lenne odafigyelni és kezelni a magas vérnyomást a komplikációk megelőzése érdekében. – Milyen kezelési lehetőségek vannak? – A gyógyszeres kezelés a legfontosabb, de az életmódváltás, az egészséges étrend kialakítása is a kezelés része. Az elhízott betegeknél gyakoribb a magas vérnyomás, a túlsúlyos betegek számára tehát nagyon fontos a fogyás. A diéta elsőrendű, ugyanakkor pedig lényeges a sóbevitel korlátozása is. Az átlagos napi szükséglet 5-6 gramm só lenne, a statisztikák szerint azonban általában 12,5 gramm só kerül be naponta az emberi szervezetbe, ez pedig nagyon sok. Megemlíteném még a dohányzásról való leszokás fontosságát, az alkoholfogyasztás csökkentését, hisz a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak is szerepe van a magas vérnyomás kialakulásában. Napi 5-20 grammnyi alkohol fogyasztását még elfogahatónak tartjuk, az ennél nagyobb mennyiség fogyasztása már káros hatással lehet a szervezetre. – Mennyire lényeges a mozgás? – Nagyon fontos a megfelelő testmozgás is, hangsúlyt kellene fektetni rá. A leginkább hasznosak a rendszeresen végzett izotóniás gyakorlatok, a kerékpározás, az úszás, a futás vagy akár a séta is. Hetente ötször legalább napi 30 perc mozgás lenne szükséges. Az izometriás gyakorlatok – mint például a súlyemelés – nem javasolt magas vérnyomásos személyeknek. – Ez a testmozgás egyenértékű egyéb mozgással járó tevékenységgel? Gondolok itt arra, hogy sokan mondják azt, hogy dolgozok én eleget otthon vagy a mezőn... – Nem. Itt a célzott és a rendszeres fizikai aktivitás hasznos a betegséggel való megküzdésben, ami nem egyenértékű például a kapálással. – És milyen a gyógyszeres kezelés? – Ha az említett módszerek nem célravezetőek, akkor a magas vérnyomás csökkentésére el kell kezdeni mindenképpen a gyógyszeres kezelést. Ezért nagyon fontos, hogy a beteg visszajöjjön és hogy kövesse a vérnyomását. Ez történhet a családorvosi rendelőben vagy akár otthon is. Vannak ambulánsan alkalmazható kis készülékek, amelyek előre programozva mérik a vérnyomást akkor, ha erre van szükség. A betegnek ajánlott, hogy a mért értékeket leírja, kövesse. Ahhoz, hogy a magas vérnyomás diagnózisát felállítsuk, legalább három mérésre van szükség egy-egy hét eltéréssel, és akkor beszélünk magas vérnyomásról, ha ennek a három mért értéknek az átlaga meghaladja a 140/90-t. Persze, ha mérünk egy nagyon magas értéket, akkor az már önmagában is elegendő. A kezelést pedig el kell kezdeni minden esetben, hisz a magas vérnyomás csökkentésével életeket lehet menteni. Ez az egyik legfontosabb szív- és érrendszeri kockázati tényező, amin lehet segíteni, amit lehet kezelni. – Gyógyítható-e a magas vérnyomás? – Az esetek döntő többségében – körülbelül 95 százalékban – a magas vérnyomás okát nem ismerjük, és ilyenkor idiopathiás hipertóniárol beszélünk. Abban az esetben nevezzük a magas vérnyomást másodlagosak, ha tudjuk, hogy mi húzódik meg a háttérben. Ez az esetek mintegy 5-10 százaléka. Például, ha kimutatható egy vesebetegség, egy hormontermelő daganat, egy endokrinológiai kórkép, ami a magas vérnyomást okozza. Ha az elsődleges okot, betegséget meggyógyítjuk, akkor a magas vérnyomás is gyógyítható. Az esetek többségében azonban nem gyógyítható, de kezelhető a hipertónia. – Ezt a kezelést meddig kell folytatni? – Folyamatosan kell alkalmazni. Ha a kezelés hatására a vérnyomás jó lesz, az nem jelenti azt, hogy a kezelést abba lehet hagyni egy hónap múlva vagy ha elfogyott a gyógyszer, hisz akkor ismét visszaáll a magas vérnyomás. – Milyen életkorban jellemző a hipertónia? – A magas vérnyomás a kor előrehaladtával növekvő tendenciát mutat. A statisztikai adatok szerint a 20-30 éves korosztályban tíz személy közül egynek van magas vérnyomása, az ötvenévesek korosztályában viszont ez a szám már ötre emelkedik, ötven felett tehát az emberek fele küzd ezzel a problémával. – A kis, csuklón alkalmazható vérnyomásmérő készülékek mennyire megbízhatóak? – Ez relatív, mindenképpen össze kell hasonlítani ezeket a méréseket azzal, amit például a családorvosi rendelőben mérnek, de használhatók ezek a készülékek arra, hogy otthon ellenőrizzék vele a vérnyomást. És a legjobb az, ha a beteg lejegyzi azt, hogy mikor és mennyit mért. – Mikor kell orvoshoz fordulni? Az említett tünetek bármelyikének a fennállása esetén? – Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, akkor érdemes felkeresni egy orvost vagy érdemes otthon elkezdeni mérni a vérnyomást. Mert jobb, ha időben kezeljük és megelőzzük a komplikációkat. Sajnos nagyon gyakran csak akkor derül ki, hogy magas vérnyomás állt fenn, amikor a beteg már súlyos szövődménnyel, például szívinfarktussal vagy agyvérzéssel kerül kórházba. R. Kiss Edit