Csitult a korábban elmérgesedett hangnem az új balánbányai városvezetés és a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulás között, ennek ellenére sem biztos, hogy a kisvárost újra tagjai közé fogadja a társulás. Ha nem lesz egyetértés, a bányaváros kimarad a Harvíz szolgáltató következő óriásprojektjéből. Az együttműködésnek mindenki örülne, de Brüsszelnek nehéz lenne megmagyarázni az újabb pálfordulást. [caption id="attachment_40457" align="aligncenter" width="2816"] A balánbányai víztározó. Fontos lenne használni, de megvannak nélküle is Fotó: Daczó Katalin[/caption] Balánbánya korábbi városvezetése a jelenlegi városatyák szerint nagy hibát követett el, amikor a Harvíz térségi víz- és csatornaszolgáltatótól úgy vált meg, hogy 2011 elején a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulásból is kilépett. Az akkori városvezetők saját szolgáltatóval akarták működtetni a meglévő közműrendszert, egyes tanácsosok pedig biztatták a lakosságot, hogy ne fizessék a szolgáltatási díjat a Harvíznek. A szakítás fájdalmasra sikeredett, mert azzal szinte elbukott a Harvíz – nemrég lezárult – EU-s óriásprojektje. A bányaváros új vezetői keresik a visszautat, az erőfeszítéseket pedig a társulás és a szolgáltató is becsüli, de egyelőre kérdéses, hogy ez elégséges lesz-e. Nem volt kellő diplomácia Gheorghe Iojiban, Balánbánya polgármesterének megfogalmazása szerint a korábbi városi tanács részéről nem volt meg a kellő diplomáciai érzék a nézeteltérés kezeléséhez. – Új alapokra kell helyeznünk a kapcsolatunkat, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ismét partnerek legyünk. Ha a szolgáltató következő uniós projektjébe nem kerülünk bele, a közművesítés hiányosságai miatt szabályszegési eljárás alá vonhatják városunkat. Balánbánya a felcsíki térségben kíván gondolkodni, bízunk benne, hogy a községek segítenek ebben – nyilatkozta. Iojiban tudatában van annak, hogy nehéz lesz meggyőzni a társulást és a szolgáltatót, de reméli, hogy az építő hozzáállás, valamint a 3300 meglévő víz- és csatorna-felhasználó segít az együttműködés megújításában, és nem kell politikai döntésre várni az ügyben. A felcsíki polgármesterekkel való korábbi egyeztetés alapján a városvezető nyitottságot tapasztalt. „Fegyverszüneti” állapot Fülöp Árpád Zoltán, a Harvíz szolgáltató főkönyvelője arra emlékeztetett, hogy a balánbányai kilépés tetemes károkat okozott: a Hargita megye víz- és szennyvíz közműrendszereinek bővítése és felújítása elnevezésű, közel 70 millió eurós óriásprojekt szinte belebukott a szakításba. – Az újratervezés miatt egy teljes évet csúszott a projekt, és Balánbánya közvetlenül 250 ezer lejes kárt okozott, emiatt azonban közvetetten 13 millió lejtől estek el a felcsíki falvak. Akik felelősek ezért, azokat felelősségre kellene vonni – fogalmazott Fülöp Árpád Zoltán. – Kár lenne, ha Balánbánya kimaradna a közös rendszerekből, a városvezetés, a fejlesztési társulás és a megyei tanács tengelyén tárgyalások folynak annak érdekében, hogy javítsák a régi hibát. Az új polgármester valóban tesz ezért, ma már nincs elzárkózás, de ez még mindig csak a fegyverszünet állapota. Ki fog magyarázkodni? Az eredeti tervek szerint a balánbányai Nyír-víztározó látta volna el ivóvízzel a felcsíki falvakat. A város kilépésével újratervezték a rendszert, és a csíkszenttamási Feneketlen-tóból nyerik a vizet a térség települései számára. Páll Árpád, a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezetője és a csíkszeredai városháza műszaki tanácsadója szerint amellett, hogy a felcsíki falvakban még mindig ott a tüske az okozott morális és anyagi károk miatt, Brüsszelnek is nehéz lenne megmagyarázni egy újabb fordulatot. – Alig készült el egy működő rendszer ivóvíz nyerésére, máris bezárnánk és egy új rendszerre kérnénk támogatást? Ki fogja ezt megmagyarázni Brüsszelnek? – tette fel a kérdést a tanácsadó. – Beszélhetünk Balánbánya újbóli csatlakozásáról, de nagyon sok a „de” és a „ha”. Jó lenne visszavenni a várost, műszaki szempontból és lobbi szempontjából azonban aggályok merülnek fel. A város visszavétele mellett a társulás közgyűlésen dönthet: valamennyi tagnak jelen kell lennie és valamennyinek el kell fogadni a tagfelvételt. Páll szerint politikai döntésen múlhat a kérdés. A térségi gondolkodás próbája A balánbányai víztározó mellett egyébként két érv szól: egyrészt minőségbeli javulást hozna, mert nem annyira kemény a vize, mint a Feneketlen-tóból nyert víz, másrészt pedig Csíkszentdomokos felső falurészeibe nem kellene szivattyúzni a vizet. A víztározó és a jelenlegi rendszer összekapcsolása nem lehetetlen, bár tény, hogy erre most már nem szorul rá Felcsík. Ami a szennyvizet illeti, Fülöp Árpád Zoltán szerint a múlt héten átadott csíkmadarasi derítő alapvetően képes lenne a baláni szennyvíz befogadására is, de új vezetékrendszer építése helyett célszerűbb lenne a meglévő balánbányai víztisztító állomás fejlesztése. – Balánbánya valamikor a megye egyik nagy pénzforrása volt, a bányabezárás óta azonban mocsárként tekintenek rá. Tudjuk, hogy a helyiek hozzáállásával is voltak gondok helyenként, de mostanra megváltozott a viszony. Reméljük, hogy mások is értékelik a változást, és az egyenletes fejlődés jegyében segítik a város felemelkedését – jegyezte meg Demeter Attila korábbi városi tanácsos, a városháza munkatársa. Balánbányán egyébként 12,1 km víz- és 7,8 km csatornavezeték van a föld alatt, ennek nagy része felújításra szorul, míg a mellékutcák többségében teljesen hiányoznak a közműrendszerek. Fejlesztésükre másfél éve az Országos Településfejlesztési Program (PNDL) keretéből is pályáztak. Kovács Hont Imre