Úgy tűnik, két évvel az első perek megindítása után is még mindig váratlanul érte a romániai magyar érdekvédelmi szervezetet és politikai alakulatokat a Községháza feliratok kapcsán elindított persorozat. Háromszéken már 2013-ban zajlottak a perek, 2015-ben pedig Hargita megyei hivatalokat is elért a feljelentések sora. Az igazságszolgáltatás szintjére vitt kisebbségi jogvédelemre nincs felkészülve a romániai magyarság. [caption id="attachment_22048" align="aligncenter" width="620"] A madéfalvi községháza homlokzata a per tárgyát képező felirattal. Jogszabályt módosítanának Fotó: László Róbert[/caption] Sokan határozott kiállást várnak a választott tisztségviselőktől és könnyen megszólják azt, aki végrehajtja a törvényszéki döntést. Így volt ez Csíkkozmás esetén is, ahol a polgármester úgy döntött, nem pereskedik tovább, leveszi a Községháza feliratot. A polgármester a történtekkor elmondta: úgy érezte, ebben a kérdésben magára hagyták. Legutóbb a Madéfalvi Községháza felirat kapcsán adott helyet a felperes követelésének a marosvásárhelyi ítélőtábla, a jogerős ítélet szerint el kell távolítani a feliratot. – Többet beszéltünk az elmúlt időszakban a Községháza feliratról, mint arról, hogy milyen megvalósítások, eredmények vannak – így véli Szentes Csaba. Madéfalva polgármestere lapunknak kifejtette: a település a felirat miatt került napi rendszerességgel a sajtóba. A községvezető úgy véli: egyelőre nem kapták meg a döntés indoklását az ítélőtáblától, így nincs amiről beszéljen. Amíg nem olvassa az indoklást, addig minden csak mese volna, de nem akar meséket mondani – szögezte le. A polgármester elmondta: tegnap késő este a tanácsosokkal beszéltek erről a témáról, de mivel nincs a kezükben az indoklás, érdemben nehéz tárgyalni. Madéfalván a hivatalra 2008-ban, az épület felújítása után került fel a Községháza felirat. – Ha ma tennénk ki ezt a feliratot, a román mellé, akár németül is felírnánk a megnevezést – mondta a polgármester. Hozzáfűzte, attól senki nem lenne kevesebb, ha más nyelven is ott állna a felirat. Szentes Csaba szerint érdemes lenne megnézni, azokon a településeken, ahol szórványban él a magyarság vagy más kisebbség, a polgármesteri hivatalokon ott van vagy nincs a kisebbségek nyelvén a felirat. Szentes Csaba szerint azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy azok a szervezetek, amelyek nem vállaltak közigazgatási szerepet, és más célokat tűztek zászlójukra, most miért hallgatnak. – Könnyebb nagyokat nyilatkozni és zászlókat lengetni – jegyezte meg a polgármester. Úgy véli, nem kellene piszli­kutya­ként viselkedni, közben kiszaladni a kapu alól és ugatni, majd visszabújni a kapu mögé. Vállalni kell azt is, ha eltaposnak – vélekedett az elöljáró. Csíkdánfalva Polgármesteri Hivatala egyelőre nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy pert indítottak a Községháza felirat miatt. Böjte Csongor polgármester úgy véli: az ő esetük annyiban különbözik a többi hivatalétól, hogy az épület eleve Községházának volt tervezve, építve, s ezt levéltári adatok is bizonyítják. Bötje Csongor elmondta: kezdetektől több intézménynek ad otthont az épület. A hivatali részen ott vannak az intézményre vonatkozó feliratok két nyelven, abban a formában, ahogy azt a törvény is előírja. A község vezetője azt mondta: nem fognak a felirathoz nyúlni. A polgármester elismerte, hogy korábban elektronikus levelet kaptak, amelyben a magyar nyelvű felirat levételét kérték. A levélre nem válaszolt, s annak komolysága is megkérdőjelezhető volt, hiszen nem volt rajta iktatószám sem. Korodi Attila képviselő lapunknak elmondta: a témában már egy hónappal korábban azt javasolták a polgármestereknek, bármilyen ilyen jellegű felkérést kapnak, forduljanak a megyei tanácsosokhoz, mivel a megyének is több hasonló pere van, de lehet a joggyakorlat ugyanaz. Madéfalva esetében a képviselő kifejtette: amint megvan az indoklás, megkeresik azt a lehetőséget, amely szem előtt tartja a végzést, de megoldást is jelenthet. Daczó Dénes