A mindenkori birodalmakkal szembeni ellenállásról, a szabadság szeretetéről, a múlt és a jelen közötti párhuzamokról, aktuális tanulságokról szóltak a madéfalvi veszedelem 255. évfordulóján elhangzott ünnepi beszédek. A tavalyi ünnepséghez képest ezúttal kevesebben állták körül a Siculicidium-emlékművet, ezzel együtt méltósággal emlékeztek meg az 1764. január 7-én bekövetkezett tragikus eseményekről. [caption id="attachment_82300" align="aligncenter" width="1181"] Orbán Balázs szerint Bécsnek, Bukarestnek, Brüsszelnek is biztosítania kell a jogainkat. Nem vagyunk másodrangúak! Fotók: László F. Csaba[/caption] A Bekecs Néptáncegyüttes vasárnap esti táncműsorával kezdődött az 1764-es madéfalvi veszedelem évfordulójára megemlékező rendezvénysorozat, tegnap pedig a hagyományoknak megfelelően ünnepi szentmisével indult a nap, amelynek immár második alkalommal a Szent Anna-kápolna adott otthont. A szentmisét követően itt került sor a Zöld Péter Általános Iskola diákjainak ünnepi műsorára, majd innen vonultak a megemlékezés résztvevői az emlékműhöz, ahol a helyi és meghívott elöljárók mondtak ünnepi beszédet. Vissza a gyökerekhez Elsőként Csibi József, Ma­dé­falva polgármestere tartotta meg ünnepi beszédét. A közösség mindennapi létének alapjául szolgáló gyökerek, az ősök tiszteletének fontosságáról és a felelősségvállalás jelentőségéről beszélt. Kifejtette: a székely közösségnek minden korban megvoltak a válaszai az éppen aktuális megpróbáltatásokra, még a kommunizmus sem törte meg a székely lelket. A jelenben a kortárs nyugati kapitalista világ értékválságával kell megküzdeni, amely alkalmas a „zavarkeltésre”. Emlékeztetett: 1764-ben nem a határvédelem szolgálatát tagadta meg a székelység, csupán önállóságához, hagyományaihoz ragaszkodott. Kiemelte: a szülőföldért felelősséget kell vállalni, a közösségnek szüksége van céltudatosságra. – Gyökerek nélkül csak jöttmentek vagyunk. A mindenkori hatalom hajlamos központosítani, az állam ma is törekszik arra, hogy hatásköröket vegyen el az önkormányzatoktól, az Európai Unió pedig a tagállamoktól vonna el hatásköröket – fogalmazott. Úgy vélte: a székelyföldi közösséget nem kell demokráciára tanítani, ugyanis régen is megvoltak a saját szabályai, amelyek jobban működtek, mint a mai törvények, vagy ahogy az elöljáró fogalmazott: „a demokráciának nevezett cirkusz”. [caption id="attachment_82302" align="aligncenter" width="1181"] Korodi Attila. Jogaink csorbultak, lehetőségeink beszűkültek[/caption] Az idén májusban sorra kerülő európai parlamenti választásokra utalva ugyanakkor szóvá tette, hogy Brüsszel – vagyis az Európai Unió csúcsvezetése – többet foglalkozik a bevándorlással, mint az őshonos kisebbségek ügyével, például a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel. Hozzáfűzte: meg kell értetni a román közösséggel is, hogy a romániai magyarság közösségi jogainak érvényesülése az ő érdekeiket is szolgálja. A polgármester még elmondta: legközelebb az európai parlamenti választásokon kell felelősséget vállalnia a közösségnek. Szemben a mindenkori birodalmakkal A magyar kormány képviseletében idén Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára mondott ünnepi beszédet. Kifejtette: a madéfalvi veszedelem bizonyítja, hogy nincs általános igazság a történelemben, az igazát minden nemzetnek magának kell kivívnia. Hozzáfűzte: jogos elvárása a magyaroknak, hogy senki ne tekintse őket másodrangú állampolgároknak. Az ünnepséget követően lapunk kérdésére ugyanakkor úgy fogalmazott: a 255 évvel ezelőtt történtek azt üzenik nekünk, hogy mi, magyarok hajlandók vagyunk akár harcolni, akár kiállni a törvényes magyar királyért, de nem vagyunk hajlandók elfogadni a diktátumokat. – Szeretjük a szabadságot, azokat a jogokat, amelyekért megharcoltunk, amelyeket a birodalommal szerződésben kaptunk, amely ha nem tartja be a megállapodást, készek vagyunk ellenállni – mondta. Hozzáfűzte: a párhuzam a jelennel kézenfekvő, hiszen a magyarság története nem más, mint a különböző birodalmakkal szembeni küzdelmek története. Igaz, sokszor változik, hogy mi számít birodalomnak: Bécs, vagy a székelyek számára most Bukarest, esetleg éppen Brüsszel, de a birodalmak léteznek. Orbán Balázs szerint mindezeket hajlandók vagyunk tisztelni, és tudunk lojálisak lenni hozzájuk, de csak akkor, ha szerzett jogainkat ők is tisztelik, és ha a jogok és kötelezettségek között egyensúly alakul ki. – A szabadságvágyra erőszakkal válaszolt a birodalom, erre emlékezünk 255 év távlatából. De nekünk, magyaroknak és székelyeknek nagyon fontos az, hogy sose felejtsük el, mi történt, hogy kik vagyunk, mert ebből tudnak táplálkozni a következő nemzedékek, akik szintén szülőföldjüknek tekintik ezt a földet – nyilatkozta lapunknak Orbán Balázs. Világhatalmi játszmák fogságában Korodi Attila parlamenti képviselő, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője is párhuzamot vont a székely közösség múltja és jelene között. Kifejtette: a madéfalvi veszedelem előzménye, hogy teljesen átalakulóban voltak a Habsburg-birodalom körüli politikai és katonai erőviszonyok, ezért a Habsburg-birodalom az együtt gondolkodást félretéve, a belső konfliktusokat felvállalva hadseregbe szervezte a különböző nemzetiségeket, Erdély keleti részén a székelyeket és románokat. Azt is felvállalták, hogy akár a madéfalvihoz hasonló vérengzésbe torkolljon a katonai toborzás. – Ma, amikor Közép-Európa körül az egész világ felbolydult, amikor országok – Románia is – próbálnak katonailag válaszolni ezekre a kihívásokra, akkor olyan belső döntések születnek, mint a biztonsági rendszerek, a titkosszolgálatok megerősítése. Az utóbbi években ez oda vezetett, hogy rátelepedtek a szó szoros értelmében az igazságszolgáltatásra, a gazdaságra, a hétköznapi élet megszervezésére – válaszolta az ünnepséget követően lapunk kérdésére Korodi Attila. Hozzáfűzte: emiatt azt látjuk, hogy az egyszerű ember, a helyi, de különösen a magyar közösség még inkább kitettnek érezheti magát. Jogaik csorbultak, a lehetőségeik beszűkültek, olyan rendszerben találtuk magunkat, amely ezúttal nem véres megtorlással, hanem fondorlatos politikai, karhatalmi eszközökkel nyomorít meg embereket és közösségeket – fogalmazott a parlamenti képviselő. – Vannak olyan időszakok, amikor a világpolitikában a hatalmi viszonyok átrendeződése azt diktálja, hogy a különböző országok próbálják megvédeni magukat. De ennek nem szabad azt jelentenie, hogy országon belül felrúgnak minden szabályt, nem keresnek közös megoldásokat a helyi közösségekkel, egyszerűnek tekintett, de nagyon rossz döntéseket hoznak a közösség ellenében – szögezte le Korodi Attila.Pótápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár, nem mellesleg Madéfalva díszpolgára az ünnepségen nem szólalt fel ugyan, azonban kérdésünkre úgy fogalmazott: minden embernek és népnek megvan a maga keresztje, a székelyeknek ez a nemzeti szabadság és függetlenség megőrzése, vagy éppen kivívása, a nemzet védelmezése. – Így volt ez ezer évvel ezelőtt is, 255 évvel ezelőtt is, ez a feladata a székelyeknek a mai napig – osztotta meg lapunkkal a megemlékezéssel kapcsolatos gondolatait az államtitkár. Kiss Előd-Gergely