A mobiltelefonjelt, az internetet és a tejcsarnokot hiányolják a leginkább a csinódiak és az egerszékiek, mióta az oda vezető út többé-kevésbé járható. A községvezetés szerint az első két probléma megoldódhat, a tej átvételére, elszállítására egyelőre nincs esély. [caption id="attachment_39304" align="aligncenter" width="1400"] A hiányosságok ellenére sok gyerek születik. Bővítenék az iskolát is Fotó: László Róbert[/caption] Csinód és Egerszék tavaly óta nemcsak Csík­szent­márton, hanem Kászon felől is megközelíthető személygépkocsival – ezt magunk is tapasztaltuk legutóbbi csinódi látogatásunkkor, amikor az egyetlen helybéli kisüzletben érdeklődtünk, hogy mi hiányzik legjobban a csinódiaknak. – A jel – vágta rá gondolkodás nélkül egy fiatal lány, amire a jelenlévők bólogattak, majd hozzátették, hogy bizony az is jó lenne, ha a tejhordás megoldódna. – Most már az út sem lehet kifogás – tették hozzá. Nyáron 20 perc Szentmárton Csinódon és Egerszéken – a községközponttól, Csíkszent­györgytől mintegy 25 km távolságra – jelenleg közel négyszázan élnek. A két havasi települést eddig leginkább Csíkszentmárton felől lehetett megközelíteni – az időjárás és a fakitermelés függvényében, ugyanis a rönkszállító autók és a vízerőmű-építés okozta teherforgalom esős időben járhatatlanná gyúrta az utat. Tavaly viszont uniós alapokból elkészült a Kászonfeltízet Csinóddal összekötő út is, amelyet rönkszállító, 7,5 tonnánál súlyosabb járművek nem használhatnak, s csak az útvonal közepén van egy kb. egy km-es szakasz, ami nincs megkavicsozva, meghengerelve. – Az utóbbi öt évben az idén volt a legjárhatóbb a főút Csíkszentmárton felé – vélekedett Sepsiszéki Nagy Balázs csinódi lakos –, ugyanis májusban a megyei tanácsnak köszönhetően a 123-as megyei utat járhatóvá tették és egy hónapra vagy talán még hosszabb időre le is tiltották a rönkszállító autók forgalmát. Akkor tükörsima volt az út, 20 perc alatt Csinódból Szentmártonba lehetett jutni. Ami ennek az útjavításnak az erénye, hogy a vízelvezető árkokat is mindenhol kitakarították. Ennek a haszna már most látszik, mert az őszi esőzések alatt a víz nem az úton állt meg, viszont tapasztalható az is, hogy az útjavítás szezonális jellegű volt, a nyári szezont kiszolgálta, de ahogy jön a csapadékos idő és továbbra is járnak a megterhelt járművek, egyre inkább gödrösödik, kezd visszaalakulni olyanná, amilyen volt másfél-két évvel ezelőtt. De a nyári szezonban akár nagy autóbusszal is ki lehetett volna jönni Csinódba, annyira jó volt az út. Nagy Balázs fontosnak tartja, hogy az Őrház-patakát idén augusztusban a helyi tanács kijavíttatta, ugyanis az Csinód legnépesebb pataka, és ott él a legtöbb kisgyerekes család. Kommunikációs gondok De ha út van is, sok minden hiányzik még innen a hegyről – magyarázta Nagy Balázs. – Mobiltelefonjel csak szórványosan van, nagyon sokan, akik telefonálni akarnak, ki kell menjenek a hegytetőkre, hogy tudjanak beszélni. A posta három évvel ezelőtt szűnt meg. Havonta egyszer jönnek ki a csíkszentgyörgyi postások, kihozzák a nyugdíjakat meg a számlákat, ha pedig időközben valakinek nagyon fontos levele érkezik, azt a tanároktól kiküldik, s így kézbesítik. Ha nem telefonon értesítik a címzettet, aki a postán átveheti. Az internet nemcsak a fiataloknak, hanem minden nemzedéknek, s különösen az oktatóknak hiányzik. Éppen ezért próbál Nagy Erika tanítónő megoldást találni a gondra. Megkereste a vízerőművek, a Magyar Villamosművek tulajdonosának csíkszeredai képviselőjét is, aki támogatásáról biztosította. – Itt a falu között halad át egy optikai üvegszál, és erre rá lehetne építeni egy helyi hálózatot – részletezte Nagy Balázs. – Kerestünk is egy céget, amelyik megígérte, hogy kiépíti, de úgy látom, elakadt az ügy, mert a befektetés elég költséges, üvegszálas kábeleken kellene a villanyoszlopokra rászerelten a házakig vinni, és egy euró egy méter kábel. Így a mai napig nincs internet sem az iskolában, sem a házaknál, egyedül az erdészháznál, mert azt megoldotta az erdészet. – Komoly ígéretet kaptunk arra, hogy a Vodafon próbál egy antennát felállítani, amely megoldaná a csinódiak és az egerszékiek számára a mobiljelt – tudtuk meg György József csíkszentgyörgyi polgármestertől. – Ki is nézték a megfelelő helyet, és kérték, hogy segítsünk a tulajdonos beazonosításában. Mert ahhoz, hogy felállíthassák az antennát, a tulajdonossal kell szerződést kötni, s bonyolíthatja a helyzetet, ha kiderül, hogy a tulajdonjog nincs tisztázva. Gondolom, hogy egy ilyen antenna megoldhatná az internet kérdését is. Érdekeltek lesznek abban, hogy fogyasztóik legyenek. A tej helyben marad A polgármester szerint már legalább öt éve, hogy egyik napról a másikra nem vették át a tejet a csinódi és egerszéki gazdáktól. – Az okokról több változatot is hallottam – mondta György József. – Egyesek szerint nemcsak a rossz út miatt szüntették be a tejátvételt, hanem a tej minősége miatt is voltak panaszok, de az is lehet, hogy ez utóbbi csak kifogás volt a tejgyárasok részéről. Nagy volt akkor a felháborodás, mert a fakitermelés mellett a tej hozta a jövedelmet az ott élőknek, s az, hogy még egy ideig telente elvitték, már csak kínlódás volt. Az az igazság, hogy maholnap oda jutottunk, hogy a várostól 10 km-re fekvő gazdáktól sem akarják elvinni a tejet, veszélyben van a Csíkmenaságról, a Csíkszentgyörgyről való tejszállítás is, így nem látok esélyt arra, hogy egy viszonylag kis mennyiségű tejért valaki Csinódra kimenjen. Az is kérdés, hogy ha valaki ott helyben ráállna a tejfeldolgozásra, hogyan tudná értékesíteni – vélekedett a polgármester. A hiányok ellenére Csinód és Egerszék nincs kihalófélben, leépülőben. A községvezető szerint sok gyerek születik, és bővíteniük kellene az iskolaépületet, mert már nem elég a hely. – Legalább egy-két tanterem és mellékhelyiségek kellenének – jegyezte meg az elöljáró. – Jövőben talán már a terveket elkészítjük a bővítésre. Csak az a kérdés, mi lesz a gyerekekkel, ha felnőnek? Meg tudnak fogózkodni vagy sem? Mert az út még nem minden. Daczó Katalin