Nagy értékű európai uniós beruházástól esett el a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház és a volt poliklinika épülete, mivel azok földrengés-veszélyességi besorolása a kettes kategóriába került. A megyei tanács beruházási osztályának többhavi munkája veszett kárba a nemrég megállapított szakértői vélemény miatt. [caption id="attachment_57708" align="aligncenter" width="1000"] A vezetőséget is meglepte az új besorolás. A működést nem zavarja, de egy EU-s pályázatot már meghiúsított Fotó: Márk Boglárka[/caption] Soron kívüli ülést tartott tegnap délután Hargita Megye Tanácsa, amelyen határozattervezetet fogadtak el többek között a Hargita Megyei Művészeti Népiskola aktuális tanévében alkalmazott tandíjak, vizsgadíjak, eszközhasználati díjak, valamint az oktatók által tartott óraszámok növelésével kapcsolatban. A Pogány-havas Kistérségi Egyesületen belül jogi személyiséggel rendelkező fiókszervezetet hoznak létre, amely a gondnoksággal járó feladatokat látja el. Jóváhagyták továbbá a Hargitai falukép védelme elnevezésű program lebonyolítását, illetve október 10-ét jelölték meg a helyi értékek és a hazai élelmiszeripari termékek napjául. A csíkszeredai Petőfi Sándor ut­ca 14. szám alatt található, családorvosi rendelőknek helyet adó épületben a rendszer rossz állapota miatt még nem indult el a fűtés, ezért elfogadták az új hőközpont beszerelésének és a fűtésrendszer korszerűsítésének műszaki terveit is. Két határozattervezetet azonban levettek a napiredről, az egyik az intézmény tartalékalapjának létrehozására vontakozott, a másik pedig Madéfalva ezen tartalékalapból történő támogatására. A felcsíki település ugyanis mintegy 250 ezer lejes adósságot halmozott fel, ami miatt 90 napra zárolták a számláit – tudtuk meg korábban Csibi József polgármestertől. A pénzhiány miatt a település uniós projektjei, de a községháza működtetése is veszélybe került. A megyei tanácsnál és alin­tézményeinél dolgozó alkalmazottak bérkülönbségeiről is beszélt Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. Mint mondta, a fizetéseknek arányosnak kell lenniük az elvégzett munka mennyiségével és az alkalmazottra háruló felelősség súlyával. – Helyre kell tenni, hogy ki miért felel, nem lehet az, hogy egy kezdő munkatárs nyolc út felújításáért felelős, míg egy vezető tisztségben lévő alkalmazott csak kettőért. Az aláírási szintek és a kompetenciák helyre kell kerüljenek, ha valakinek nagy a fizetése, a munkája is nagyobb felelősséget követlejen meg – jelentette ki a megyeitanács-elnök. Hozzátette: új rendszert vezettek be az intézményben, miszerint az alkalmazottaknak minden reggel meg kell jelölniük, hogy aznap milyen feladatokat látnak el. Jelenleg egyébként aktualizálják a hivatalban dolgozók munkaköri leírásait, annak az elvnek mentén, hogy a fizetés nagyságához arányos legyen a munka és a vállalás. Jobban követhetők a beruházások Néhány hónapja már működik az a honlap, amelyen bárki megnézheti, hogy a megyei tanács által indított beruházások milyen stádiumban vannak. A beruhazasok.hargitamegye.ro weboldal átláthatóbbá vált. A megyei tanács elnöke szerint ez azért is hasznos, mert most már okostelefonon, akár a tárgyalások alatt a helyi elöljárók, illetve parlamenti képviselők, szenátorok azonnal tájékozódhatnak a beruházások aktuális állapotáról. A kivitelező cégekkel is úgy kötötték meg a szerződéseket, hogy nekik kötelességük frissíteni az oldalon található adatokat. Barabás Csaba kabinetvezető, a honlap kezdeményezője elmondta, hogy mostantól a lakosságnak is lehetősége lesz az egyes beruházások adatlapján hozzászólást írni. Az országban egyedi kezdeményezéstől azt várják, hogy a helyi közösségek javát szolgálja. Romlott a kórház besorolása A soron kívüli tanácsülést eredetileg azért hívták volna össze, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház és a volt poliklinika fűtésrendszerének felújítását jóváhagyják, amelyhez uniós forrásokat pályáztak volna meg. A határozat azért nem került a testület elé, mert a terveket megelőző szakértői vélemény szerint földrengés esetén a két épület kettes fokozatú veszélynek van kitéve: ilyen jellegű katasztrófa alkalmával szerkezeti károk keletkezhetnek. – A két épület fölrengés-veszélyességi fokozatát 2010-ben mértük utoljára. Akkor az 1992-ben meghatározott szabályoknak megfelelően a négyes, legkevésbé veszélyes kategóriába sorolták. 2012-ben azonban szigorítottak a kritériumokon, és az azok szerint elvégzett legújabb vizsgálat során veszélyesnek minősítették az épületeket. Sajnos az eredmények miatt héthavi munkánk veszett kárba, és nem is kezdhetünk neki újabb beruházásnak, amíg nem erősítjük meg szerkezetileg az épületeket – közölte Péli Levente, a megyei tanács beruházási osztályának vezetője. Dr. Demeter Ferenc, a megyei kórház menedzsere lapunknak elmondta, hogy kellemetlenül érintette az egészségügyi intézmény vezetőségét is a hír, ugyanis sok reményt fűztek ehhez a pályázathoz. A földrengés-veszélyességre vonatkozó eredmények amúgy nem befolyásolják a kórház működését, azonban ezt az uniós pályázatot már nem tudják lebonyolítani. Márk Boglárka