A kárpátaljai magyaroknak megy pillanatnyilag a legnehezebben a sora, Erdélyben egyre nagyobb gondot okoz a felerősödő román nacionalizmus, Felvidéken a magyar összefogáson dolgoznak, miközben a délvidéki, muraközi és a nyugati diaszpórában élő magyarok nem is viszik olyan rosszul – derült ki Tusványoson az Együtt a Kárpát-medencében! című nemzetpolitikai pódiumbeszélgetésen elhangzottakból. Mindeközben minden korábbinál több forrás jut nemzetpolitikai célokra Magyarország költségvetéséből. A pódiumbeszélgetésen – a beszélgetést moderáló Répás Zsuzsanna, politikai főtanácsadót leszámítva – elsőként Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese osztotta meg gondolatait a közönséggel. Kezdésként áttekintette a magyar nemzetpolitika legutóbbi évtizedét. Kifejtette: a 2010-es kormányváltás után kétharmados többséghez jutó Fidesz–KDNP-nek „romeltakarítással” kellett kezdenie a munkát. Nemzetpolitika készpénzben kifejezve A leglátványosabb különbség a nemzetpolitikai célokra fordított költségvetési tételek között van. Míg 2009-ben a Gyurcsány-kormány 9 milliárd forintot költött nemzetpolitikára, addig ma ez a keretösszeg 130 milliárd forint. Semjén szerint ez az összeg valójában ennél is nagyobb. Kifejtette: az első cél az identitás megőrzése volt, de néhány évvel ezelőtt elindították a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, amelyek tipikus győztes-győztes helyzeteket hoztak létre. – Ez jó a magyaroknak, és a többségi nemzetnek is. Jó Magyarországnak minden egyes forint, amit befektettünk, még egy forint növekedést hozott létre, és a magyar gazdaság fejlesztésére is pozitív hatással volt – jelentette ki Semjén Zsolt. Ugyanakkor elmondta: a kedvezményesen honosított magyar állampolgárok száma ma már 1,1 millióhoz közelít. Fent és lent A valamennyi Kárpát-medencei magyar közösséget képviselő politikusok, elöljárók közül először Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kapta meg a szót. Ő arról számolt be, hogy Szerbiában a magyarság olyan közösség, amelyre felnéznek a teljesítménye, a szülőföldhöz való ragaszkodása miatt, és jó ideje már nem tekintik politikai, biztonsági kockázatnak a magyar közösséget. Megjegyezte: ez már csak azért is jó hírnek számít, mert a magyarok és a szerbek legutóbb Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadala idején harcoltak együtt. Jelenleg annyira jól megértik egymást, hogy Szerbiában legitim mást gondolni az első világháborút követő átalakulásokról, mint amit a többségi nemzet vall. Azaz a szerbek nem sértődnek meg amiatt, hogy a magyarok másként élik meg, értelmezik a történelmi eseményeket. A VMSZ-elnök szerint ez az oka annak, hogy magyarság képviselői ott lesznek a Trianon évfordulója alkalmából tartandó szerbiai rendezvényeken, és elmondják az álláspontjukat. A délvidéki magyarokéval szöges ellentétben a lehető legrosszabbul alakult azonban a kárpátaljai magyarok sorsa. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta: Kárpátalján minden rossz megtörtént ebben az évben. Hatályba lépett a kisebbségi oktatást felszámoló oktatási törvény és a nyelvtörvény, amelyik a magánélet terére kívánja visszaszorítani a kisebbségi nyelvhasználatot. Jó és rossz hírek vegyesen Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke arról számolt be: számukra a felvidéki magyarság európai parlamenti képviseletének az elvesztése után az a feladat, hogy felszámolják a bizalmatlanságot az MKP és a Most-Híd vegyes párt között. Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora arra a zsigeri magyarellenességre hívta fel a figyelmet, amely a román társadalomban elhatalmasodott az elmúlt évtizedekben. Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy vélte: a felelős cselekvésnek jött el az ideje. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arra kérte a magyar nemzetpolitika vezetőit, hogy – ha maguktól nem sikerül megegyezniük az erdélyi magyar pártoknak – állítsák őket falhoz, és kényszerítsék ki a megegyezést. Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke is az országaikban végbemenő kedvező folyamatokról számoltak be. Klement Kornél, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének alelnöke azt hangoztatta, hogy elkezdődött a diaszpóra visszaköltözése a Kárpát-medencébe, és segíteni kell, hogy ez felgyorsuljon. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arra emlékeztetett, hogy 2020-at, a trianoni békediktátum centenáriumát a nemzeti összetartozás évének nyilvánította az Országgyűlés, és ennek sok pozitív hozadéka lehet. Kiss Előd-Gergely