Javában készül hagyományosnak számító csíkszeredai újévi koncertjére a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar. Sándor Árpád karmester gyakorlatilag alapítása óta vezeti a zenekart, amely ma már nemzetközi mércével mérve is megállja a helyét. Kérdésünkre a karmester elmondta: soha nem volt kérdés számára, hogy zenei pályát választ, ehhez szülei és a családtagjai révén a családi miliő adta a választást megalapozó értékrendszert és hátteret. Az újévi koncert előkészületeiről pedig úgy nyilatkozott: manapság minden zenekar arra törekszik, hogy minél színesebb műsorral tudjon színpadra lépni. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar eddigi munkásságáról és a soron következő újévi koncertről beszéltünk Sándor Árpád karmesterrel. A fúvószenekar 2008-ban alakult, a helyi önkormányzat kezdeményezésére. A felvételinek minősülő meghallgatás után közel harminc csíkszentsimoni fiatal részvételével alakult meg a zenekar. Néhány hónappal később Sándor Árpád nagyváradi zenei tanulmányai befejezését követően hazatért szülőfalujába és 2008 júliusa óta vezeti, oktatja is az ifjúsági fúvószenekart. – A zenekar magját a fiatal öt–nyolc osztályos gyerekek alkották, tehát ifjúsági zenekarként indultunk – mutatott rá a karmester. Hozzátette: Székelyföldön hagyományosan rezesbandák működtek, és az egykori szokásokhoz képest az újonnan megszülető zenekar identitását inkább fúvószenekarként határozták meg. Gyakorlatilag 2008-ban a nullából indultak, először hangszereket vásároltak, majd elkezdték egységes zenekarrá kovácsolni a zenekar tagjait. Pillanatnyilag a térség egyik legkiemelkedőbb fúvószenekaraként tartják számon a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekart. Sándor Árpád bevallása szerint számára sosem volt kérdés, milyen pályára lépjen, a zene ugyanis gyerekkora óta jelen volt életében. – Édesanyám néptáncos és népdalénekes volt, a mai napig tagja a helyi egyházi kórusnak, édesapám is zenekedvelő, sőt nagybátyáim is zenét tanultak, öcsém operaénekes és tubás a fúvószenekarban, a húgom tenor szaxofonon játszik és a kedves feleségem néptáncoktató és énekes. Már gyerekkorom óta vonzott engem a zene világa, és észrevétlenül körbeölelte a mindennapjainkat – emlékezett vissza a kezdetekre a karnagy. Elmondása szerint nem szeretett volna tanári pályára lépni, viszont a hazaköltözése után a szülőfaluja mellett több másik településen is zenét oktat, emellett pedig a Hargita megyei Vámszer Géza Művészeti Népiskola menedzsere, így bátran el lehet róla mondhatni, hogy a zene teljes egészében kitölti mindennapjait. – Néha a körülöttem dolgozók megjegyzik, hogy állandóan zenét dúdolok. Ez ilyen, hogyha az ember azt csinálja, amit szeret, és mindig a következő koncerten, kivitelezendő dallamokon és célokon gondolkodik. Minden zenekarnak van egy saját kottatára, azokból a művekből, amelyek elérhetőek számára, törekszünk arra, hogy más zenekarokkal cserélve gazdagítsuk a repertoárunkat. Fontos a hagyományaink tisztelete és a jelenlét, úgy értem, hogy a naprakészség, és vallom is, hogy haladni kell a korral. A csíkszentsimoni fúvószenekar repertoárja rendkívül színes, az indulóktól napjaink slágerein át egészen a klasszikus zenéig, amelyeket fúvószenekarra írtak, vagy át vannak hangszerelve, természetesen az egyházi énekek sem hiányozhatnak a listáról – avatott be a karmester a fúvószenekart övező néhány kulissza titkába. A zenekar rövid története A zenekart indító harminc tagból mára hat személy maradt, sokan lemorzsolódtak – vagy egyetemi továbbtanulás miatt, vagy egyszerűen elmaradtak –, viszont a fúvószenekar életében mindig is volt egyfajta folytonosság. A karmester elmondása szerint ugyanis kerültek fiatal zenészek, akik időközben folyamatosan csatlakoztak. Eddig közel háromszáz helyi gyerek fordult meg a zenekarban. – Jelenleg, még a lemorzsolódások ellenére is, 92 tagú a zenekar, és emellett van egy olyan 61–65 tagot számláló csoport, akikkel fellépésekre és turnékra járunk – részletezte. Majd a zenélés szakmai részével folytatta. – A közös zenélés élményéhez és a sikerekhez következetesnek kell lennünk, mind magam, mind pedig a zenekar többi tagjának. Óráról órára, jó lenne napról napra gyakorolni, de a gyerekeknek nem ez a hivatása, nem intézmény vagyunk, ezért azt nem várhatom el senkitől, hogy naponta több órát gyakorlásra fordítson, azonban arra tanítom őket, hogy a napi tíz perc gyakorlás kulcsfontosságú. Többen vannak, akiket én tanítottam kottát olvasni és hangszeren játszani, azzal kerestek meg, hogy csatlakozni szeretnének, és később zenei pályát választottak. Ez nagy öröm számomra – fejtette ki Sándor Árpád. A koncertek gyakoriságát illetően megjegyezte, a járvány előtt előfordult, hogy évi negyvenöt, illetve ötven fölötti meghívásnak tettek eleget. Mint részletezte: napjainkban, a felgyorsult telefonos és internetes világban kifejezetten nehéz és kihívás motiválni a gyerekeket arra, hogy a zenét válasszák. Van, akit a közösséghez tartozás motivál, van, akit a közös kirándulások, és olyan is akad, akit a zenei élmény és a zenélés. Hogyha egyszer sikerül kirobbantani a gyereket a képernyő elől, akkor másfél-két óra idejére – ennyi a próba időtartama – a fegyelmet megköveteli a karmester. – Másképp nem lehet, bár így sem egyszerű. Nem toborzok embereket, mindenki maga dönthet, szeretne-e tag lenni vagy sem. Azonban manapság sajnos nagyon könnyedén feladnak mindent. Viszont fontos kiemelni, hogy azok a gyerekek, akik a zenekarba járnak, az iskolában is jobban teljesítenek, fejlődik a koncentrációjuk és számos készségük – mutatott rá a karmester. A versenyek A zenekar vezetője emlékeztetett: néhány évvel ezelőtt Szerbiában a Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen első helyezést szereztek a gyerekzenekar kategóriában. Marosvásárhelyen, az iskolák közötti fúvószenekarok versenyén a járványt megelőzően 2016-tól minden évben első helyezést szereztek. 2019-ben a zenekart a Korondon tartott Nemzetközi Fúvószenekarok Találkozója alkalmával minősítették is. – Koncert Fúvószenekari kategóriában B fokozatban, arany minősítést kaptunk. Ehhez tudni kell, hogy nemzetközi szinten A, B, C, D és E kategóriák vannak. Az E a legjobb, de ezt a minősítést általában hivatásos zenekaroknak ítélik oda – részletezte a karmester. Hozzátette: a C kategóriájú szakmai minősítés megszerzése szerinte benne van a zenekarban, elérhető célnak tartja, bár ebben a kategóriában egyetemekkel és zeneakadémiákkal kell felvenni a „harcot”. – Évekkel ezelőtt elvittem a fúvószenekart egy nemzetközi versenyre, hogy kapjanak ízelítőt a nemzetközi színvonalból. Elmondható, hogy helyi viszonylatban példaértékű a munkánk, viszont ez semmiképp nem jogosít fel arra, hogy az önbecsülésünk ne a helyén legyen. Erről visszatérően beszélgetek a gyerekekkel is. Fontos, hogy meglegyenek a közös vízióink és a helyes önértékeléshez ismerjünk meg minél több nemzetközi zenekart is – fejtette ki a versennyel kapcsolatos álláspontját a karmester. Sándor Árpádnak saját bevallása szerint a családja támogatása és jelenléte, a gyerekek fejlődése, a közösségépítés és annak megtartó ereje, a jól sikerült koncertek és a nézőktől érkező visszacsatolások elegendő motivációt szolgáltatnak. A helyi zenekar minden évben egy tucatnál is több új művet tanul meg, illetve időnként előveszik a régi kottákat is, hiszen vallják, hogy az ismétlés a tudás anyja. A napokban a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar, alighogy véget ért a karácsonyi koncert, máris gőzerővel próbál a január 8-án esedékes csíkszeredai újévi koncertre. A fúvósok a januári fellépésükkel már a tizenharmadik koncertjüket adják a megyeszékhelyen, a Szakszervezetek Művelődési Házában. Célok és lehetőségek – A cél a közös zenei élményen keresztül a közösségteremtés, az, hogy a zenekar minél magasabb színvonalon játsszon, hogy egyre rangosabb fellépéseken is megjelenjen, és így méltón képviselje mind a szülőfalut, mind Székelyföldet. Azt is ki kell mondani, hogy ebben az anyagiak jelentősen közrejátszanak. Sajnos ez határozza meg, hogy hová is tudunk elmenni koncertezni. Ebben az önkormányzat igyekszik támogatni bennünket, meg időnként honoráriumot is kapunk a fellépésekért. Ezekkel többé-kevésbé tudjuk fedezni a költségeinket. A sikerekért magam is igyekszem lépéseket tenni, így karnagyképzéseken veszek részt, és több területen és próbálom fejleszteni magam, ahogyan a zenekart is. Sőt 2008 óta gyakorlatilag a kezdő hangszereket is teljesen kicseréltük és bővítettük a hangszerállományt, ami alapját adja a zenekari színvonal emelésének – mondta Sándor Árpád. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar több szövetséggel is jó kapcsolatot ápol, köztük a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetséggel, valamint a Világi Fúvószenekarok szövetségével is, amely keretében megkapták a Koncert Fúvószenekari minősítést. Sándor Árpád kérdésünkre elmondta: lát változásokat az erdélyi és a régióban működő fúvószenekarok életében. Kifejtette: fontosnak tartja, hogy el tudjanak szakadni a régi berögződésektől, amelynek gépies betartása oda vezet, hogy csupán indulókat játsszanak a fúvószenekarok. – Jól kell fűszerezni az előadásokat, interaktívvá kell tenni, hogy a gyerekek szeressék, magukénak érezzék és a nézők figyelmét is megragadjuk. Most közel másfél órás, szünet nélküli előadással készülünk. Törekszünk vizuális, látványelemekkel is bekapcsolni a nézőket – mondta a karmester. Hozzátette: manapság minden zenekar arra törekszik, hogy minél színesebb műsorral tudjon színpadra lépni. Természetesen itt is, mint minden művészeti ágban, több irányzat van, és ha igazán benne van a szívünk és az üzenetünk, akkor stílustól függetlenül mindegyik adhat élményt és tartogathat meglepetéseket. Úgy vélem, régebben a fúvószenekarok szervesebb módon voltak jelen a közösségek életében, másként értékelték az emberek a fúvószenekarokat. Most az is a feladatunk, hogy ki kell vívjuk magunknak az odafordulást és a figyelmet. Mindezt kétségek nélkül és örömteli elköteleződéssel teszem, mert mindez elsősorban a gyerekekért és a zene szeretetéért történik – zárta beszélgetésünket Sándor Árpád.

Vlaicu Lajos