A bürokrácia miatt egyelőre lehetetlen az ezüstkárászok lehalászása a Szent Anna-tóból
Továbbra sem tudni, kik és mikor halászhatják le a Szent Anna-tóban elszaporodott ezüstkárászokat, amelyek miatt mostanra bezöldült a vulkanikus tó, hosszú távon pedig az invazív faj miatt beposhad. A környezetvédelmi kihívásról szerdán a csíkszeredai Megyeházán tartottak sajtótájékoztatót.
Amint arról korább többször is beszámoltunk, az ezüstkárászok eltávolítását a Szent Anna-tóból a bürokrácia útvesztői akadályozzák. Ez derült ki a megyeházán tartott szerdai sajtótájékoztatón is, amelyen jelen volt Borboly Csaba megyeelnök, Jánó Előd, a Csomád Bálványos Fejlesztési Társulás igazgatója; Mihály István, a környezetvédelmi ügynökség munkatársa; Kristó Hugó, az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita Megyei Vízügyi Szakaszmérnökségének vezetője és Dósa Elek Levente, a Szent Anna-tó területét felügyelő Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője.
A sajtóeseményen elhangzott, Közép-Európa egyetlen vulkanikus tava kincs, turisztikai szempontból jelentős a megyének, ezért is fontos lenne, hogy a vízügyi és környezetvédelmi hatóságok lehalásszák tó vizének minőségét károsító ezüstkárászokat.
A tízéves probléma rendezéséhez tavaly novemberben a Hargita megyébe látogató Dan-Ștefan Chiru, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium államtitkárának segítségét is kérték, de egyelőre az ígéretekkel maradtak.
A környezetvédelmi minisztérium és az összes szerve struccpolitikát folytat a Szent Anna-tó megmentése ügyében.
Itt mi helyben a Pro Szent-Anna Egyesülettel és a Sapientia EMTE Csíki Karával mindent megpróbáltunk megtenni, amit a hatásköreink és a forrásaink megengedtek. Sajnos, ameddig konkrét jóváhagyásokat nem fogad el a minisztérium, addig hiába van Hargita megyei szinten a legjobb indulat a minisztérium kihelyezett szervei részéről, ők nem írhatnak alá, nem hozhatnak döntéseket, és így patthelyzet van – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, arra is rámutatva, hogy a mandátum végén, a választások előtt a tó ügyében ismét megkongatják a vészharangokat, és abban bíznak, hogy Bukarestben egyes politikusok újragondolják az álláspontjukat, és lehetővé teszik a Szent Anna-tó megmentését.