A csíkcsobotfalviak betlehemes játékának története hosszú évekre nyúlik vissza, és minden politikai rendszert túlélt. Voltak idők, amikor a betlehemes játékban való részvétel miatt meghurcolták a szereplőket, vagy éppen titokban jártak házról házra, és úgy örvendeztették meg egymást a helyiek. Mindezeket Antal Imrétől, a jelenlegi hagyományőrző csoport vezetőjétől tudjuk, akivel a IX. Székelyföldi Betlehemes Találkozón beszélgettünk.

– Az említetteket az egyik régi szereplőtől tudom, az 50-es, 60-as években ő játszotta az angyalt. A betlehemesünk különlegességéről Faragó József egykori néprajzkutató szavai nyomán tudok beszélni, mert ő 1942-ben, a Horthy-rendszerben járt Csobotfalván, és mindent feljegyzett. Még azt is leírta, hogy éppen akkor Borbáth János bácsi házában játszottak betlehemest, ő tanította be akkoriban ezt a misztériumjátékot, amelyet tizenkét személy játszott és játszik mai napig. Szereplők a hét pásztor, a tollas, az angyal, a király, illetve Mária és József – részletezte Antal Imre. Hozzátette: megfigyelhető, hogy egy-egy jelmeznek külön üzenete is van, illetve a pásztorok közül a monyator tulajdonképpen határőr, akinek egyik kezében puska, a másikban nyúl van. A puska nem az élet kioltását jelöli, annál is inkább a nyúllal együtt a termékenységre utal.

– Ez tulajdonképpen a születésnek az öröme, illetve azt is jelzi, hogy megmarad a nép, mert őrzik a határt, illetve létezik az az erő, amely biztosítja az életet – mutatott rá a csoportvezető. Megjegyezte, további két másik pásztor jelmezének is van egy-egy különleges magyarázata.
– A legfontosabb szereplők Szent József és a Szűzanya, illetve a legfontosabb kellék az a kis háromtornyú templomocska, amelyet magunkkal viszünk. A Csobotfalvára beköltöző új lakosokhoz mindig elvisszük a betlehemes játékunkat. A gyermekek kérdezik ilyenkor a legérdekesebbet: hol van a Jézuska? Na ez az! Ha a Jézuska nem kerül be a lelkekbe, akkor ez a templomocska csak egy árnyéka a léleknek. Ahová elvisszük a betlehemest, a ház szakrális térré változik, és szinte üzenet is az, hogy a gazda nem is gazdája saját házának, csupán hálát adhat azért, hogy eltölthet benne néhány évtizedet – mondta Antal Imre, aki mondandóját azzal is alátámasztotta, hogy a betlehemes játék végén az elköszönés is az említettekre utal. Szerinte a betlehemes játék üzenetet hordoz az időseknek, fiataloknak, árváknak és özvegyeknek egyaránt.
– Ezt onnan tudjuk, hogy előadás közben gyakran látunk könnyeket csillogni a nézők arcán. Ilyenkor költözik be a Jézuska egy-egy néző szívébe. Mindebben az is jó, hogy a könnyek után mosolyt is csalunk az arcokra, hiszen az adománykérés közben viccelődünk, illetve a huszonnégy perces játékban a párbeszédekben elejtett félreértések is szórakoztatók. Meggyőződésem, hogy a betlehemes játék, illetve a hasonló alkalmak erősítik a közösségünket ebben az új világban – hangsúlyozta a csobotfalvi hagyományőrző, kiemelve azt is, hisz abban, hogy a székelységet a közösség ereje, hite és humora tartja meg még jó sokáig.