Mondják, hogy az ad­venti vásárok elő­­futára a több év­szá­zados múlttal bíró bécsi év végi piac volt: ott már az 1200-as évek végén két­hetes vásárokat tarthattak de­cemberben a kereskedők, termelők, kézművesek. Aztán következett a németországi Bautzen, ahol a 1300-as évek végén a hentesek kaptak en­gedélyt rá, hogy karácsonyig húst áruljanak a főtéren. De az elsők között emlegetik a strasbourgit, nürnbergit, drez­dait is, és a XVI. századra a német ajkúak lakta vidékeken (legyen az a mai Olaszország, Svájc, Franciaország stb. te­rületén) már széles körben elterjedt volt a téli vásárok ren­dezése, rendszerint a városok főterén, a templomok közelében – aminek az egyház nem mindig örült.

Colmar helyett itthon

A kutatók tehát megegyez­nek abban, hogy a karácsonyi vásár német eredetű „talál­mány”, s hát ugyebár a karácsonyfa állításának szo­kása is német földről indult. Bár a vásárok a világ számos pontján nép­szerűek, a múltat idéző, le­gendásan szép, mesebeli ad­venti pia­cokat még mindig a közép­kori „kulisszákkal” ren­­delkező európai városok képesek megrendezni, va­ló­ban autentikus ünnep­váró miliőt kialakítani. Az elzászi mézeskalácsváro­sok, Colmar, Strasbourg (Franciaország), Zürich (Svájc), Bécs (Ausztria), Nürnberg (Németország) tu­risták áradatát vonzza min­den decemberben, de egyre ismertebb a prágai, krakkói, bolzanói, grazi stb. adventi piac is. És milyen szerencsések vagyunk mi, erdélyiek, hisz helyben, egy-két órás autóúttal itthon is megtaláljuk ezt a hangulatot: a szebeni, brassói karácsonyi vásár évről évre egyre látványosabb, s han­gu­latában, díszleteiben, illa­tokban hasonló hangulatot kelt, mint az északabbra fekvő vá­sáros városok.

Varázslat a várban

Több helyről is hallottam, hogy a segesvári várban is van karácsonyi vásár. Kíván­csiságtól vezérelve, egy szürke szombaton lépcsőztünk fel az UNESCO Világörökség ré­szét képező várhegyre – a falak mögött iga­zi vá­sárt nem, de karácsonyi csoda­világot találtunk. Forró punccsal a kezünkben csak ámul­tunk a gyönyörű, a mi városainktól teljesen eltérő módon feldíszített, középkori hangulatú tereken, utcákon. Mintha visszamentünk volna az időben, valami mesebeli világba – sóhajtott fel gyermeki énem az évszázados házak ablakaiból kikönyöklő renge­teg mackó, rénszarvas között. Ízléses, han­gulatos, meghitt a segesvári vár ezekben a napokban, nem ordít sehonnan a Jingle Bells, de manók csa­logatnak be a kézművesboltokba, a hangulatos ven­déglőkbe, kávézókba, ahol puha pokrócba burkolózva, forralt bort kortyolgatva akár kint is elidőzhetünk, és ki­sza­kadva a decemberi őrü­letből, talán sikerül elkapni valamit a karácsony mesés, csodaváró oldalából is.

Brassó más

Advent harmadik vasárnapján a Tanács tér felé tartva – amely a karácsonyi vásár hely­színe – hatalmas a tömeg, a román, magyar beszéd mel­lett angol, spanyol, né­met szavak is bekúsznak, helyiek, vendégek töltik meg a tereket. Az impozáns placcon, háttérben Erdély legnagyobb gótikus templomával, a Fekete templommal, az egykori céhes házak, paloták gyűrűjében me­sebeli mézeskalács házi­kókban kínálják az árusok a portékákat. A levegőben fű­szeres forralt bor illata árad, helyi finom­ságokat le­het kóstolgatni vagy haza­vinni, helybéli kézmű­ve­sek alkotásaiból válo­gatni: ajándéknak való cse­cse­becséket, tárgyakat, ka­rá­­­csonyfa­díszeket vásárol­ha­tunk, édességhalmok előtt ámul­doz­hatunk, s ha fázunk, kér­jünk egy pohár rummal felöntött forró almalevet. A Ta­nács ­téren, a környező utcák­ban szinte semmi giccs, a dekoráció elegáns, vezérfonala a piros, a mélybordó és az arany, a fények meghittséget árasztanak a villogás helyett, a sétálóutca fénykupolája alatt, élő fenyők sorfala között, gyönyörűen, nagyjából azonos stílusban feldíszített épületek, kirakatok között sétálgathat a látogató. Dominálnak a ha­talmas masnik, és itt is – akárcsak a „németes” közép­kori városokban – mindenhol felbukkannak a mackók.

Turistamágnes

A vásártéren színpad is van, ahol délután, estén­ként a környék lakossá­gá­nak multikulturális hagyomá­nyaiból kap ízelítőt a lá­to­gató, miközben forog a boldog békeidőket idéző kör­hinta…  Brassónak könnyű – mondhatjuk, hiszen a díszlet adott, akárcsak Európa nyu­gati részein járnánk, csak jól kell kihasználni. Ezt tették idén is a szervezők, lemérhető ez a tömegen, és jól látszik: a karácsonyi vásár több mint vásár: turistamágnes és kö­zösségi tér.
Nekünk Szeben eddig ki­maradt, de most már biztos: jövőre felkeressük azt is.