Karácsonyi hangulat Segesváron és Brassóban
A már mifelénk is elterjedt karácsonyi vásárok története valahol német földön kezdődött, a leghíresebb európai adventi eseményeknek ma is osztrák, német, svájci, franciaországi (elzászi) városok adnak otthont. Ám mégsem kell messze utaznunk, ha hasonló hangulatot szeretnénk átélni.
Mondják, hogy az adventi vásárok előfutára a több évszázados múlttal bíró bécsi év végi piac volt: ott már az 1200-as évek végén kéthetes vásárokat tarthattak decemberben a kereskedők, termelők, kézművesek. Aztán következett a németországi Bautzen, ahol a 1300-as évek végén a hentesek kaptak engedélyt rá, hogy karácsonyig húst áruljanak a főtéren. De az elsők között emlegetik a strasbourgit, nürnbergit, drezdait is, és a XVI. századra a német ajkúak lakta vidékeken (legyen az a mai Olaszország, Svájc, Franciaország stb. területén) már széles körben elterjedt volt a téli vásárok rendezése, rendszerint a városok főterén, a templomok közelében – aminek az egyház nem mindig örült.
Colmar helyett itthon
A kutatók tehát megegyeznek abban, hogy a karácsonyi vásár német eredetű „találmány”, s hát ugyebár a karácsonyfa állításának szokása is német földről indult. Bár a vásárok a világ számos pontján népszerűek, a múltat idéző, legendásan szép, mesebeli adventi piacokat még mindig a középkori „kulisszákkal” rendelkező európai városok képesek megrendezni, valóban autentikus ünnepváró miliőt kialakítani. Az elzászi mézeskalácsvárosok, Colmar, Strasbourg (Franciaország), Zürich (Svájc), Bécs (Ausztria), Nürnberg (Németország) turisták áradatát vonzza minden decemberben, de egyre ismertebb a prágai, krakkói, bolzanói, grazi stb. adventi piac is. És milyen szerencsések vagyunk mi, erdélyiek, hisz helyben, egy-két órás autóúttal itthon is megtaláljuk ezt a hangulatot: a szebeni, brassói karácsonyi vásár évről évre egyre látványosabb, s hangulatában, díszleteiben, illatokban hasonló hangulatot kelt, mint az északabbra fekvő vásáros városok.
Varázslat a várban
Több helyről is hallottam, hogy a segesvári várban is van karácsonyi vásár. Kíváncsiságtól vezérelve, egy szürke szombaton lépcsőztünk fel az UNESCO Világörökség részét képező várhegyre – a falak mögött igazi vásárt nem, de karácsonyi csodavilágot találtunk. Forró punccsal a kezünkben csak ámultunk a gyönyörű, a mi városainktól teljesen eltérő módon feldíszített, középkori hangulatú tereken, utcákon. Mintha visszamentünk volna az időben, valami mesebeli világba – sóhajtott fel gyermeki énem az évszázados házak ablakaiból kikönyöklő rengeteg mackó, rénszarvas között. Ízléses, hangulatos, meghitt a segesvári vár ezekben a napokban, nem ordít sehonnan a Jingle Bells, de manók csalogatnak be a kézművesboltokba, a hangulatos vendéglőkbe, kávézókba, ahol puha pokrócba burkolózva, forralt bort kortyolgatva akár kint is elidőzhetünk, és kiszakadva a decemberi őrületből, talán sikerül elkapni valamit a karácsony mesés, csodaváró oldalából is.
Brassó más
Advent harmadik vasárnapján a Tanács tér felé tartva – amely a karácsonyi vásár helyszíne – hatalmas a tömeg, a román, magyar beszéd mellett angol, spanyol, német szavak is bekúsznak, helyiek, vendégek töltik meg a tereket. Az impozáns placcon, háttérben Erdély legnagyobb gótikus templomával, a Fekete templommal, az egykori céhes házak, paloták gyűrűjében mesebeli mézeskalács házikókban kínálják az árusok a portékákat. A levegőben fűszeres forralt bor illata árad, helyi finomságokat lehet kóstolgatni vagy hazavinni, helybéli kézművesek alkotásaiból válogatni: ajándéknak való csecsebecséket, tárgyakat, karácsonyfadíszeket vásárolhatunk, édességhalmok előtt ámuldozhatunk, s ha fázunk, kérjünk egy pohár rummal felöntött forró almalevet. A Tanács téren, a környező utcákban szinte semmi giccs, a dekoráció elegáns, vezérfonala a piros, a mélybordó és az arany, a fények meghittséget árasztanak a villogás helyett, a sétálóutca fénykupolája alatt, élő fenyők sorfala között, gyönyörűen, nagyjából azonos stílusban feldíszített épületek, kirakatok között sétálgathat a látogató. Dominálnak a hatalmas masnik, és itt is – akárcsak a „németes” középkori városokban – mindenhol felbukkannak a mackók.
Turistamágnes
A vásártéren színpad is van, ahol délután, esténként a környék lakosságának multikulturális hagyományaiból kap ízelítőt a látogató, miközben forog a boldog békeidőket idéző körhinta… Brassónak könnyű – mondhatjuk, hiszen a díszlet adott, akárcsak Európa nyugati részein járnánk, csak jól kell kihasználni. Ezt tették idén is a szervezők, lemérhető ez a tömegen, és jól látszik: a karácsonyi vásár több mint vásár: turistamágnes és közösségi tér.
Nekünk Szeben eddig kimaradt, de most már biztos: jövőre felkeressük azt is.

