A kertterápia összetett tevékenység, amely az Egyesült Államokban már egyetemi szinten is tanulható, ám Európa országaiban még alig ismert. A kertterapeuta – ahogy azt a megnevezés is jelzi – kétféle tudást sajátít el: egyrészt a mezőgazdasági módszertanát annak, hogy miként lehet zöldséget, gyümölcsöt, gyógynövényt termeszteni, másrészt azt, hogy ezt a tevékenységet hogyan lehet úgy felépíteni, hogy az az ember jóllétét, egészségét szolgálja.

Hiánypótló kezdeményezés
A farkaslaki székhelyű Életminőségért Alapítvány, melynek célkitűzése a vidék- és közösségfejlesztés, nemrég hirdetett meg egy képzéssorozatot a témában, amelyre olyan egészségügyi, szociális és pedagógiai szakemberek jelentkezését várták, akik sérültekkel dolgoznak, és a tanultakat a mindennapi munkájuk során kamatoztathatják. Meglepően nagy volt az érdeklődés – ez is azt bizonyítja, hogy a kezdeményezés hiánypótló.
Pakot Mónika, az alapítvány elnöke elmondta, kisebb, pontszerű kutatások ugyan léteznek már Romániában is e területen, ám az, hogy erre képzést építettek fel, mindenképp egyedülállónak számít. 

– A kertterápia magvai magtalálhatók a régmúlt időkben is, a 20. században azonban teljesen elveszett, és most, a 21. században tartunk ott, hogy a mezőgazdaságot nemcsak élelmiszer-termelésként értelmezzük, hanem egyéb funkciói is vannak. Jelenleg azt keressük, hogy lehet ezt a multifunkcionalitást megtalálni és alkalmazni. A kertterápia is erről szól. A kezdeti tapasztalatok az első világháború utáni időszakra tehetők, ugyanis a veteránok gyakran depresszióval és különböző pszichés betegségekkel kerültek kórházba, és rajtuk vették észre elsőként, hogy ha kimennek a kertbe tevékenykedni, sokkal könnyebben gyógyulnak. Akkor kezdték el kutatni a jelenséget, mely gyakorlatilag a ma is alkalmazott kertterápia alapja

– mondta.

A fogyatékkal élőket segítik
Az alapítvány által nemrég indított képzés egy Erasmus+ által támogatott program, amelyben több ország partnerként vesz részt. A módszertan kidolgozásánál felkeresték azokat az EU-s intézményeket, ahol ezeket a módszereket már gyakorolják, így találtak rá a bécsi és a milánói egyetemre, melyek bevonásával sokat tanulhattak a projektben részt vevők. Olaszországi partnerüket számos szociális intézmény felkérte már terápiás kertek megtervezésére: idősotthonok, autistákkal foglalkozó központok és egyéb sérült csoportokkal dolgozók fordultak már hozzájuk.
A kertészkedés művelője összetett mozgást végez: egyszerre dolgozik a test és a lélek, ami stresszcsökkentő folyamat, és segíti a beteg állapotának stabilizálódását. A kertterápia prevencióként is alkalmazható: például depresszióval küzdőknél segít beszélgetéseket indítani, ami a lelki támogatás elengedhetetlen eleme.

– Nagyon szerteágazó és sok területen lehet segítségünkre ez a fajta tevékenység

– fogalmazott Pakot Mónika. Hozzátette, a projektjük hiánypótló és újdonságnak számít, melynek lezártával minden résztvevőnek egy speciális kertet kell megterveznie, amelyet a későbbiekben a gyakorlatban is megvalósíthat. A tervezés során fontos szem előtt tartani a célcsoportot: például autisták esetében az érintés kiemelkedő jelentőségű, esetükben nem szabad szúrós, sérülést okozható növényekkel dolgozni, a demenciában szenvedő időseknél pedig hatékonynak bizonyulnak az illatos virágok, egy-egy gyógynövény illata ugyanis segítheti emlékezőképességük javulását, és lassítja a betegség súlyosbodásának folyamatát.