Hirdetés

Erdély legvendégszeretőbb települései

Székely Csürke
Becsült olvasási idő: 3 perc

A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. (...) Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak – írta Szent István király a fiához, Imre herceghez intézett hatodik intelmében.
Vendégszerető közösség, település az, amely szereti és szívesen látja a vendégeket, valamint szolgálatkészen ellátja őket. Ahol a vendég, bárhonnan érkezzék is, szinte otthon érzi magát, és megfogalmazódik benne a vágy, hogy akár ott is élhetne, de legalábbis késztetést érez arra, hogy rendszeresen visszatérjen.
Egy vendégszerető településen nem nézik le (és ki) azt, aki szemmel láthatóan idegen, ne adj’ isten, más nyelvet beszél. Segítőkészen viszonyulnak hozzá, és ellátják az utazása vagy maradása szempontjából fontos erőforrásokkal, információval, étellel, itallal, szállással. Régen, ahogy a népmesékben, a vándornak szállást, vacsorát adtak éjszakára; a vendéglátás professzionalizálódásának következményeként ma már elég, ha útba igazítjuk a turistát egy általa látni kívánt látványossághoz, ajánlunk neki éttermet, kávézót vagy panziót, hotelt, ahol megpihenhet. Manapság tehát a vendégszeretetünk hétköznapi kifejezésére a véletlenszerű találkozások kevés alkalmat adnak, hiszen mindenki inkább online előre lefoglalja szállását, és jó előre tájékozódik arról is, hová szeretne menni, mit akar megnézni. Ám ha eltévedt turistákkal találkozunk saját településünkön, természetesen útba igazítjuk őket, és szívesen ajánlunk nekik olyan helyeket, ahová érdemes ellátogatni.
A legendás erdélyi vendégszeretetet turistaként, máshonnan érkezőként megtapasztalni mindig nagy élmény. Hiszen ha csak a szomszéd faluba ruccanunk is ki, mondjuk, biciklivel, nem mindegy, milyennek látjuk a meglátogatott települést. Morcos pillantások, összehúzott szem­öldökök, ugató és cseppet sem csitított kutyák fogadnak? Vagy kapuba kiálló, mosolyogva köszönő emberek, akik szívesen adnak egy pohár vizet, ha kifogyott a kulacsunkból? Közvetlenség, nyitottság, segítőkészség vagy zárkózottság, bizalmatlanság? Hol kínálnak meg egy karéj kenyérrel, egy érett almával? Hol nyomnak egyből a gyermekünk kezébe valami finomságot, és ültetnek le mindannyiunkat árnyas diófa alá, a kerti asztalhoz?
Volt már hasonló élményed turistaként Erdélyben? Számodra melyik Erdély legvendégszeretőbb települése? Írd meg a gyorgy.emoke@hargitanepe.ro e-mail-címre. Várja leveled, kommented: a Székely Csürke.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!