Jegyemmel a kezemben, izgatottan léptem be a sötét moziterembe, hogy sok másik mozirajongóval együtt részese lehessek a Semmelweis című film lélek mélyéig ható varázslatának. Az előző napokban már ren­geteget hallottam erről a produkcióról, amely egy rendkívüli orvos, Semmelweis Ignác életét és munkásságát mutatja be – az anyák megmentőjét.
Már az első filmkockák megdöbbentik a nézőt, sugallva a film súlyos mondanivalóját. A hangulat már az első pillanatban lebilincselő volt számomra, és a vásznon keresztül feltárult a 19. századi Bécs egy korszaka, annak éppen egy kritikusan nehéz pillanata. A film, amint pörögni kezdett, rögtön megragadott: a félelemmel teli szülés előtt álló nő, aki minden erejét megragadva próbálja elkerülni a klinikát, amely egy rejtélyes kór miatt halálgyárrá változott. Semmelweis egy sötét és nyomasztó kórteremben sétál, ahol a szülészeti osztályokon tomboló halálos gyermekágyi láz rémálommal tölti meg az áldott állapotban, szülés előtt álló nőket, anyákat. A rendező, Koltai Lajos a vásznon keresztül kelti életre a múltat és vezet be minket Semmelweis küzdelmes utazásába.

A színészi alakítások kiválóak. A főszereplő, Vecsei H. Miklós Semmelweis szerepében lenyűgözően hozza a karaktert. A néző azt érezheti, hogy maga Semmelweis sem viselkedhetett másként az akkori bécsi kórházban, sugárzik az elkötelezettség, a mély empátia. A mellékszereplők is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, segítenek élettel megtölteni a morbid halál tombolását bemutató történetet. A látványvilág is lenyűgöző, sokszor borzasztó, annyira naturalista módon ábrázolja a történéseket. A díszlet és a kosztümök hűen tükrözik a 19. századi Bécs világát. A rendező ügyesen használja a fényeket és árnyékokat, hogy még mélyebben, sokkolóbban mutassa be a történet lényegét. A jelenetek kidolgozottak, a zenei kíséret tökéletesen alátámasztja a film hangulatát.
Úgy érzem, a Semmelweis film lelki kihívás elé állít mindenkit, aki látta, mert nemcsak a történelmi tényekre összpontosít, hanem az érzelmekre is, az emóciók teljes skáláját vetíti vászonra. A nézők együttérzőn élhetnek meg minden szenvedést és örömöt, amelyekkel a főszereplő és annak támogatói szembesülnek. Szorosan követi Semmelweis bécsi állomásának fontos eseményeit, megterhelve elutasítással, irigységgel, lenézéssel, rengeteg előítélettel, barátsággal, szerelemmel, hazafisággal. Az ifjú makacs orvos küzdelmei nem voltak hiábavalók. Persze eleinte kinevették, elutasították, de később megbecsülték és elismerték, az orvostudomány hőse lett. A film ügyesen egyensúlyoz az izgalmas tudományos drámai helyzetek és az emberi történetek között, miközben mély, emberi gondolatokra ösztönzi a nézőt.
Mély benyomást hagyott bennem, és hosszú időre elgondolkodtatott azokról az emberi erényekről, amelyekre a legnagyobb kihívások során is szükségünk van, mert makacs, fanatikus küzdők nélkül nincs előrelépés.