Miért nem beszélnek a magyarok románul? – merült fel a kérdés az MCC által szervezett beszélgetésen, amely a romániai magyarok nyelvtanulási kihívásaira kereste a válaszokat. Az eseményen a szakértők olyan tévhiteket és mítoszokat oszlattak el, amelyek a román és magyar közösségben egyaránt elterjedtek. A rendezvényen dr. Bethlendi András kisebbségjogász, az MCC erdélyi akadémiai ügyeinek igazgatója, Ciornea Cristian-Andrei jogász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója, Kovács Karola nyelvész, az MCC posztgraduális hallgatója, valamint Rotaru Daniel leendő romántanár, az MCC diákja osztotta meg gondolatait. A beszélgetést a kolozsvári román civil életben jártas Ugron Hanna, az MCC munkatársa moderálta.

A résztvevők az egyik legnagyobb tévhitként azt emelték ki, hogy a magyarok nem tudnak és nem is akarnak megtanulni románul.

Dr. Bethlendi András felidézte, hogy a legfrissebb szociológiai felmérések alapján ez a tévhit még a magyar lakosság többségében is él, miközben a romániai magyarok több mint 90 százaléka fontosnak találja a román nyelv ismeretét, és hátránynak érzi ennek hiányát. A román nyelvtanulás folyamatát a társadalmi nyomás és a saját magunkkal szemben állított elvárásaink is nehezítik. Rotaru Daniel arra hívta fel a figyelmet, hogy

a magyar többségű településeken gyakorlatilag nem szükséges a román nyelv ismerete a mindennapi életben.

A román nyelv és irodalom szakos hallgató elmondta, romántanár szeretne lenni szülővárosában, Székelyudvarhelyen. 

Ciornea Cristian-Andrei oktatóként, az MCC román nyelvű vitaklubjának vezetőjeként arra a következtetésre jutott, hogy a diákokat gyakran visszatartja a hibáktól és kritikától való félelem. Az oktatási rendszer strukturális hiányosságaira is felhívta a figyelmet: úgy véli, az állam feladata lenne intézményesen támogatni a többnyelvűséget, rugalmas, motiváló és emberközpontú nevelést biztosítani, lehetőségeket és teret nyújtani a párbeszédre. „Abban a politikai rendszerben, ahol ez megbukott, a felelősség egyéni adóssággá válik” – tette hozzá.

Kovács Karola is a magyarokban kialakuló szorongás, frusztráció érzéséről beszélt, ami jelentős korlátokat jelent a kommunikációban. A jól működő külföldi rendszereket vizsgáló nyelvész elmondta, mindenkinek engednie kellene az elvárásokból, és más országokhoz hasonlóan inkább az elfogadásra, megértésre összpontosítani.

Dr. Bethlendi András rámutatott arra, hogy az erdélyi magyar oktatás minősége versenyképes, ugyanakkor hangsúlyozta a román nyelvtudás hiányának hosszú távú következményeit. Az állam nyelvének nem megfelelő ismerete strukturális diszkriminációhoz vezethet. Például a magyar diákok román érettségin való aránytalanul magas bukási aránya a felsőoktatáshoz való hozzáférés jogát sértheti, a román nyelv nem komfortos használata alacsonyabb jövedelemhez, valamint a közügyekben való korlátozott részvételhez vezethet.

„A román nyelv elsajátítása sokszor feladatnak és kötelességnek tűnhet, viszont ez elsősorban egy jog. A magyar közösség tagjainak joguk van elsajátítani az állam nyelvét, és ehhez meg kell kapniuk a kellő támogatást az államtól”

– vallja a kisebbségi ügyekkel foglalkozó jogász. Hozzátette, az államnak helyszíntől függetlenül lehetővé kell tennie a román nyelv iskolai környezetben történő elsajátítását. Jó kiindulópont a 2011-es oktatási reformban szorgalmazott funkcionális nyelvhasználat, viszont nincsenek meg a megfelelő intézmények, amelyek által kihasználhatnánk ezt a jogi keretet, hiányoznak azok az eszközök, fogódzók, amelyek segíthetnének a tanároknak, szülőknek.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a méltányos együttélés érdekében elengedhetetlen a kölcsönös tisztelet, amelyet egyszerű gesztusokkal is kifejezhetünk, mint az egymás nyelvén való köszönés, a többnyelvű helységnév- és tájékoztató táblák elhelyezése vagy az intézmények többnyelvű kommunikációja. Az esemény végső következtetései arra sarkallták a résztvevőket, hogy ismerjék fel a szélesebb problémakört, hogy a román nyelvtanulás kérdése mögött sokkal mélyebb társadalmi és kulturális problémák húzódnak meg, amelyek megoldásáért, a helyzet javításáért egyéni felelősséggel tartozunk. 

„Az MCC-ben kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy aktuális, a közösség számára releváns témákkal foglalkozzunk eseményeinken. Ezt a beszélgetést az anyanyelv nemzetközi napja apropóján rendeztük meg, de egy párbeszéd kezdetének tekintjük” – idézi Talpas Botondot, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatóját a szervezet közleménye. Hozzáteszi azt is, hogy a szervezet a jövőben további beszélgetéseken, vitákon mélyebben is folytatná a téma alapos kifejtését.

Az MCC következő rendezvényeiről a szervezet Facebook-oldalán vagy honlapján értesülhetnek az érdeklődők.