Hirdetés

Mi az a Magyar–Román Közös Békefenntartó Zászlóalj, és Ön tudta, hogy van ilyen is?

Magyarország csütörtökön egy évre átvette Romániától a Magyar–Román Közös Békefenntartó Zászlóalj parancsnokságát. A ceremóniát az aradi Hadsereg Házában tartották az érintett katonai egységek képviselői és más katonai vezetők jelenlétében.

Hírszerkesztő: Molnár Raymond
Mi az a Magyar–Román Közös Békefenntartó Zászlóalj, és Ön tudta, hogy van ilyen is?
Képünk illusztráció Fotó: Veres Nándor

A Magyar–Román Közös Békefenntartó Zászlóalj parancsnokságát évente felváltva látja el a két fél. Így az alakulatot a következő egy évig a magyar fél parancsnoka, Szent-Imrey Dávid őrnagy fogja irányítani, aki a Radu Golescu ezredesről elnevezett 191-es aradi gyalogoszászlóalj vezetőjétől, Gheorghe Cristian Ţecutól vette át a megbízatást  – írja az Agerpres hírügynökség.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

Utóbbi az eseményen felidézte, hogy a múlt évben a román és magyar katonák egyhetes közös gyakorlatot tartottak az Arad megyei Fönlakon. Az alezredes elmondta, hogy a következő közös gyakorlat novemberben esedékes. 

A Wikipédia szerint egyébként a Magyar–Román Közös Békefenntartó Zászlóalj a Magyar Honvédség és a román haderő közös szervezésű békefenntartó alakulata, amelyet az EBESZ 1994. évi bécsi dokumentumaira alapozva hoztak létre. A zászlóalj alapdokumentumainak egyike a Budapesten 1998. március 20-án megkötött szerződés, amely a német–francia közös dandár elveire épülve a két nemzet megbékélését, egymással szembeni tiszteletét, együttműködését és a bizalom növekedését szolgálja.

A zászlóalj fenntartásának egyik célja, hogy a két ország katonai együttműködését elmélyítse, de ennél konkrétabb feladata is van: a két ország esetleges békefenntartó és humanitárius tevékenységének támogatása.

Konkrét céljai:

  • a műveleti színtéren történő potenciális ellenségeskedés megakadályozása;
  • harci erőként való fellépés békefenntartó és válságkezelési feladatokban;
  • humanitárius, valamint kutató-mentő feladatok;
  • válságterületekre, illetve válságkezelési műveletre irányuló bevetés és annak tervezése;
  • közös képzési műveletek tervezése és levezetése, amelyek célja a magas műveleti hatékonyság elérése, fenntartása;
  • mindezeket a feladatokat legyen képes végrehajtani Kelet-, Közép- és Délkelet-Európában, különösen a szabdalt tereppel, bizonytalan vagy lassú szárazföldi mozgással és bonyolult időjárási viszonyokkal jellemezhető műveleti színtereken, illetve – igény esetén – további európai vagy Európán kívüli területeken is.


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!