Megnyerte a pert a kormány
Romániának adott igazat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) nemzetközi választottbírósága abban a perben, amelyet a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt indított a Gabriel Resources. A vállalat 6,7 milliárd dollár kártérítésre tartott igényt a román államtól, s bár a döntés megfellebbezhető, kicsi az esélye annak, hogy mégis ki kelljen fizetni az összeget.
A washigtoni székhelyű választottbíróság döntése értelmében Romániának nem kell kártérítést fizetnie a pert kezdeményező Gabriel Resources Ltd. és Gabriel Resources (Jersey) vállalatnak, sőt utóbbiak kötelesek megtéríteni a perköltségeket az államnak.
„Harcoltunk Romániáért, mert igazságtalan lett volna, hogy az adófizetőket és a nyugdíjasokat büntessék az ország érdekei ellen cselekvő politikusok hibáiért. Nem szenvedhetnek az emberek egyes miniszterelnököknek a személyes érdekeket a nemzeti érdek fölé helyező döntései miatt” – nyilatkozta a fejlemények kapcsán Marcel Ciolacu miniszterelnök, köszönetet mondva az ügyvédeknek, akik „professzionálisan és becsülettel képviselték Romániát!”
Marcel Boloş pénzügyminiszter azt közölte, a vállalatnak négy hónap áll a rendelkezésére a döntés megtámadására, de csak „jól megalapozott indokkal” teheti ezt meg.
A kanadai cégek 2015 júliusában kezdeményezték a kártérítési eljárást az ICSID nemzetközi választottbíróságánál. Keresetükben azzal vádolták a román államot, hogy megsértette a 2009-ben ratifikált román–kanadai és az 1995-ben ratifikált román–brit beruházásvédelmi megállapodást a verespataki bányaprojekt meghiúsításával.
A döntés kapcsán elégedettségének adott hangot Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter, Csíkszereda polgármestere is. Felidézte, első környezetvédelmi miniszteri megbízatásának végén őt is beperelte a vállalat, arra hivatkozva, hogy nem tartotta tiszteletben a törvényt, amikor a településrendezési engedéllyel kapcsolatos problémák miatt felfüggesztette a vállalat környezeti hatástanulmányát. A cég azt a pert is elvesztette, idézte fel Korodi, hozzátéve, azokban az időkben „nagy volt a nyomásgyakorlás”, hogy a környezetvédelmi jogszabályok betartása nélkül is hagyják érvényesülni a bányavállalatot.