Jóval kevesebbet kap, aki idő előtt megy nyugdíjba
Lényegesen nagyobb összeg érkezik egy öregségi nyugdíjas számlájára, ahhoz képest, amennyit az előrehozott nyugdíjat választók kapnak – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár statisztikáiból. A miniszterelnök eközben eltörölné az előrehozott nyugdíjba vonulás lehetőségét.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adatai szerint jelentős különbség van az öregségi és az előrehozott nyugdíjak összege között: decemberben közel 4,6 millió nyugdíjat folyósítottak, ebből 3,68 millió volt öregségi nyugdíj, míg előrehozott nyugdíjat mindössze 66 391-en kaptak – írta az Adevărul. Az öregségi nyugdíj átlagösszege 3165 lej volt, az előrehozott nyugdíjé pedig 2579 lej, vagyis átlagosan 586 lejjel kevesebb.
A portál emlékeztetett, a nyugdíjtörvény lehetővé teszi az előrehozott nyugdíjazást legfeljebb öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt, ugyanakkor arra is van lehetőség, hogy a munkavállalók a nyugdíjkorhatár betöltése után további öt évig dolgozzanak.
Az Adevărul szerint a két nyugdíjtípus közötti különbséget nem a ledolgozott évek száma, hanem az előrehozott nyugdíj esetében alkalmazott törvényes levonások magyarázzák. Míg az öregségi nyugdíj a férfiak esetében 65 éves kortól és legalább 15 év munkaviszony után jár, addig előrehozott nyugdíj legfeljebb öt évvel korábban, 60 éves kortól igényelhető, de csak minimum 35 év járulékfizetési idő esetén. Az előrehozott nyugdíj összegét az öregségi nyugdíjhoz képest csökkentik, a nyugdíjkorhatár csökkentésének időtartama és a szolgálati idő alapján. Az Országos Nyugdíjpénztár adatai szerint a legtöbb előrehozott nyugdíj a 3001–3500 lejes sávba esik, de több ezren kapnak havi 5000 lejnél magasabb összeget is.
Ilyen iratokra van szükség
A lap közölte az előrehozott nyugdíj igényléséhez szükséges iratok listáját, amelyek elsősorban a munkaviszonyt, a járulékfizetési időt és az igénylő személyazonosságát igazolják. Ezek közé tartozik a nyugdíjigénylő kérelem, a munkakönyv, különböző társadalombiztosítási igazolványok, valamint a személyi okmányok. Emellett szükség lehet a tanulmányokat, a katonai szolgálatot, az esetleges pótlékokat, különleges munkakörülményeket, illetve a bruttó jövedelmet igazoló iratokra is. Bizonyos esetekben további dokumentumokat kérhetnek, például gyermekekre, örökbefogadásra vagy különleges jogállásra vonatkozóan. A nyugdíjazási kérelem elfogadásáról szóló döntés a közléstől számított 30 napon belül visszavonható, az előrehozott nyugdíj pedig később automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul át.
Bolojan: teher az előrehozott nyugdíjazás
Az Adevărul kitért arra is, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök egy korábbi interjúban úgy nyilatkozott: meg kell szüntetni az előrehozott nyugdíjazás lehetőségét, mert egyre nagyobb nyomás nehezedik a romániai nyugdíjrendszerre. Jelenleg országos átlagban tíz aktív dolgozóra nyolc nyugdíjas jut, és a helyzet a következő években tovább romolhat, amikor a „dekrétumgeneráció” is nyugdíjba vonul, ami akár az arány megfordulásához is vezethet. A kormányfő kifejtette: az előrehozott nyugdíjazás lehetőségeit meg kell szüntetni, és a nyugdíjba vonulást a lehető legközelebb kell vinni a 65 éves standard korhatárhoz annak érdekében, hogy több, szakmailag tapasztalt ember maradjon a reálgazdaságban. Úgy vélte, nem indokolt, hogy egyesek 48–50 évesen hagyják el a munkaerőpiacot, éppen akkor, amikor szakmai pályájuk csúcsán állnak, és amikor a legtöbbet tudnák visszaadni a közösségnek.
Bolojan arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az ország nagyvárosaiban súlyos munkaerőhiány tapasztalható, nem tartja elfogadhatónak, hogy olyan térségekben, ahonnan akár 30–40 kilométeres ingázással is lehetne dolgozni, az emberek hosszú hónapokig munkanélküli segélyben részesüljenek.
