Az államfő a Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában elmondta, miután az alkotmánybíróság hitelesíti a nemrég lezajlott parlamenti választások eredményét, összehívják az új parlamentet, majd elkezdődnek a kormányalakítási tárgyalások. „Az új kormány majd megszabja az elnökválasztási fordulók új időpontjait” – idézi az Agerpres hírügynökség az elnököt.

Korábban Iohannis leszögezte, hogy az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági döntés kötelező érvényű, és mindenkinek alá kell vetnie magát.

Az alkotmánybíróság egyhangúlag elfogadott pénteki határozatában törölte az elnökválasztás időpontjára vonatkozó 2024/756-os kormányhatározat, illetve az elnökválasztás menetrendjére vonatkozó 2024/1061-es kormányhatározat alapján lebonyolított teljes választási folyamatot. A testület döntése nyomán az első elnökválasztási forduló eredménye érvénytelen, és nulláról kell kezdeni a választási folyamatot.

Klaus Iohannis azt is kijelentette, hogy Románia stabil, erős és biztonságos ország. Hozzátette, mandátuma utolsó napjáig dolgozni fog azért, hogy Románia szabad, demokratikus, modern, biztonságos és Európa-barát ország maradjon. „A befektetőknek, a pénzpiacoknak, az Európai Uniónak mondom: Románia biztonságos, erős, Európa-barát ország, és az is marad. A NATO-nak mondom: Románia megbízható szövetséges marad. Fontos, hogy mindenki tudja: Románia nincs bajban” – fogalmazott. Korábban Iohannis bejelentette, hogy az újonnan megválasztott elnök hivatalba lépéséig tisztségben marad.

Iohannis elmondása szerint az elnökválasztás első fordulója után először telefonon kapott jelentéseket a hírszerző szolgálatoktól, amelyek arra utaltak, hogy „furcsa” dolgok történnek. Ezek alapján mélyreható ellenőrzéseket rendelt el. Röviddel ezután megkapta az írásbeli tájékoztatást is, ami annyira aggasztó volt, hogy összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT). Ezen az ülésen négy intézmény ismertette adatait: a Román Hírszerző Szolgálat, a Külügyi Hírszerző Szolgálat, a Különleges Távközlési Szolgálat és a Belügyminisztérium. Az általuk bemutatott információk ma már nyilvánosak – idézte fel Iohannis. Beszámolója szerint a Legfelsőbb Védelmi Tanács súlyosnak találta a helyzetet. Mint kiderült, az egyik jelölt népszerűsítése a kampánycsend idején – a választásokat megelőző szombaton és a választások vasárnapján – is folytatódott, ami sérti a választási törvényt – magyarázta az államfő.

Azt is elmondta, hogy ugyanaz az elnökjelölt azt nyilatkozta, nulla lejbe került a kampánya, holott rendkívül gondosan kidolgozott népszerűsítésben volt része. Ráadásul a titkosszolgálatok szerint ezt a kampányt egy olyan országból finanszírozták, amely „idegen Románia érdekeitől” – fogalmazott az államfő. Továbbmenve felidézte, hogy civil szervezetek jelentős csoportja kérte tőle a CSAT ülésén ismertetett információk titkosításának feloldását. Így – a dokumentumokat kiállító intézményekkel folytatott egyeztetések nyomán – ezek nyilvánosságra hozataláról döntöttek. Hozzátette, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak nem áll hatáskörében beleszólni a választások menetébe; ez a hatóság a kialakult helyzet nemzetbiztonságra gyakorolt hatására hívta fel a figyelmet, mivel külső, illegális támogatást kapott az egyik jelölt választási kampánya.