A vásárlóerő-paritáson (PPS) kifejezett egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) – amely a háztartások jólétének egyik mutatója – 2024-ben tovább nőtt Romániá­ban, és elérte az Európai Unió átlagának 88%-át. Ez jelentős előrelépés a 2004-es 40%-hoz képest, amikor még a legalacsonyabb szinten állt az EU-hoz viszonyítva – írta a Curs de Guvernare portál az Eurostat nemrég közzétett adataira hivatkozva. E mutató alapján Románia 2024-ben megelőzte Görögországot, Szlovákiát, Lettországot, Magyarországot, Horvátországot és Bulgáriát. A szakportál ugyanakkor nem említette, hogy bár a fogyasztási szint emelkedett, a nettó éves jövedelmeket tekintve Románia továbbra is az utolsók között van a régióban: 12 655 eurós szintjével megelőzi ugyan Bulgáriát (11 074 €), de elmarad Magyarország (13 883 €), Lettország (21 084 €), Görögország (18 709 €), Szlovákia (18 288 €) és Horvátország (17 376 €) mögött – derül ki az Eurostat szerdai közleményéből, valamint a március végén közzétett nettó béradatokra vonatkozó statisztikákból.

Mit mutat a mutató?

A gazdasági szakportál ugyanakkor emlékeztetett: míg a GDP elsősorban a gazdasági tevékenység szintjének mutatója, a tényleges egyéni fogyasztás (AIC) egy alternatív mutató, amely jobban tükrözi a háztartások anyagi jólétét. A háztartások kiadásai a lakosság végső fogyasztási kiadásaira utalnak, amelyeket napi szükségleteik és vágyaik kielégítésére fordítanak. Többek között az élelmiszerre, ruházatra, lakhatásra, energiára, közlekedésre és egyéb szolgáltatásokra költött pénzt értik alatta.

Magyarország az utolsó

2024-ben Luxemburgban volt a legmagasabb az egy főre jutó AIC a 36 vizsgált ország közül, 41%-kal az EU-átlag felett. Bulgária 2024 kivételével a vizsgált időszakban mindig a legalacsonyabb AIC-mutatót érte el, de 2024-ben Magyarország vette át ezt a pozíciót – először 2014 óta. 

Az árak szintjének alakulásában kulcsszerepet játszik az árfolyamok mozgása: az árfolyam-ingadozások jelentős hatással lehetnek az árszintek változására. Valójában a 2022 és 2024 közötti jelentősebb árszint-változások több esetben is legalább részben az adott ország valutájának az euróhoz viszonyított ingadozásával magyarázhatók. 2022, 2023 és 2024 folyamán a török líra jelentős leértékelődésen ment keresztül az euróhoz képest, ami a legnagyobb árnövekedéssel járt ebben az időszakban – írta elemzésében a Curs de Guvernare.