Mi az Európai Parlament?

Az Európai Parlament az uniós szintű politikai viták kulcsfontosságú fóruma. A képviselőit közvetlenül választják meg valamennyi tagállamban, hogy képviseljék az emberek érdekeit az uniós jogalkotásban, és hogy biztosítsák a többi uniós intézmény demokratikus működését.

Mi az Európai Parlament feladata?

Az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanáccsal együtt az Európai Parlament törvényjavaslatokat fogad el és módosít, illetve dönt az uniós költségvetésről. Az EP emellett felügyeli az Európai Bizottság és más uniós szervek munkáját, és együttműködik az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeivel.

Miért fontos az Európai Parlament?

Az Európai Parlament által elfogadott törvények mindenkit érintenek, a nagy országokat és a kisebb közösségeket, a nagyvállalatokat és az induló vállalkozásokat egyaránt, a jogszabályok hatásai helyi és globális szinten is érezhetők. Az EP számos olyan területen hoz törvényeket, amelyeket az emberek prioritásként kezelnek: környezetvédelem, biztonság, migráció, szociálpolitika, fogyasztói jogok, gazdaság, jogállamiság és egyebek.

Mi az Európai Parlament felépítése?

Júniusban összesen 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg az uniós választópolgárok, a jelenlegihez képest 15-tel nő a mandátumok száma.

Hogyan változott az idők folyamán az Európai Parlament?

Az Európai Parlament jelentős változásokon ment keresztül története során: folyamatosan bővültek a jogkörei, és egyre fontosabbá vált az intézmény. Miközben az EP elődje, a Parlamenti Közgyűlés csupán megfigyelő szerv volt, az EP jelenleg az egyetlen közvetlenül megválasztott uniós intézmény, amely a választók érdekeit képviseli.

A jogalkotási feladatokon kívül az EP felügyeli az uniós intézmények működését és elősegíti az emberi jogok érvényesülését Európán belül és kívül.

Hány európai parlamenti képviselőt választanak tagállamonként?

A legkevesebb európai parlamenti képviselője Ciprusnak, Luxemburgnak és Máltának van (egyenként 6), a legtöbb pedig Németországnak (96).

Mekkora volt a részvétel a legutóbbi EP-választásokon?

A részvétel 1979-től az összes választási ciklusban folyamatosan csökkent 2014-ig, amikor elérte az addigi legalacsonyabb, 42,5%-os szintet. 2019-ben azonban az 1994 utáni időszak legmagasabb szintjére, 50,6%-ra nőtt a részvétel, és a felmérések szerint idén is növekedni fog.

Milyen rendszert használnak az országok az EP-képviselők megválasztására?

Az európai választásoknak arányos képviseleten kell alapulniuk, és vagy a listás rendszert, vagy az egyetlen átruházható szavazat rendszerét kell alkalmazni.

Valamennyi tagállam egyetlen választókerületként működik Írország, Olaszország, Lengyelország és Belgium kivételével, amelyek területe több regionális választókerületre oszlik.

Írországban, Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Svédországban, Finnországban, Lettországban, Észtországban, Litvániában, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Ausztriában, Olaszországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Görögországban preferenciálisan egy vagy több jelöltre, míg az EU többi országában csak egy jelöltlistára lehet pecsételni.

Ki szavazhat?

A szavazási szabályok, a választók és a jelöltek életkora országonként eltérő.

Belgium, Bulgária, Görögország és Luxemburg azok a tagállamok, ahol kötelező a szavazás. Észtország az egyetlen olyan ország, amely lehetővé teszi az online szavazást. Ausztriában, Belgiumban, Máltán és Németországban 16 éves kortól, Görögországban pedig 17 éves kortól lehet voksolni. A többi 22 országban a választói korhatár 18 év.

Mi az alsó korhatár a jelöltek esetében?

Országonként eltér, hogy ki indulhat az EP-választásokon. Görögországban és Olaszországban a jelölteknek legalább 25 évesnek kell lenniük. Romániában a jelölteknek legalább 23 évesnek kell lenniük, míg Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Cipruson 21 év az alsó korhatár. A többi 15 államban az alsó korhatár a jelöltek számára 18 év.

Mi történik június 6. és 9. között?

A hollandok szavaznak a legkorábban, itt a szavazókörzetek június 6-án nyitnak.

Írországban és a Cseh Köztársaságban június 7-én nyitnak a szavazóhelyiségek, Lettországban, Szlovákiában, Máltán és Olaszországban 8-án mennek szavazni az állampolgárok. Csehország és Olaszország az egyedüli tagállamok, ahol két napon át tart a szavazás.

A többi 20 tagállamban az EP-választásokat június 9-én tartják, az EU választópolgárainak több mint kétharmadát várják az urnák elé azon a napon.

Nemzeti pártokra vagy politikai csoportokra szavazunk?

A választásokon a nemzeti politikai pártok indulnak, de miután megválasztották az EP-képviselőket, többségük csatlakozik a hét európai politikai csoport valamelyikéhez.

Milyen politikai csoportok vannak az Európai Parlamentben?

Az európai parlamenti képviselők képviselőcsoportok tagjai, amelyek nem nemzeti alapon, hanem politikai hovatartozás szerint szerveződnek. Az Európai Parlamentben jelenleg hét képviselőcsoport működik:

* Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport

* Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az Európai Parlamentben képviselőcsoport

* Renew Europe csoport

* Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport

* Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport

* Identitás és Demokrácia képviselőcsoport

* Baloldal az Európai Parlamentben (GUE/NGL) képviselőcsoport

Képviselőcsoport létrehozásához legalább 23 képviselő szükséges, akiknek legalább hét tagállamot kell képviselniük. Minden képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat.

Vannak olyan képviselők, akik egyetlen képviselőcsoporthoz sem tartoznak, őket független képviselőknek nevezik.

Melyek a választók legfontosabb problémái?

Egy, a közelmúltban készített Eurobarométer-felmérés (https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3218) szerint az uniós választók legnagyobb problémái a megélhetési költségek (31%), az egészségügy (26%) és a gazdasági helyzet (26%).

Mikor tudjuk meg az eredményeket?

A szavazatszámlálás egyidejűleg zajlik majd, az első, országos szintű becslések június 9-én 18:15-re várhatók közép-európai idő [CET] szerint, az első részeredmények pedig 20:15-re közép-európai idő [CET] szerint.

Ekkor egy egész éjszaka tartó európai maraton kezdődik: a parlamenti személyzet fokozatosan frissíti majd az egyes tagállamok eredményeit.

A nyertesekről június 10-e reggelére tisztul a kép, ekkor a 720 európai parlamenti képviselő megválasztásának eredményeképpen felvázolódnak a lehetséges többségek.

Ez a cikk hat hírügynökség (AFP, AGERPRES, ANP, ANSA, DPA és TT) közös kutatási projektjének részeként készült a European Data News Hub számára. A hat ügynökség szorosan együttműködött, hogy információkat gyűjtsön a korábbi európai választásokról, a választók legfőbb aggályairól és a választási szabályokról a 27 tagállam mindegyikében.