A fiatalok jövőképére, döntéseire és társadalmi részvételére számos tényező hatással van: az oktatási pályák, a munkaerőpiacba való belépés, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia térnyerése, a társadalmi egyenlőtlenségek és a globális kihívások. A folyamatok vizsgálata fontos az erdélyi magyar fiatalok esetében, akik sajátos társadalmi, kulturális és oktatási környezetben alakítják életútjaikat. A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatóközpontja reprezentatív felmérést végzett a Hargita és Kovászna megyei magyar tannyelvű középiskolák végzős diákjai között. A kutatók a diákok társadalmi helyzetét, továbbtanulási terveit, értékrendjét és a kortárs társadalmi kihívásokról alkotott véleményét akarták felmérni.

– A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre főként Székelyföldről jelentkeznek. Képet szerettünk volna kapni arról a generációról, amely az egyetem fő utánpótlását képezi: a székelyföldi végzősökről

– osztja meg dr. Sólyom Andrea motivációjukat.

Iskolában, otthon, az életben

A kutatást március 16. és április 20. között végezték, kérdőíves módszerrel, több mint hétszáz diák bevonásával. Mint a kutatás szakmai vezetője fogalmaz, a végzős középiskolásokat továbbtanulási, munkavállalási és mobilitási terveikről kérdezték, emellett szabadidős tevékenységeikre, társadalmi kapcsolataik alakítására, valamint a digitális tartalomgyártási és -fogyasztási szokásaikra is kitértek. De arra is keresték a választ, hogyan gondolkodnak a fiatalok a mesterséges intelligenciáról, az éghajlatváltozásról és más társadalmi kérdésekről.

– Hét témánk volt, minden témára öt kérdést fogalmaztunk meg. Nyolcadik témaként az éghajlatváltozáshoz való viszonyukról kérdeztük a diákokat, amelyet csoportos és egyéni interjúk segítségével kutattunk

– tudtuk meg a kutatásvezetőtől.

A kérdőíves felmérést a tanórák során végezték el. A végzősök saját készülékeiken tölthették ki az online kérdőívet.

Az adatok lekérdezésének folyamatát a kutatóintézet ösztöndíjas diákjai segítették, maga a felmérés a Kutatási Programok Intézetének támogatásával jött létre. A vizsgált területek alapján a kutatók számos adatot gyűjtöttek össze és szakpolitikai ajánlásokat is megfogalmaztak.

A diákok közel fele továbbtanulna 

A megkérdezettek egytizede véli úgy, hogy a tizenkettedik osztály elvégzésével befejezi tanulmányait. További egyötödük bizonytalan volt abban, hogy továbbtanulna-e az érettségi után. A diákok közel fele a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szeretné továbbképezni magát. Az egyetemre készülők 16 százaléka a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, 14 százaléka a csíkszeredai Sapientia EMTE-t választaná. A felsőoktatásásra jelentkezők egytizede külföldön készült továbbtanulni, elsősorban a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Corvinus Egyetemen.

– A csíkszeredai karra készülő diákok között arányosan oszlott meg, hogy hányan mennének mérnökire, társadalomtudományra, közgazdaságtudományra és humántudományra

– emeli ki dr. Sólyom Andrea.

Nem tartják vonzónak a helyi munkaerőpiacot 

A diákok munkavállalási terveit vizsgálva kiderült, hogy tízből négyen legkésőbb az érettségi utáni nyáron munkába állnának. A helyi munkaerőpiacot nem tartják különösebben vonzónak, de a megkérdezettek közel fele Romániában szeretne dolgozni. Minden ötödik diák külföldön vállalna munkát, elsősorban Svájcban, Németországban és Magyarországon. Egyötödük a más országban való letelepedést is fontolgatja, főként Magyarországon vagy Angliában. A motiváció a jobb életkörülmények: a kedvezőbb munkalehetőségek, a magasabb életszínvonal és jövedelem.

Tovább élnek a felnőttek domináns értékrendjei

Mint dr. Sólyom Andrea megosztotta, a kérdőívben nem szerepeltek kifejezetten értékrendre vonatkozó kérdések, mindazonáltal úgy tűnik, hogy a felnőtt lakosságra jellemző értékrendek a fiatalok körében is tovább élnek. Ez a társadalmi cselekedetekhez, a mássághoz való viszonyuláshoz és az oktatási rendszer diszkriminatív jellegéhez kapcsolódó véleményekben is megmutatkozik.

– Elég fontosak a diákok számára a materiális értékek, míg a posztmateriális értékek kevésbé hangsúlyosak. Az éghajlatváltozással kapcsolatban például úgy gondolják, hogy az ipari folyamatokhoz képest a lakosság takarékossági eljárásai olyanok, mint kis cseppek a tengerben. Nem igazán hisznek az egyéni cselekedetek hatékonyságában

– mutat rá a kutatás szakmai vezetője.

Az éghajlatváltozással kapcsolatban a diákok érzékelik a jelenséget – főként a helyi szárazság és a mezőgazdasági példák alapján –, ám a téma nem foglalkoztatja őket különösebben. Vagyis dr. Sólyom

Andrea szerint elvesztette jelentőségét az iskolai zöld hét fogalma: az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések ismertetése és tudatosítása nem kap elég hangsúlyt.

Szabályozni kellene az AI használatát

A középiskolás diákok digitális szokásairól a kutatás azt mondja: elsősorban felhasználóként vannak jelen a digitális térben, a tevékenységüket inkább a tartalomfogyasztás, mintsem a tartalomgyártás jellemzi.

Az általuk legtöbbet használt platformok az Instagram, a TikTok és a YouTube.

A válaszok alapján a diákok használják a mesterséges intelligenciát, amelyet állításuk szerint a tanulás segítésére, és nem a tanulás helyettesítésére vesznek igénybe. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy hogyan vélekednek a mesterséges intelligencia (AI) használatának szabályozásáról: a válaszadók 76 százaléka egyetértett azzal, hogy az eszköz használatát szabályozni kell.

Szabadidejüket képernyőhasználattal kapcsolatos tevékenységekkel töltik. Azonban a kedvenc elfoglaltságuk a mozgáshoz kapcsolódik. A szabadidejük hétköznapokon közel négy óra, hétvégéken közel nyolc óra – világítja meg a kutatás.

Elutasító hozzáállás rajzolódik ki

Mint a kutatásvezető mondja, a diákok társadalmi kapcsolatai szorosan összefonódnak. Az emberek iránti általános bizalom kis mértékben van jelen köreikben. Tízből nyolcan úgy gondolják, hogy jobb óvatosnak lenni, míg a maradék kettő szerint általában meg lehet bízni az emberekben. A társadalmi távolság vizsgálatakor szintén a fiatalok zárkózottságát tapasztalták, mint Sólyom Andrea hozzáteszi: a diákok saját buborékokban élnek. 

– Az algoritmusok felerősítik a szelektív percepciót: a digitális buborékokban a saját véleményüket megerősítő tartalmakkal találkoznak.

A válaszokból az is kiderült, hogy a végzős középiskolások nem igazán érdeklődnek a közéleti kérdések iránt. Kevésbé használják a hagyományos médiát – mint újság, rádió és televízió –, a tartalmakat többnyire a közösségi médiából fogyasztják.

A tőlük különböző társadalmi csoportok tagjainak elfogadásáról elutasító hozzáállás rajzolódik ki. Mint a kutatás vezetője elmondja: a társadalmi távolságot ún. padtársteszt segítségével mérték fel: arra keresték a választ, hogy mennyire fogadnák el a diákok, ha a padtársuk más társadalmi csoporthoz tartozna. Az eredmények szerint a végzősök háromnegyedét zavarná, ha a padtársa kábítószer-fogyasztó, és több mint felét zavarná, ha roma származású vagy homoszexuális lenne.

Év végén érkezhet a tanulmánykötet

A Maturandus-kutatás eredményei alapján a kutatók szakpolitikai ajánlásokat is megfogalmaztak az oktatási rendszer számára.

– Érzékenyítő és pályaorientációs tevékenységeket kell szervezni. Ki kell alakítani olyan eszközöket és digitális tartalmakat, amelyeket a tanárképzésben lehet használni. Valamint le kell fektetni a mesterséges intelligencia használati szabályait

– sorolja a kutatás vezetője. 

Dr. Sólyom Andrea szerint sok tényezőtől függ, hogy milyen kutatások várhatók a jövőben. Azt azonban elárulja, hogy az év végére egy kötet publikálását tervezik, amelyben az egyes témák tanulmányait és részletesebb összefüggés-vizsgálatait szeretnék bemutatni. A kiadványt az iskoláknak, a döntéshozóknak, a diákoknak és a szülőknek is szeretnék eljuttatni.