Hímezni, szőni tanulnak a bágyi lányok, asszonyok
Évek óta komoly közösségépítő feladatot lát el a négy évvel ezelőtt életre hívott Kendertó Egyesület. Ezúttal hímző- és szövőtanfolyamot szerveztek a helyi lányoknak, asszonyoknak, akik örömmel vettek részt a képzésben.
Bágy a Homoródszentmárton községhez tartozó települések közül a legmagasabban fekvő falu, ahonnan nemcsak a Hargita csúcsa, hanem a Fogarasi-havasok láncolata is jól látható. Ez a vidéki település is, akárcsak a többi székelyföldi falu, az elöregedés szélén áll, ezen szeretne változtatni néhány lelkes fiatal család, akik biztos jövőt remélnek a festői szépségű településen. A pályázati lehetőségek kiaknázása érdekében egyesületet hoztak létre, és próbálják élhetőbbé, szebbé tenni lakóhelyüket.
– A Kendertó Egyesületet 2017-ben hoztuk létre azzal a céllal, hogy segítsük a falu kulturális, ifjúsági és szociális tevékenységeit. Szeretnénk megelőzni a falu kiöregedését azáltal, hogy támogatjuk a fiatalok itthon maradását és visszatérését Bágyba. További célkitűzéseink között szerepel, hogy a faluból elszármazottak részére hírt adjunk a faluban zajló eseményekről. Szeretnénk élő kapcsolatot kialakítani a faluból elszármazottakkal, és időközönként hazahívni őket egy-egy találkozóra. Legnagyobb tőkénk a gyermekeink, ifjúságunk, hitünk és tenniakarásunk. Szeretnénk szebbé és vonzóbbá tenni a falut, vigyázni értékeinkre, hagyományainkra, szokásainkra – tudtuk meg Pálfi Tündétől, az egyesület elnökétől.
Az egyesület szervezőcsapatának nyolc aktív tagja van, de a faluból rendszerint még legalább húsz fő csatlakozik, akik segítenek a rendezvények előkészületeiben, a programok lebonyolításában, illetve az utómunkában.
[caption id="attachment_115014" align="aligncenter" width="637"] Szövő asszonyok. Amikor a hagyományőrzés nem öncélú, hanem értéket teremt[/caption]
Rövid idő alatt sokat tettek
Alakulásuk óta minden évben megszervezik a temetőtakarítást, pályázati támogatásból, a közbirtokosság adományával és a bágyi szülők több alkalmas közmunkájával 2018-ban játszóteret hoztak létre a régi iskola udvarán, amelyet szintén ők maguk tartanak rendben. Két alkalommal szervezték meg az Összerázó községi diáknapokat huszonöt fiatal részvételével, de az idős generációról is gondoskodnak: három alkalommal szerveztek már 50-60 fős összejövetelt, sőt, mentálhigiénés csoportot is létrehoztak az idősek számára. Előadásokat is vittek a településre, a Bágyi várfesztivál programját a Bekecs Néptáncegyüttes Legendák kertjében című előadása színesítette. Mindezek mellett gyereknapot is szerveztek, sőt gyógytorna is működik a településen, amelyhez a szükséges eszközöket szintén pályázati pénzekből vásárolták meg. Tavalyelőtt a bágyi származású Dáné Szilárd közreműködésével archív fotók és dokumentumok gyűjtésébe kezdtek, ugyanis az összegyűlt dokumentumok felhasználásával szeretnének kiadni egy Bágyról szóló könyvet. A gyűjtés során közel háromezer fotó és dokumentum gyűlt össze, amelyek tárolására egy online adatbázist hoztak létre. Tavaly a járvány miatt csupán egyetlen szabadtéri eseményre kerülhetett sor, ahol Böjte Csaba atya tartott előadást, továbbá voltak család- és közösségépítő játékok, versenyek, kézművesfoglalkozások, szórakoztató előadások, közös éneklések.
Szintén tavaly ősszel a Kalot Egyesülettel közösen régi szőttesek gyűjtésébe kezdtek, amely során több mint háromszáz régi szőttes abrosz, törülköző, konyharuha került elő, amelyet a jövőben két kis kiadványban jelenít meg a Kalot Egyesület.
Tavaly a Csoóri Sándor Alaptól szintén pályázatot nyertek szövés és hímzés hagyományának átadására. Az oktatásra – amely az Artera Alapítvánnyal közösen zajlik – első alkalommal idén januárban került sor, 20 fő részvételével.
[caption id="attachment_115015" align="aligncenter" width="603"] Az ifjak is belekóstolhattak őseik mesterségébe
FOTÓK: NAGYÁLMOS ILDIKÓ[/caption] Maradandó értékekre van szükség A régi iskola jól befűtött épületében gyülekeznek a fiatal lányok, nők és idősebb asszonyok. Mindannyian szeretnének megtanulni, vagy újratanulni hímezni és szőni, noha ez csak ürügy arra, hogy kizökkenve a szürke hétköznapok monotonságából, közösen, jó hangulatban töltsenek el néhány órát. A tanfolyam időtartama hét alkalom, ebből már csak egy maradt hátra. Lőrincz Zsuzsánna, a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány vezetője is eljött kollégáival a kézművesfoglalkozásra. – Mi szakmailag segítjük ezt a projektet, az alapítvány mesterei több településen tartanak képzéseket. Egyre szélesebb körben értékelődik fel a kézművesség, nemcsak városon, hanem falun is. Jó példa erre a bágyi, tulajdonképpen egy picit a régi fonók hangulatát idézzük fel. A következőkben bevonjuk a férfiakat is, férfi mesterségek képzésének elindításával – mondta Lőrincz Zsuzsánna, hozzátéve, hogy Székelyudvarhelyen jelenleg hét mesterség képzése zajlik a Míves Alkotók Házában, a csíkszeredai Vámszer Géza Művészeti Iskola partnerségében szerveznek kétéves képzéseket. Molnár Ibolya a hímzést, Takács Gizella pedig a szövést tanítja a középiskolástól a nyugdíjaskorig jelen lévő nőknek. – Aki elsajátítja az udvarhelyszéki soköltéses hímzést, annak már jóval könnyebb megtanulni a székit, a kalotaszegit vagy a mezőségit, mert ezek az öltések ismétlődnek, viszont a motívumvilága mindegyiknek más és más – avat be a részletekbe a szakember. A bágyi tanfolyamon a nők használati tárgyakat – tarisznyát, párnahuzatot stb. – hímeztek, megtanulták a láncöltést és az azsúrozást is. Molnár Ibolya úgy véli, a kézművesfoglalkozások közül a hímzés is népszerű lett az elmúlt években, sok helyen igény mutatkozik rá, hogy újratanulják, hisz rájöttek: nem a gyorsan elhasználódó tömegárura van szükségük, hanem a maradandó értékekre. Egyelőre a rendelkezésre álló három szövőszékből kettőt állítottak használatba, az egyiken rongyszőnyeget kezdtek el szőni, a másik, százéves szövőszéket Takács Gizella oktató készítette épp elő, a nyüstökbe fűzte be a szálakat, ahol vászonanyagot szőnek. Még be sem fejeződött az egyik projekt, Pálfi Tünde már a következőn töri a fejét: még márciusban szeretné elhívni a településre Czirjék Katit, a Női Vállalkozók Erdélyben alapítóját, aki egy tízórás előadás során kezdő vállalkozóknak nyújt szakmai tanácsadást.
FOTÓK: NAGYÁLMOS ILDIKÓ[/caption] Maradandó értékekre van szükség A régi iskola jól befűtött épületében gyülekeznek a fiatal lányok, nők és idősebb asszonyok. Mindannyian szeretnének megtanulni, vagy újratanulni hímezni és szőni, noha ez csak ürügy arra, hogy kizökkenve a szürke hétköznapok monotonságából, közösen, jó hangulatban töltsenek el néhány órát. A tanfolyam időtartama hét alkalom, ebből már csak egy maradt hátra. Lőrincz Zsuzsánna, a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány vezetője is eljött kollégáival a kézművesfoglalkozásra. – Mi szakmailag segítjük ezt a projektet, az alapítvány mesterei több településen tartanak képzéseket. Egyre szélesebb körben értékelődik fel a kézművesség, nemcsak városon, hanem falun is. Jó példa erre a bágyi, tulajdonképpen egy picit a régi fonók hangulatát idézzük fel. A következőkben bevonjuk a férfiakat is, férfi mesterségek képzésének elindításával – mondta Lőrincz Zsuzsánna, hozzátéve, hogy Székelyudvarhelyen jelenleg hét mesterség képzése zajlik a Míves Alkotók Házában, a csíkszeredai Vámszer Géza Művészeti Iskola partnerségében szerveznek kétéves képzéseket. Molnár Ibolya a hímzést, Takács Gizella pedig a szövést tanítja a középiskolástól a nyugdíjaskorig jelen lévő nőknek. – Aki elsajátítja az udvarhelyszéki soköltéses hímzést, annak már jóval könnyebb megtanulni a székit, a kalotaszegit vagy a mezőségit, mert ezek az öltések ismétlődnek, viszont a motívumvilága mindegyiknek más és más – avat be a részletekbe a szakember. A bágyi tanfolyamon a nők használati tárgyakat – tarisznyát, párnahuzatot stb. – hímeztek, megtanulták a láncöltést és az azsúrozást is. Molnár Ibolya úgy véli, a kézművesfoglalkozások közül a hímzés is népszerű lett az elmúlt években, sok helyen igény mutatkozik rá, hogy újratanulják, hisz rájöttek: nem a gyorsan elhasználódó tömegárura van szükségük, hanem a maradandó értékekre. Egyelőre a rendelkezésre álló három szövőszékből kettőt állítottak használatba, az egyiken rongyszőnyeget kezdtek el szőni, a másik, százéves szövőszéket Takács Gizella oktató készítette épp elő, a nyüstökbe fűzte be a szálakat, ahol vászonanyagot szőnek. Még be sem fejeződött az egyik projekt, Pálfi Tünde már a következőn töri a fejét: még márciusban szeretné elhívni a településre Czirjék Katit, a Női Vállalkozók Erdélyben alapítóját, aki egy tízórás előadás során kezdő vállalkozóknak nyújt szakmai tanácsadást.
Nagyálmos Ildikó