A 2018-as esztendei állami költségvetés kiegészítésére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet rendhagyó körülmények között, illetve módon fogadta el a kormány a múlt szerdai ülésén, azaz szeptember 5-én. A 2018/78-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely szombatra virradóan jelent meg a Hivatalos Közlöny online kiadásában. Az elfogadás „rendkívüli” volt, a jogszabály szövege pedig igen terjedelmes, meghaladva a 300 oldalt (s vaskosabb, mint az idei költségvetést annak idején jóváhagyó 2018/2-es törvény). A hazai „eredeti”, illetve sajátos jogalkotásnak ez esetben is volt, van egy velejárója: egyrészt a sürgősségi kormányrendelet terjedelme, másrészt pedig az, hogy annak 34–40-es szakaszai a már említett 2018/2-es törvény módosítására és kiegészítésére vonatkoznak. A terjedelmes, pontosabban szokatlanul terjedelmes kormányrendeletet átol­vasva annak egyes előírásai igen bo­nyolultnak tűnnek, és joggal feltételezhető, hogy adódhatnak értelmezési problémák, illetve nehézkesnek és időigényesnek is bizonyulhat jó néhány előírás gyakorlatba ültetése. Az is sajátos, hogy nincs fejezetekre taglalva a költségvetés kiigazítására vonatkozó jogszabály, eddig például külön fejezetet tesz ki a központi, az államapparátusi költségvetés és annak lebontása, egy másikat a helyi költségvetések, egy harmadikat pedig az egészségbiztosítási országos alap, majd egy negyediket a zárórendelkezések. Amit külön és hangsúlyozottan kell nyomatékolnunk: ez a költségvetés-kiigazítás nem az, amely heves és hovatovább eldurvuló szócsatát váltott ki a kormány, illetve a kormánypárt és az államelnökség között, hanem az, amely már-már meglepetésszerűen került fel tervezetként a pénzügyminisztérium honlapjára szeptember 3-án az esti órákban. Az augusztus 6-án nyilvánosságra hozott és közvitára bocsátott tervezet és a kormányülés asztalán lévő tervezet között sok különbség van, akár pluszban, akár mínuszban is, esetenként az eltérés igen jelentős lévén. Így például augusztus 6-án még azt lehetett tudni, hogy a konszolidált költségvetés (az állami költségvetés plusz a társadalombiztosítási költségvetések) bevételei összesen 5,99 milliárd lejjel fognak megemelkedni, az elfogadott sürgősségi kormányrendeletben viszont azok kvantuma 8,8 milliárd lejre „kerekedett ki”. A bevételek együttes összege augusztus 6-án még 7,9 milliárd lejjel szerepelt a tervezetben, most viszont az megugrott 9,9 milliárd lejre. A hónap első napjaiban még úgy számoltak, hogy a költségvetési tartalékalapot 200,6 millió lejjel kell megemelni, most vastagabb ceruzával írtak, ugyanis a kormányrendelet 1-es számú mellékletében már 1,2 milliárd lej szerepel. Joggal és okkal kérdezhető például: miből és honnan fog befolyni a bevételi többlet? A pénzügyminisztérium számításai szerint éves viszonylatban az áfából befolyt összeg 15%-kal lesz nagyobb, mint a 2017-es esztendei. A Költségvetési Tanács elnöke, Ionuț Dumitru szerint ez az előirányzat légből kapott, az első héthavi dinamikát tartva szem előtt ezt az arányszámot képtelenség elérni. Igen, mert az első hét hónap során a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva az áfából származó bevételek csak 10%-kal növekedtek. Számításaink szerint, hogy éves viszonylatban ténylegessé válhasson az a 15%-os bővülés, az elkövetkező hónapok során (szeptember–december) havi átlagban 22%-kal kellene gyarapodnia az állami költségvetésnek, az áfából származó bevételei. Azaz: több mint kétszer annyival, mint az esztendő első nyolc hónapja folyamán. A helyi költségvetések A területi-közigazgatási egységek esetében is augusztus 6-hoz képest változás következett be: a közvitára bocsátott tervezetben még az szerepelt, hogy az azok közti pénzalap-átutalások 2,6 milliárd lejjel fognak zsugorodni, az elfogadott sürgősségi kormányrendeletben viszont csak 1,6 milliárd lejjel. (Közvetlenül nem tartozik ide, de emlékeztetnénk arra, hogy a pénzügyminisztériumnak a költségvetés végrehajtására vonatkozó héthavi helyzetjelentésében az szerepelt, hogy országos viszonylatban a területi-közigazgatási egységek összesített költségvetése több mint 3,3 milliárd lejes többlettel zárul.) Amúgy a helyi költségvetéssel kapcsolatos előírásokat a kormányrendelet két igen „bőbeszédű” szakasza öleli fel, nevezetesen a 27-es és a 28-as szakasz, valamint a jogszabály szerves részét képező 3-as, 4-es, 5-ös és 6-os mellékletek. Csak úgy mellékesen jegyezzük meg, hogy a területi-közigazgatási egységeket érintő, illetve azokra vonatkozó mellékletek egyike, a 6-os száma újdonságszámba megy, mert eddig nem szembesültünk olyan táblázattal, amely a területi-közigazgatási egységekre is lebontotta a jövedelmi adóból kiutalt összegeket és az áfából számfejtett összegeket a helyi költségvetések kiegyensúlyozása végett. Már csak helyszűke okán is körülményes lenne mindazt ismertetni, felsorolni, amit tartalmaz, illetve előír a már említett két szakasz. Ennek okán csupán néhány fontosabb és közérdeklődésre is számot tartható tény és számadat felvázolására szorítkozunk. A 27-es szakasz egyik előírásának értelmében az áfából számfejtett összegekből a helyi költségvetések kiadásai finanszírozására szolgáló összegeket megemelték több mint 1,7 milliárd lejjel, ebből közel 190,4 millió lej fordítandó a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására, közel 191 millió lej az iskolai tej + kifli és gyümölcs program finanszírozására, további 196 millió lej a Buzău és Vrancea megyei öregotthonok finanszírozására. Ugyanakkor 804 millió lejjel csökkentendők az áfából számfejtett azon összegek, amelyek a különleges nevelési szükségletekkel rendelkező gyermekek jogosultságainak finanszírozására szolgált. (Ez a zsugorítás összhangban van a hatályos jogszabályozásokkal.) Országos viszonylatban az áfából számfejtett összegekből pótlólagosan közel 21 millió lejjel emelik meg a községi, városi és municípiumi szintű decentralizált költségeket, ebből közel 18,5 millió lej fordítandó a tej + kifli és gyümölcs programra, a szeptember–decemberi időszakban. Ugyanakkor 10,4 millió lejjel csökkentették az iskolai kísérleti étkeztetési programra kiutalt összeget és 196 millió lejjel a Buzău megyei területi-közigazgatási egységeknek az öregotthonok finanszírozására kiutalt összegeket, ugyanis ezt az összeget átutalták a megye költségvetésének. Az áfából számfejtett már említett több mint 1,7 milliárd lejből a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szolgáló összegeket mintegy 1,5 milliárd lejjel emelték meg, amelyből több mint 916 millió lej a megyéknek és a fővárosnak utalandó ki. (A leosztást az 5-ös számú melléklet tartalmazza.) A 600 millió lejes különbözet ugyancsak a megyéket és a fővárost illeti meg, de annak felhasználási módjáról a 28-as szakasz rendelkezik, s jobbára a szóban forgó pénzösszeg, a területi-közigazgatási egységek könyvelési nyilvántartásában szereplő kifizetési hátralékok kiegyenlítésére szolgál, beleértve az azoknak alárendelt közintézményeket, valamint közkórházakat is. A jelek szerint egy bonyolult eljárásra kerül sor, s ez kikövetkeztethető abból is, hogy a 28-as szakasz szóban forgó előírásai gyakorlatba ültetésére vonatkozóan a pénzügyminiszternek módszertani normákat kell jóváhagynia szeptember 22-ig. A 2018-as esztendei költségvetést jóváhagyó 2018/2-es törvény egyik szakasza értelmében az első félévet követően kielemzésre kerül a helyi költségvetések kiegyensúlyozásának rendszere, s annak nyomán a költségvetés-kiigazítás alkalmával rendezik a problémákat. (Az áfából számfejtett kvótákra gyakorolt hatás tükröződik a kormányrendelet 6-os számú mellékletében.) Hargita megyei ismérvek Áttekintve a sürgősségi kormányrendelet mellékleteit Hargita megye esetében beazonosítottunk néhány számadatot, illetve ismérvet. Hargita megye esetében a megyei szintű decentralizált költségekre az áfából országos szinten számfejtett összegből 3 948 000 lejt utaltak ki pótlólagosan ebből 3 728 000 a már említett iskolaprogramra és 220 000 lejt a különleges nevelési szükségletű gyermekek jogosultságainak finanszírozására. Az áfából számfejtett és a községi, városi, valamint municípiumi decentralizált költségek finanszírozására kiutalt összeg 435 000 lej, ezen belül 551 000 lej a különleges nevelési igényű gyermekek jogosultságai­nak finanszírozására, de ugyanakkor 116 000 lejt elvontak az iskolai étkeztetési kísérleti program számára előzetesen kiutalt összegből. A helyi költségvetések kiegyensúlyozására országos szinten előirányzott már említett több mint 900 millió lejes pótlólagosan kiutalt összegből Hargita megye mintegy 39,4 millió lejben részesül. A 6-os melléklet a területi-közigazgatási egységekre történő lebontást tartalmazza. Megyénk esetében (akárcsak a többi megye esetében) ezen a táblázaton fel van tüntetve mindegyik területi-közigazgatási egység, s az az összeg, amelyből részesülni fog a fentebb már említett 39,4 millió lejből. Tekintettel arra, hogy a módszertani normákra vonatkozó miniszteri rendeletre még várni kell valószínűsíthető, hogy a megyei és a helyi tanácsok csak a hónap utolsó napjaiban hozhatják meg a maguk döntéseik költségvetéseik kiigazítására vonatkozóan. Ilyen körülmények között pedig még várni kell arra is, hogy letisztuljon a kép. Ám addig is: már nyilvánosságra kerültek olyan félhivatalos értesülések, miszerint egyes megyék, illetve területi-közigazgatási egységek nemigen tapsolnak a mostani költségvetési kiigazításnak. Lehet, majd a soron következőnek, amely a kormányfő bejelentése szerint állítólag november második felében válik esedékessé. Hecser Zoltán