erős felhőzet
Hat székelyföldi város levegőjének mikrobiológiai vizsgálata
Október végén, november elején Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Tusnádfürdő, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely városi levegőjének mikrobiológiai vizsgálata alapján megállapítható, hogy a legtöbb mikroorganizmus (baktériumok és penészgombák) Csíkszereda levegőjében, míg a legkevesebb Tusnádfürdőn volt kimutatható.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem környezetmérnök szakának Go Green programjához kötődően október végén, november első felében hat székelyföldi város levegőjének minőségét tanulmányozták mikrobiológiai szempontból. A vizsgálatokat a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola két diákja, Salamon Tímea és Sánta Emese végezte, Székely Bernadett tanárnő és Kuzman Ildikó Hajnalka doktorandusz hallgató segítségével. A kutatásokat dr. Máthé István mikrobiológus, a Biomérnöki Tanszék környezetmérnök szakának oktatója vezette.
Levegő-mintavétel
A vizsgálatok során korszerű levegő-mintavételi készülék és a mikroorganizmusok szaporítására használt ún. táptalajok segítségével meghatároztuk, hogy az adott mintavételi helyen mennyi volt a baktériumok, illetve a penészgombák összcsíraszáma egy köbméter (1000 liter) levegőre számítva. Mindegyik városban a mintavétel napsütéses, 5–8 Celsius-fok léghőmérsékletű, jelentősebb szélmozgásoktól mentes hétköznapon történt, 14–16 óra között. Városonként 7-8 mintavételi pontot jelöltünk ki, igyekezve arra, hogy forgalmas útkereszteződéseknél, vasútállomáson, piacokon, parkokban is történjen mintavétel.
Vizsgálatok helyszínei
A hat városban a vizsgált helyszínek az alábbiak voltak: Csíkszereda – Hargita Megyei Törvényszék melletti körforgalom, vasúti felüljáró előtti körforgalom (Penny Marketnél), Kaufland Áruház környéke, Márton Áron Főgimnázium melletti útkereszteződés, központi piac, vasútállomás, központi park, főtér; Székelyudvarhely – Református Kollégium előtti útkereszteződés, buszállomás, Kaufland Áruház környéke, központi piac, vasútállomás, Szoborpark, központi park; Gyergyószentmiklós – Salamon Ernő Elméleti Liceum előtti főút, BRD Bankhoz közeli nagy körforgalom, buszállomás, Kaufland Áruház környéke, zöldséges üzletsor (Kossuth Lajos utca), vasútállomás, központi park, központi játszótér; Tusnádfürdő – CEC Bankhoz közeli útkereszteződés, Tusnád Hotel előtti főút környéke, Petrom töltőállomás melletti piac környéke, Csukás Hotel felé vezető út mentén, Csukás-tó partja, Tusványos tábor bejárata, vasútállomás, központi játszótér; Sepsiszentgyörgy – Rompetrol benzinkúthoz közeli nagy körforgalom, buszállomás környéke, Kaufland Áruház környéke, központi piac, vasútállomás, központi park, Gödri Ferenc Általános Iskola előtti út; Kézdivásárhely – Boldog Özséb-templom előtti körforgalom, Nagy Mózes Gimnázium előtti főút, Gábor Áron Művelődési Oktatási Központ melletti út, Kaufland Áruház környéke, Központi Piac, Vasútállomás, Molnár Józsiás Park.
[caption id="attachment_41512" align="aligncenter" width="1728"]
Levegő-mikrobiológiai mintavétel Csíkszeredában[/caption]
A székelyföldi vizsgálat eredményei
A 45 mintavételi ponthoz kötődő 90 mikrobiológiai vizsgálat összesített eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a tanulmányozott hat székelyföldi város közül Csíkszereda levegőjében volt a legmagasabb a mikroorganizmusok (baktériumok + penészgombák) összesített átlagos csíraszáma (2417 mikroba/m3 levegő, amelyből 1642 penész/m3 és 775 baktérium/m3).
Csíkszereda után Székelyudvarhely városi levegőjében a legmagasabb a mikroorganizmusok átlagos csíraszáma (1324 mikroba/m3, ebből 1019 baktérium/m3, a többi penész), majd Sepsiszentgyörgy (1119 mikroba/m3, amelyből 865 baktérium/m3), Kézdivásárhely (987 mikroba/m3, ebből 442 baktérium/m3), Gyergyószentmiklós (817 mikroba/m3, amelyből 532 baktérium/m3) következik a sorban, míg Tusnádfürdő város levegője bizonyult a legtisztábbnak mikrobiológiai szempontból (711 mikroba/m3, ebből 423 baktérium/m3).
Az összes mintavételi pontot tekintve Csíkszeredából került ki a három mikrobiálisan leginkább terhelt helyszín: Márton Áron Főgimnázium melletti útkereszteződés (5133 mikroba/m3 levegő, ebből 4800 penész/m3), a Törvényszék melletti körforgalom (4867 mikroba/m3, amelyből 4587 penész/m3), illetve a vasúti felüljáró előtti nagy körforgalom (3320 mikroba/m3, ebből 2120 baktérium/m3). A fenti helyszíneken kívül kiugróan magasnak mondható a mikrobák száma a székelyudvarhelyi Kaufland Áruház környékén (3013 mikroba/m3, ebből 2853 baktérium/m3), a csíkszeredai központi piacon (2813 mikroba/m3, ebből 1600 baktérium/m3), a kézdivásárhelyi vasútállomásnál (2613 mikroba/m3, ebből 1867 penész/m3), vagy a sepsiszentgyörgyi Rompetrol benzinkúthoz közeli körforgalomnál (1854 mikroba/m3, ebből 1667 penész/m3).
Nemzetközi tudományos vizsgálatokkal alátámasztott az a tény, hogy a levegőben levő mikrobák száma szorosan összefügg a levegőben lebegő szemcsék számával (szálló porok és ülepedő porok), és leggyakrabban ezek felületére tapadnak a levegőben előforduló mikroorganizmusok (baktériumok, penész- és élesztőgombák, vírusok, egysejtű protozoonok). E megállapításhoz kötődően a székelyföldi vizsgálat eredményei alapján is általánosságban elmondható, hogy egy városon belül leggyakrabban az intenzív autósforgalmú, nagy útkereszteződéseknél, körforgalmaknál, esetenként vasútállomásoknál (például Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós) a legmagasabb a levegőben levő mikroorganizmusok száma, ami összefügg azzal, hogy ilyen helyeken minden bizonnyal a legmagasabb a levegőben levő lebegő szemcsék száma. Még a legtisztább levegőjű Tusnádfürdő központjának főútja mentén is a mikroorganizmusok száma (1453 mikroba/m3 levegő) több mint kétszerese a tusnádi átlagos mikrobaszámnak.
A városi központi piacoknál is gyakran sok mikroba mutatható ki a levegőben (például Csíkszereda, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy), amely a nagy vásárló embertömeg, és főként a sok gyümölcs és zöldség jelenlétével magyarázható, amelyek felületén gyakran elszaporodnak a penészgombák és baktériumok. Egy adott városon belül a mikroorganizmusok legkisebb számban általában a fákkal, zöldövezettel tarkított parkok levegőjéből voltak kimutathatók (például gyergyószentmiklósi, csíkszeredai központi park).
Összehasonlítás más vizsgálatokkal
A kültéri levegő mikrobaszámára vonatkozóan nincsenek törvényben szabályozott maximális határértékek megállapítva, csak az élelmiszeripari egységek belső levegőjének mikrobiális terheltségére vonatkozóan vannak határértékek (maximum 600 baktérium/m3 levegő és legfeljebb 300 penész/m3 levegő). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 1998-as jelentésében legfeljebb 500 penész/m3 levegő értéket tart elfogadhatónak épületek belső levegője esetében.
Annak ellenére, hogy nincsenek határértékek, a székelyföldi városok kültéri levegőjének vizsgálati eredményeit viszonyítani tudjuk hazai és nemzetközi hasonló vizsgálatok adataihoz.
Romániában a miénkhez hasonló tanulmányt Temesváron készítettek 2008-ban, hasonló helyszíneken (például forgalmas utak, vasútállomás, park, piac stb.) és hasonló időszakban is vizsgálódva.
A két kutatást összevetve elmondható, hogy Temesvár levegőjében átlagban 1,7-szer több mikroorganizmust találtak (4140 mikroba/m3 levegő), mint a legmagasabb értékekkel rendelkező Csíkszereda esetében. Az egyes mikrobacsoportok tekintetében Temesváron a baktériumok átlagos csíraszáma (3550 baktérium/m3) 3,5-ször nagyobb, mint a székelyföldi tanulmány esetében Székelyudvarhelyhez kapcsolódó legmagasabb átlag baktériumszám. Ugyanakkor Temesváron a penészgombák átlagos száma (590 penész/m3) közel háromszor volt kisebb, mint Csíkszereda levegőjében (1642 penész/m3), míg a többi öt vizsgált székelyföldi városban a temesvári értéknél kisebb volt a levegő átlagos penészgomba csíraszáma (253-545 penész/m3).
A hazai és nemzetközi hasonló levegő-mikrobiológiai vizsgálatokkal összehasonlítva általánosságban megállapítható, hogy a vizsgált időpontban a székelyföldi városok levegőjéből kimutatható baktériumok és penészgombák csíraszáma átlagosnak, normális értékűnek mondható. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy Csíkszeredában két nagy forgalmú útkereszteződésnél számottevően magasabb a penészek száma a normális értékeknél, ugyanez elmondható a székelyudvarhelyi Kaufland Áruház környéki magas baktériumszám esetében is.
Csíkszeredában a levegőből kimutatható magas mikrobaszámok az autósforgalom mellett azzal is összefüggésben lehetnek, hogy Csíkszereda és környéke a Csíki-medence egyik legalacsonyabb pontján fekszik. Itt teljesülnek legjobban a légköri hőinverziós feltételek, ami azt jelenti, hogy gyakran nagyon stabil a levegő, gyenge a légmozgás, ami a nedvesség és a szennyező anyagok (például szálló por) felhalmozódásához vezet, még akkor is, ha nincs jelentős szennyező forrás. A levegő stabilitásának köszönhetően nem tudnak eloszlani a szennyező anyagok, a felszín közelében maradnak. Ugyanezzel a levegőstabilitással magyarázható télen a hosszan tartó párás, ködös, hideg időszakok kialakulása is – nyilatkozta dr. Szép Róbert, a Sapientia – EMTE környezetmérnök szakának oktatója, aki légkörfizikai vizsgálatokkal is foglalkozik.
Mikrobák terjedése, túlélése a levegőben
A mikroorganizmusok nagy része a levegőben csak rövidebb ideig tud túlélni, gyakran csupán néhány másodpercig, percig. Azonban az ellenálló spórákat képező baktériumok, a spórákkal szaporodó penészgombák és sok más gomba, illetve a cisztákat képező egysejtű protozoonok ellenállóképességüknek köszönhetően hosszú ideig, akár évekig, évtizedekig is életképesek maradnak. A mikrobák túlélését nagyban befolyásolja a páratartalom, a hőmérséklet, UV- és más sugárzás, a levegő kémiai anyagokkal való szennyezettsége. A kültéri levegőben ősszel és nyáron van a legtöbb mikroorganizmus, a legkevesebb pedig hóval borított hideg téli viszonyok között. A számukat a levegőben nagyban befolyásolják a napszakos és évszakos meteorológiai változások, a növényzet, a szálló por, a légszennyezés, a mezőgazdasági, ipari és más emberi tevékenységek (például autósforgalom). A mikroorganizmusok magas száma a levegőben egészségügyi kockázatot is jelent: allergiás tüneteket válthatnak ki és terjedhetnek a levegővel főként légúti betegséget okozó baktériumok és gombák.
Azt hogy a mikroorganizmusok mennyi ideig tartózkodnak a levegőben és mekkora távolságokat tesznek meg, szintén sok tényező befolyásolja, elsősorban a légmozgás, a csapadék, a lebegő szemcsék száma és nagysága. Általában városi környezetben legfeljebb 10 perc, 1 óra időt tölt egy mikroba a levegőben, és ez az idő alatt maximum 100-1000 m távolságot tesz meg.
A mikroorganizmusok számát mikroba/m3 levegő egységben szokták megadni. Egy felnőtt normál körülmények között átlagban fél liter levegőt szív be belégzéskor, és percenként 12-szer vesz levegőt. Így tehát egy ember általában percenként 6 liter levegőt lélegzik be, azaz egy köbméter (1000 liter) levegőt 2 óra 46 perc alatt szívunk be, és mindez 24 órára vonatkoztatva 8,64 m3 levegőt jelent.
Dr. Máthé István, Sapientia – EMTE, Csíkszereda
Levegő-mikrobiológiai mintavétel Csíkszeredában[/caption]
A székelyföldi vizsgálat eredményei
A 45 mintavételi ponthoz kötődő 90 mikrobiológiai vizsgálat összesített eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a tanulmányozott hat székelyföldi város közül Csíkszereda levegőjében volt a legmagasabb a mikroorganizmusok (baktériumok + penészgombák) összesített átlagos csíraszáma (2417 mikroba/m3 levegő, amelyből 1642 penész/m3 és 775 baktérium/m3).
Csíkszereda után Székelyudvarhely városi levegőjében a legmagasabb a mikroorganizmusok átlagos csíraszáma (1324 mikroba/m3, ebből 1019 baktérium/m3, a többi penész), majd Sepsiszentgyörgy (1119 mikroba/m3, amelyből 865 baktérium/m3), Kézdivásárhely (987 mikroba/m3, ebből 442 baktérium/m3), Gyergyószentmiklós (817 mikroba/m3, amelyből 532 baktérium/m3) következik a sorban, míg Tusnádfürdő város levegője bizonyult a legtisztábbnak mikrobiológiai szempontból (711 mikroba/m3, ebből 423 baktérium/m3).
Az összes mintavételi pontot tekintve Csíkszeredából került ki a három mikrobiálisan leginkább terhelt helyszín: Márton Áron Főgimnázium melletti útkereszteződés (5133 mikroba/m3 levegő, ebből 4800 penész/m3), a Törvényszék melletti körforgalom (4867 mikroba/m3, amelyből 4587 penész/m3), illetve a vasúti felüljáró előtti nagy körforgalom (3320 mikroba/m3, ebből 2120 baktérium/m3). A fenti helyszíneken kívül kiugróan magasnak mondható a mikrobák száma a székelyudvarhelyi Kaufland Áruház környékén (3013 mikroba/m3, ebből 2853 baktérium/m3), a csíkszeredai központi piacon (2813 mikroba/m3, ebből 1600 baktérium/m3), a kézdivásárhelyi vasútállomásnál (2613 mikroba/m3, ebből 1867 penész/m3), vagy a sepsiszentgyörgyi Rompetrol benzinkúthoz közeli körforgalomnál (1854 mikroba/m3, ebből 1667 penész/m3).
Nemzetközi tudományos vizsgálatokkal alátámasztott az a tény, hogy a levegőben levő mikrobák száma szorosan összefügg a levegőben lebegő szemcsék számával (szálló porok és ülepedő porok), és leggyakrabban ezek felületére tapadnak a levegőben előforduló mikroorganizmusok (baktériumok, penész- és élesztőgombák, vírusok, egysejtű protozoonok). E megállapításhoz kötődően a székelyföldi vizsgálat eredményei alapján is általánosságban elmondható, hogy egy városon belül leggyakrabban az intenzív autósforgalmú, nagy útkereszteződéseknél, körforgalmaknál, esetenként vasútállomásoknál (például Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós) a legmagasabb a levegőben levő mikroorganizmusok száma, ami összefügg azzal, hogy ilyen helyeken minden bizonnyal a legmagasabb a levegőben levő lebegő szemcsék száma. Még a legtisztább levegőjű Tusnádfürdő központjának főútja mentén is a mikroorganizmusok száma (1453 mikroba/m3 levegő) több mint kétszerese a tusnádi átlagos mikrobaszámnak.
A városi központi piacoknál is gyakran sok mikroba mutatható ki a levegőben (például Csíkszereda, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy), amely a nagy vásárló embertömeg, és főként a sok gyümölcs és zöldség jelenlétével magyarázható, amelyek felületén gyakran elszaporodnak a penészgombák és baktériumok. Egy adott városon belül a mikroorganizmusok legkisebb számban általában a fákkal, zöldövezettel tarkított parkok levegőjéből voltak kimutathatók (például gyergyószentmiklósi, csíkszeredai központi park).
Összehasonlítás más vizsgálatokkal
A kültéri levegő mikrobaszámára vonatkozóan nincsenek törvényben szabályozott maximális határértékek megállapítva, csak az élelmiszeripari egységek belső levegőjének mikrobiális terheltségére vonatkozóan vannak határértékek (maximum 600 baktérium/m3 levegő és legfeljebb 300 penész/m3 levegő). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 1998-as jelentésében legfeljebb 500 penész/m3 levegő értéket tart elfogadhatónak épületek belső levegője esetében.
Annak ellenére, hogy nincsenek határértékek, a székelyföldi városok kültéri levegőjének vizsgálati eredményeit viszonyítani tudjuk hazai és nemzetközi hasonló vizsgálatok adataihoz.
Romániában a miénkhez hasonló tanulmányt Temesváron készítettek 2008-ban, hasonló helyszíneken (például forgalmas utak, vasútállomás, park, piac stb.) és hasonló időszakban is vizsgálódva.
A két kutatást összevetve elmondható, hogy Temesvár levegőjében átlagban 1,7-szer több mikroorganizmust találtak (4140 mikroba/m3 levegő), mint a legmagasabb értékekkel rendelkező Csíkszereda esetében. Az egyes mikrobacsoportok tekintetében Temesváron a baktériumok átlagos csíraszáma (3550 baktérium/m3) 3,5-ször nagyobb, mint a székelyföldi tanulmány esetében Székelyudvarhelyhez kapcsolódó legmagasabb átlag baktériumszám. Ugyanakkor Temesváron a penészgombák átlagos száma (590 penész/m3) közel háromszor volt kisebb, mint Csíkszereda levegőjében (1642 penész/m3), míg a többi öt vizsgált székelyföldi városban a temesvári értéknél kisebb volt a levegő átlagos penészgomba csíraszáma (253-545 penész/m3).
A hazai és nemzetközi hasonló levegő-mikrobiológiai vizsgálatokkal összehasonlítva általánosságban megállapítható, hogy a vizsgált időpontban a székelyföldi városok levegőjéből kimutatható baktériumok és penészgombák csíraszáma átlagosnak, normális értékűnek mondható. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy Csíkszeredában két nagy forgalmú útkereszteződésnél számottevően magasabb a penészek száma a normális értékeknél, ugyanez elmondható a székelyudvarhelyi Kaufland Áruház környéki magas baktériumszám esetében is.
Csíkszeredában a levegőből kimutatható magas mikrobaszámok az autósforgalom mellett azzal is összefüggésben lehetnek, hogy Csíkszereda és környéke a Csíki-medence egyik legalacsonyabb pontján fekszik. Itt teljesülnek legjobban a légköri hőinverziós feltételek, ami azt jelenti, hogy gyakran nagyon stabil a levegő, gyenge a légmozgás, ami a nedvesség és a szennyező anyagok (például szálló por) felhalmozódásához vezet, még akkor is, ha nincs jelentős szennyező forrás. A levegő stabilitásának köszönhetően nem tudnak eloszlani a szennyező anyagok, a felszín közelében maradnak. Ugyanezzel a levegőstabilitással magyarázható télen a hosszan tartó párás, ködös, hideg időszakok kialakulása is – nyilatkozta dr. Szép Róbert, a Sapientia – EMTE környezetmérnök szakának oktatója, aki légkörfizikai vizsgálatokkal is foglalkozik.
Mikrobák terjedése, túlélése a levegőben
A mikroorganizmusok nagy része a levegőben csak rövidebb ideig tud túlélni, gyakran csupán néhány másodpercig, percig. Azonban az ellenálló spórákat képező baktériumok, a spórákkal szaporodó penészgombák és sok más gomba, illetve a cisztákat képező egysejtű protozoonok ellenállóképességüknek köszönhetően hosszú ideig, akár évekig, évtizedekig is életképesek maradnak. A mikrobák túlélését nagyban befolyásolja a páratartalom, a hőmérséklet, UV- és más sugárzás, a levegő kémiai anyagokkal való szennyezettsége. A kültéri levegőben ősszel és nyáron van a legtöbb mikroorganizmus, a legkevesebb pedig hóval borított hideg téli viszonyok között. A számukat a levegőben nagyban befolyásolják a napszakos és évszakos meteorológiai változások, a növényzet, a szálló por, a légszennyezés, a mezőgazdasági, ipari és más emberi tevékenységek (például autósforgalom). A mikroorganizmusok magas száma a levegőben egészségügyi kockázatot is jelent: allergiás tüneteket válthatnak ki és terjedhetnek a levegővel főként légúti betegséget okozó baktériumok és gombák.
Azt hogy a mikroorganizmusok mennyi ideig tartózkodnak a levegőben és mekkora távolságokat tesznek meg, szintén sok tényező befolyásolja, elsősorban a légmozgás, a csapadék, a lebegő szemcsék száma és nagysága. Általában városi környezetben legfeljebb 10 perc, 1 óra időt tölt egy mikroba a levegőben, és ez az idő alatt maximum 100-1000 m távolságot tesz meg.
A mikroorganizmusok számát mikroba/m3 levegő egységben szokták megadni. Egy felnőtt normál körülmények között átlagban fél liter levegőt szív be belégzéskor, és percenként 12-szer vesz levegőt. Így tehát egy ember általában percenként 6 liter levegőt lélegzik be, azaz egy köbméter (1000 liter) levegőt 2 óra 46 perc alatt szívunk be, és mindez 24 órára vonatkoztatva 8,64 m3 levegőt jelent.
Dr. Máthé István, Sapientia – EMTE, Csíkszereda
