Óriási fejlődésen ment keresztül az elmúlt 25 évben a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium. Az alapításának 225. évfordulóját ünneplő középiskolára szinte rá sem lehet ismerni, negyed évszázada mindössze egyetlen 9. osztállyal indulhatott újra a felekezeti oktatás Székelykeresztúron, ehhez képest most mintegy 400 diákot tanítanak összesen 17 osztályban. Az iskolaépület egykori szigorú hangulata már a múlté, ma mosolygósak a diákok és az iskola igazgatója is. A húsvétra hangoló áhítat napján kereste fel az iskolát Kiss Előd-Gergely. [caption id="attachment_68119" align="aligncenter" width="1000"] A székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium[/caption] Hétfőn reggel tíz perccel az iskolakezdés előtt érkeztünk meg az iskolaépület elé, ahol nagy volt a nyüzsgés. A szülők gyors egymásutánban érkeztek autóval, nehogy elkéssenek a csemetéik, akiknek a homlokára nyomtak még egy búcsúpuszit és sietve indultak tovább, különben dugót okoztak volna az iskola előtt. Így készülnek húsvétra a keresztúri diákok Varró Margit, az iskola igazgatója már várt, ugyanis előre egyeztettünk időpontot. Kérésünkre, hogy szeretnénk egy-két diákkal is szóba állni, azonnal intézkedett, hamarosan érkezett is három mosolygós lány. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan készülnek a húsvétra, illetve hogyan vélekednek iskolájukról. Egyébként aznap tartották az iskolában a húsvétra hangoló áhítatot, közölte az iskola igazgatója. A lányok is készséggel válaszoltak kérdéseinkre. – Mi húsvét előtt két héttel szoktuk elkezdeni a készülődést. Otthon sokan vagyunk, a kicsik szokták feldíszíteni az egész házat, ők festik a tojást, még a falra is tesznek díszeket, a nagyok dolga pedig inkább a takarítás – mesélte Jakab Rita, aki a természettudomány szakosztályba jár. Hozzáfűzte: ilyenkor megbeszélik azokkal az ismerőseivel, akikkel jó viszonyt ápolnak, hogy mikor találkoznak. A baróti Demeter Ágnes szintén tizenegyedikes, de a teológiai osztályban tanul, ő a következőket mondta: náluk a családban hagyomány a húsvéti tojásírás, ők is már két héttel húsvét előtt hozzá szoktak fogni az előkészületekhez. – Minden évben be kell gyakorolni előre a tojásírást, hogy szépek legyenek. Nálunk még szokás fogadni a locsolókat, mondjuk a kisebbek inkább járnak, mint a nagyobbak – mondta. A kilencedikes Tóth Bernadett, aki teológiaosztályban tanul, az elhangzottakhoz hozzátette: ők is tojást festenek, ugyanakkor náluk az a szokás, hogy fenyőagákra rakják a tojást. – Régen mindenféle színű tojást festettünk, de ma már csak pirosat szoktunk, azokat helyezzük a fenyőágakra – avatott be ő is a kulisszatitkokba. Önbizalmat erősít és az unalom elűzésében segít az iskola Arra a kérdésre, hogy mi az, amit szeretnek az iskolájukban, már változatos válaszokat kaptunk a diáklá­nyoktól. Jakab Rita például azt szereti az iskolában, hogy minden napra megvan a programja, amivel a nap fele eltelik. – Sokszor, amikor vakációban otthon vagyok, és unatkozom, arra gondolok, hogy: ó, miért nincs suli, ott el tudnám tölteni az időt – mesélte. Hozzáfűzte: azt is szereti az iskolában, hogy igyekeznek erősíteni az önbizalmukat, s elmondják nekik: van esélyük elindulni az életben, mert vannak olyan családok, ahol otthon nem annyira biztatják a gyereket. Demeter Ágnes meg elmondta: azért választotta eleve az unitárius gimnáziumot, mert rengeteg délutáni programja van. Már valamennyi tevékenységet kipróbálta, a néptáncot, a színjátszó kört és a kórust is, és úgy véli, hogy az áhítatok is hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez. Tóth Bernadett ugyanakkor azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy olyan iskolába jár, ahol nem közösítik ki egymást a gyerekek. – Minden iskola azt mondja, hogy náluk jó hangulat van, de nálunk tényleg jó hangulat van – jelentette ki határozottan. Hozzáfűzte: nincs olyan, hogy a szünetekben ordítoznának egymással, tényleg mindenki jóban van mindenkivel. Az iskola jelene dióhéjban Varró Margit elmondta: jelenleg összesen 406 tanulója van az iskolának, az előkészítő osztályos gyerekeket és a tinédzser korú gimnazistákat egyaránt beleértve. Az elemi és általános iskolában évfolyamonként egy osztályt működtetnek, míg a gimnáziumban két párhuzamos osztály működik, az egyik természettudományi, a másik teológiai szakirányú. – Meggyőződésünk, hogy mi különleges iskola vagyunk, sajátos programokkal, ami több, mint amit egy átlagos iskola nyújthat a diákoknak – közölte az intézmény vezetője. Hozzáfűzte: külön szavalókörük és színjátszó körük is van, utóbbit Bemugrinak hívják. Az iskolának saját néptánccsoportja van, de ezeken kívül is figyelmet fordítanak a hagyományőrző tevékenységekre. Két zenekaruk is van, az egyik népdalokat, a másik könnyűzenét játszik. Ami még különlegesség, az az iskola „liturgiai élete”: minden héten áhítatot tartanak a diákok. Varró Margit szerint ez nagyon jó alkalom arra, hogy áhítat végén a problémákat is közösen tudják megbeszélni. A megyei tantárgyversenyeken szép eredményeket érnek el az iskola tanulói, ugyanakkor együttműködnek egy székelyudvarhelyi nyelviskolával, így a diákok az érettségit kiváltó nyelvvizsgát is tehetnek itt. Sőt számítógép-kezelői vizsgát is szerveznek a diákoknak. A gimnázium részt vesz az uniós finanszírozású ROSE oktatásfejlesztési programban, amelynek a célja az érettségi eredmények javítása, nem véletlenül azt a címet adták a pályázatuknak, hogy Sikeres érettségi. A 4 éves projekt értéke 70 ezer euró. Magyar kormánytámogatásokból ugyanakkor két éve faaprítékos kazánnal korszerűsítették az iskola fűtőrendszerét. A legnagyobb tervük egy napközi építése, amelyet szintén magyar kormánytámogatásnak köszönhetően készíthetnek el. Jubiláló gimnázium A Berde Mózes Unitárius Gimnázium számára az idei igazi ünnepi év, mert három évfordulót is ünnepelnek. Egyrészt az unitárius egyház megalapításának 450. évfordulóját ünneplik, ugyanakkor 225 éve alapították a székelykeresztúri unitárius gimnáziumot és 25 éve annak, hogy újraalapították az iskolát. A gimnázium alapításáról egyébként 1793. június 10-én, Homoródalmáson határozott az unitárius egyház zsinata. Az oktatási intézmény főépülete 1913–14 között épült, addigra ugyanis a régi iskolaépület túl szűkösnek bizonyult. Az iskola 1940 és 1948 között a Báró Orbán Balázs Unitárius Főgimnázium nevet viselte, ekkor azonban a kommunista rezsim felszámolta. A felekezeti oktatás így csak az 1989-es rendszerváltozás után indulhatott újra a székely kisvárosban. Erről 1992. december elején döntött az Unitárius Egyház Zsinati Főtanácsa. Ekkor döntöttek a kolozsvári unitárius középiskola újraindításáról is. A kezdet meglehetősen nehézkes volt, a 1993–1994-es tanévben mindössze egyetlen kilencedik osztállyal az akkor még unitárius teológiai szemináriumnak nevezett új intézmény. Az iskola oktatási kínálatát 2002-ben kezdték bővíteni, 2006 őszén Hargita megye tanfelügyelősége jóváhagyta az első osztály indítását is. 2012 ősze óta az unitárius gimnázium 17 osztállyal működik, és mintegy 400 diákja látogatja. A gimnázium idén május 7–11. között ünnepi héten külön rendezvénysorozatot szentel a jeles évfordulóknak. Többek közt egy harangláb avatását tervezik, amelynek faragását Szombatfalvi József nyugalmazott unitárius lelkész, korábbi esperes vállalta. A cikk a Hargita Népe március 29-i húsvéti mellékletében jelent meg.