borús égbolt
Harminc ország kétszáz gyártója
Az elmúlt héten, pontosabban március 3-án nyitotta meg kapuit a nagy hagyományú Genfi Autószalon, s azt az érdeklődők március 13-mal bezárólag látogathatják meg. Genfben egyébként először 111 évvel ezelőtt, azaz 1905-ben rendeztek először autókiállítást, az idén pedig 86. alkalommal találkoznak a világ legjelentősebb autógyártói a svájci városban. Köztudott, hogy a genfit a világ legnagyobb jelentőségű autószalonjai között tartják számon. A hagyományosan március elején megszervezett kiállításon idén az autóipar különböző szektorait harminc ország kétszáz gyártója képviseli, a rendezők mintegy 650–700 ezer látogatóra számítanak, akik a rendezvény tizenegy napja során százhúsz globális és európai premiert csodálhattak, csodálhatnak meg.
[caption id="attachment_25106" align="aligncenter" width="800"]
Harminc ország kétszáz gyártója van jelen...[/caption]
Már hosszú évek óta a genfi autószalon színhelye a Palexpo kiállítási komplexum, amely hét csarnokában együttesen mintegy 77 ezer négyzetméteren sorakoznak fel a különböző márkájú és típusú gépkocsik. Vannak itt szemet kápráztató, csillogó-villogó igen drága személygépkocsik, egyes gyártók szépszerivel sorakoztattak fel tanulmányautókat, prototípusokat, köztük olyanokat is, amelyekből talán sohasem lesz olyan járgány, amelyekkel a közutakon is találkozhatunk, továbbá olyan újdonságokat, amelyek magas árfekvésük miatt a nagyközönség számára inkább látványosságot jelentenek, mint elérhetőséget. (Ezek között említhetjük meg a Bugati Chiron-t, a Jaguar F-Type SVR, a Maseratti Levante-t, vagy a Ferrari GTC4 Lusso-t). De gazdag a felhozatal azon személygépkocsik tekintetében is, amelyek joggal számíthatnak a vásárlói érdeklődésre, igényre, s amelyek közül jó néhány a hazai piacra is el fog jutni az esztendő végéig. Ebben az összefüggésben az újdonságok közül utalhatunk az Audi Q2-re, a Fiat 124Spiderre, a Kia Niróra, az Opel Mocca X-re és a Seat Atecára. Egyébként kevés olyan autógyártó van, amely nem mutatna be újdonságot, illetve jelentősebb ráncfelvarráson átesett járgányokat.
Megjegyzendő azonban az is, hogy a megelőző esztendőhöz viszonyítva csökkent a premierek száma, 2015-ben az 131 volt, idén viszont csak 120. A jelen lévő szakértők szerint a legnagyobb érdeklődést a sportautók és a SUV-ok válthatják ki idén, és ebben közrejátszhatott az is, hogy a kőolaj világpiaci árának folyamatos és erőteljes csökkenése meghozta a potenciális vásárlók „étvágyát”, mármint olyan értelemben, hogy fokozódott az érdeklődés a nagy teljesítményű, de ugyanakkor nagyobb fogyasztású gépkocsik iránt.
Árnyékkúpban…
A romániai autógyártás ugyan jelen van a Genfi Autószalonon, de ez esetben igen szerény részvételről lehet beszélni. Az előzetes bejelentések szerint bemutatásra került volna a ráncfelvarráson átesett Lodgy, de erre végül is nem került sor, de ismét kiállították a Dacia Dustert egy teljesen új színárnyalatban (Tourmaline barna). Premiernek lehet nevezni bizonyos értelemben az Easy-R robotizált váltóművel ellátott Logan MCV kiállítását is. Van viszont egy olyan váltómű is, amelyet ugyancsak országunkban gyártanak, s amely ott van Genfben is, méghozzá a Mercedes Benz egyik új modelljében: az új E-Klasse váltóműve, a 9G-Tronic a Daimler szászsebesi gyárában készült.
A Renault cégcsoport elnöke, Carlos Ghosn a Genfi Autószalon kapcsán többek között azt hangoztatta, hogy az elmúlt, illetve a jelenlegi időszakban a cég illetékeseinek a figyelme az új Renault modellekre összpontosult, továbbá az Európán kívüli terjeszkedésre. Lehet, hogy ez így igaz, mert a Genfi Autószalonban valóban bemutatták a Renault Scenic és a Megane új változatát, amelyet elsődlegesen a nyugat-európai piacra szánnak. Még ebben az évben piacra kerül az új Grand Scenic is, azt viszont előreláthatólag csak egyes országokban fogják forgalmazni. Az Európán kívüli terjeszkedés tekintetében mindenekelőtt Indiáról van szó, ahol nem is olyan régen megkezdték a Renault Kwid sorozatgyártását, s az Indiában lévő üzem bővítését. Ezt az új modellt kívánják értékesíteni az elkövetkező időszakokban Brazíliában, azt követően pedig egyes közép-keleti országokban, illetve afrikai országokban. A Kwid kizárólag Európán kívüli országok számára készült, lévén, hogy nem számol az itteni környezetvédelmi, valamint közlekedésbiztonsági előírásokkal.
A cégcsoport elnöke ugyanakkor utalt arra is, hogy az idei és jövő esztendei ténykedésük homlokterében áll a marokkói Tangerben lévő összeszerelő üzem kapacitásának erőteljes növelése is. A 2015-ös esztendei 250 000 összeszerelt járművel szemben 2017–2018 során el szeretnék érni a 340 000 egységet. Egyébként az elmúlt esztendő során a tangeri összeszerelő üzemben újabb ezer személyt alkalmaztak és bevezették a III. váltást is.
Szó sincs mellőzésről
A mioveni-i Dacia autógyár jelenlegi helyzetével, valamint jövőjével kapcsolatosan a Capital gazdasági hetilap tegnapi számában terjedelmes interjút közöltek. Az Automobile Dacia vezérigazgatója, Nicolas Mauer határozottan állította, hogy nincs szó egy helyben topogásról, sem arról, hogy felhagynának a gyár fejlesztésével. Elismerte viszont, hogy az új modellekre sokan számítottak, de szerinte még türelemre van szükség. Hozzáfűzte azt is, hogy egy személygépkocsi életciklusa rendszerint öt-hét esztendő. Következésképpen a jelenleg gyártott modellek nem nevezhetőek „idejét múltúaknak”, arról nem is beszélve, hogy azokon kisebb-nagyobb módosításokat eszközöltek, ilyen összefüggésben pedig mindenképp újdonságot jelent a robotizált váltómű. A vezérigazgató szerint az Easy-R robotizált váltóművel ellátott személygépkocsik iránt fokozódó érdeklődés mutatkozik, s azok mindenképp piacosak lesznek. Beszélt arról is, hogy a mioveni-i gyár esetében nagy kihívást jelent az automatizálás kiterjesztése. Ennek azért is van kiemelt szerepe, mert a bérek folyamatos emelése nyomán megnövekedtek az előállítási költségek. Ilyen körülmények között pedig meg kell teremteni az egyensúlyt a foglalkoztatott személyek létszáma és az automatizálás foka között. Ez utóbbi vonatkozásában az első lépéseket megtették, s néhány éven belül el szeretnék érni a húszszázalékos részarányú automatizálást. A várható létszám tekintetében utalt arra, hogy a megoldást az önkéntes, úgymond ösztönzött eltávozásban látja. A tavaly ezzel a lehetőséggel mintegy ötszáz alkalmazott élt, s idén is legalább ugyanennyire számítanak. Ami pedig a 2016-os esztendei gyártási programot illeti, azt valószínűsítette, hogy nem fog kevesebb személygépkocsi lekerülni a szerelőszalagokról, mint 2015-ben.
A vezérigazgató kitért a hazai értékesítési lehetőségekre is. Szerinte a használtautó-piacot kellene valamelyes módon hathatósabban befolyásolni, mert például nincs rendjén az, hogy a hazai személygépkocsi-állománynak több mint 70 százalékát teszik ki a kilencévesnél „idősebb” járgányok. Ilyen tekintetben elismerte, hogy megvan a maga szerepe a romániai, viszonylag gyenge vásárlóerőnek is, s ilyen körülmények között kelendőbb egy jobbacska használt autó 4000–5000 euróért, mint egy új 8000–9000 euróért. Az új személygépkocsik piacán segíthetne a roncsprogram, illetve annak átgondolása, például egy többéves, két-három éves program keretében. A vezérigazgató ugyanakkor nem tartja szerencsésnek a nagy dérrel-dúrral meghirdetett első gépkocsi programot. Az sokat változott az elképzelésekhez viszonyítva, s jelenleg a túl rövid futamidő, valamint a viszonylag magas kamatláb nem ösztönözheti kellőképpen az új személygépkocsik megvásárlása iránti konkrét érdeklődést. Megjegyezte azt is, hogy Oroszországban létezik egy hasonló program, de azt sikerült sokkal jobb körülmények között felfuttatni. Közölt egy érdekes számadatot is: a magánszemélyek által megvásárolt Dacia személygépkocsiknak mintegy 80 százalékát tették ki azok, amelyek a roncsprogram keretében találtak gazdára.
A cégcsoport elnöke, akárcsak az Automobile Dacia vezérigazgatója, újólag hangsúlyozta az infrastrukturális beruházások gyarapításának a fontosságát, s ebben a keretben a Nagyszeben–Piteşti közti autópálya mielőbbi megépítését. Ezt az igényt fogalmazta meg az a több mint 8000 személy is, akik a gépkocsigyár szakszervezete által szervezett tegnap déli tüntetésen vettek részt. Követeléseik között szerepelt az előkészítő munkálatok felgyorsítása és a kivitelezés mielőbbi megkezdése, továbbá a hazai jogszabályozás olyan értelmű módosítása, amely nyomán zsugorodhat a használtautó-import. Szociális jellegű követelésként fogalmazták meg az országos szintű kollektív munkaszerződés bevezetését (ez utóbbi tekintetében tulajdonképpen a szóban forgó kollektív munkaszerződés visszavezetéséről van szó, hosszú évekkel ezelőtt létezett ilyen jellegű). A szakszervezeti vezetők szerint a Nagyszeben–Piteşti közti autópálya finalizálása minden bizonnyal hozzá fog járulni több ezer új munkahely megteremtéséhez, de ugyanakkor a jelenlegiek megőrzéséhez is.
Hecser Zoltán
Harminc ország kétszáz gyártója van jelen...[/caption]
Már hosszú évek óta a genfi autószalon színhelye a Palexpo kiállítási komplexum, amely hét csarnokában együttesen mintegy 77 ezer négyzetméteren sorakoznak fel a különböző márkájú és típusú gépkocsik. Vannak itt szemet kápráztató, csillogó-villogó igen drága személygépkocsik, egyes gyártók szépszerivel sorakoztattak fel tanulmányautókat, prototípusokat, köztük olyanokat is, amelyekből talán sohasem lesz olyan járgány, amelyekkel a közutakon is találkozhatunk, továbbá olyan újdonságokat, amelyek magas árfekvésük miatt a nagyközönség számára inkább látványosságot jelentenek, mint elérhetőséget. (Ezek között említhetjük meg a Bugati Chiron-t, a Jaguar F-Type SVR, a Maseratti Levante-t, vagy a Ferrari GTC4 Lusso-t). De gazdag a felhozatal azon személygépkocsik tekintetében is, amelyek joggal számíthatnak a vásárlói érdeklődésre, igényre, s amelyek közül jó néhány a hazai piacra is el fog jutni az esztendő végéig. Ebben az összefüggésben az újdonságok közül utalhatunk az Audi Q2-re, a Fiat 124Spiderre, a Kia Niróra, az Opel Mocca X-re és a Seat Atecára. Egyébként kevés olyan autógyártó van, amely nem mutatna be újdonságot, illetve jelentősebb ráncfelvarráson átesett járgányokat.
Megjegyzendő azonban az is, hogy a megelőző esztendőhöz viszonyítva csökkent a premierek száma, 2015-ben az 131 volt, idén viszont csak 120. A jelen lévő szakértők szerint a legnagyobb érdeklődést a sportautók és a SUV-ok válthatják ki idén, és ebben közrejátszhatott az is, hogy a kőolaj világpiaci árának folyamatos és erőteljes csökkenése meghozta a potenciális vásárlók „étvágyát”, mármint olyan értelemben, hogy fokozódott az érdeklődés a nagy teljesítményű, de ugyanakkor nagyobb fogyasztású gépkocsik iránt.
Árnyékkúpban…
A romániai autógyártás ugyan jelen van a Genfi Autószalonon, de ez esetben igen szerény részvételről lehet beszélni. Az előzetes bejelentések szerint bemutatásra került volna a ráncfelvarráson átesett Lodgy, de erre végül is nem került sor, de ismét kiállították a Dacia Dustert egy teljesen új színárnyalatban (Tourmaline barna). Premiernek lehet nevezni bizonyos értelemben az Easy-R robotizált váltóművel ellátott Logan MCV kiállítását is. Van viszont egy olyan váltómű is, amelyet ugyancsak országunkban gyártanak, s amely ott van Genfben is, méghozzá a Mercedes Benz egyik új modelljében: az új E-Klasse váltóműve, a 9G-Tronic a Daimler szászsebesi gyárában készült.
A Renault cégcsoport elnöke, Carlos Ghosn a Genfi Autószalon kapcsán többek között azt hangoztatta, hogy az elmúlt, illetve a jelenlegi időszakban a cég illetékeseinek a figyelme az új Renault modellekre összpontosult, továbbá az Európán kívüli terjeszkedésre. Lehet, hogy ez így igaz, mert a Genfi Autószalonban valóban bemutatták a Renault Scenic és a Megane új változatát, amelyet elsődlegesen a nyugat-európai piacra szánnak. Még ebben az évben piacra kerül az új Grand Scenic is, azt viszont előreláthatólag csak egyes országokban fogják forgalmazni. Az Európán kívüli terjeszkedés tekintetében mindenekelőtt Indiáról van szó, ahol nem is olyan régen megkezdték a Renault Kwid sorozatgyártását, s az Indiában lévő üzem bővítését. Ezt az új modellt kívánják értékesíteni az elkövetkező időszakokban Brazíliában, azt követően pedig egyes közép-keleti országokban, illetve afrikai országokban. A Kwid kizárólag Európán kívüli országok számára készült, lévén, hogy nem számol az itteni környezetvédelmi, valamint közlekedésbiztonsági előírásokkal.
A cégcsoport elnöke ugyanakkor utalt arra is, hogy az idei és jövő esztendei ténykedésük homlokterében áll a marokkói Tangerben lévő összeszerelő üzem kapacitásának erőteljes növelése is. A 2015-ös esztendei 250 000 összeszerelt járművel szemben 2017–2018 során el szeretnék érni a 340 000 egységet. Egyébként az elmúlt esztendő során a tangeri összeszerelő üzemben újabb ezer személyt alkalmaztak és bevezették a III. váltást is.
Szó sincs mellőzésről
A mioveni-i Dacia autógyár jelenlegi helyzetével, valamint jövőjével kapcsolatosan a Capital gazdasági hetilap tegnapi számában terjedelmes interjút közöltek. Az Automobile Dacia vezérigazgatója, Nicolas Mauer határozottan állította, hogy nincs szó egy helyben topogásról, sem arról, hogy felhagynának a gyár fejlesztésével. Elismerte viszont, hogy az új modellekre sokan számítottak, de szerinte még türelemre van szükség. Hozzáfűzte azt is, hogy egy személygépkocsi életciklusa rendszerint öt-hét esztendő. Következésképpen a jelenleg gyártott modellek nem nevezhetőek „idejét múltúaknak”, arról nem is beszélve, hogy azokon kisebb-nagyobb módosításokat eszközöltek, ilyen összefüggésben pedig mindenképp újdonságot jelent a robotizált váltómű. A vezérigazgató szerint az Easy-R robotizált váltóművel ellátott személygépkocsik iránt fokozódó érdeklődés mutatkozik, s azok mindenképp piacosak lesznek. Beszélt arról is, hogy a mioveni-i gyár esetében nagy kihívást jelent az automatizálás kiterjesztése. Ennek azért is van kiemelt szerepe, mert a bérek folyamatos emelése nyomán megnövekedtek az előállítási költségek. Ilyen körülmények között pedig meg kell teremteni az egyensúlyt a foglalkoztatott személyek létszáma és az automatizálás foka között. Ez utóbbi vonatkozásában az első lépéseket megtették, s néhány éven belül el szeretnék érni a húszszázalékos részarányú automatizálást. A várható létszám tekintetében utalt arra, hogy a megoldást az önkéntes, úgymond ösztönzött eltávozásban látja. A tavaly ezzel a lehetőséggel mintegy ötszáz alkalmazott élt, s idén is legalább ugyanennyire számítanak. Ami pedig a 2016-os esztendei gyártási programot illeti, azt valószínűsítette, hogy nem fog kevesebb személygépkocsi lekerülni a szerelőszalagokról, mint 2015-ben.
A vezérigazgató kitért a hazai értékesítési lehetőségekre is. Szerinte a használtautó-piacot kellene valamelyes módon hathatósabban befolyásolni, mert például nincs rendjén az, hogy a hazai személygépkocsi-állománynak több mint 70 százalékát teszik ki a kilencévesnél „idősebb” járgányok. Ilyen tekintetben elismerte, hogy megvan a maga szerepe a romániai, viszonylag gyenge vásárlóerőnek is, s ilyen körülmények között kelendőbb egy jobbacska használt autó 4000–5000 euróért, mint egy új 8000–9000 euróért. Az új személygépkocsik piacán segíthetne a roncsprogram, illetve annak átgondolása, például egy többéves, két-három éves program keretében. A vezérigazgató ugyanakkor nem tartja szerencsésnek a nagy dérrel-dúrral meghirdetett első gépkocsi programot. Az sokat változott az elképzelésekhez viszonyítva, s jelenleg a túl rövid futamidő, valamint a viszonylag magas kamatláb nem ösztönözheti kellőképpen az új személygépkocsik megvásárlása iránti konkrét érdeklődést. Megjegyezte azt is, hogy Oroszországban létezik egy hasonló program, de azt sikerült sokkal jobb körülmények között felfuttatni. Közölt egy érdekes számadatot is: a magánszemélyek által megvásárolt Dacia személygépkocsiknak mintegy 80 százalékát tették ki azok, amelyek a roncsprogram keretében találtak gazdára.
A cégcsoport elnöke, akárcsak az Automobile Dacia vezérigazgatója, újólag hangsúlyozta az infrastrukturális beruházások gyarapításának a fontosságát, s ebben a keretben a Nagyszeben–Piteşti közti autópálya mielőbbi megépítését. Ezt az igényt fogalmazta meg az a több mint 8000 személy is, akik a gépkocsigyár szakszervezete által szervezett tegnap déli tüntetésen vettek részt. Követeléseik között szerepelt az előkészítő munkálatok felgyorsítása és a kivitelezés mielőbbi megkezdése, továbbá a hazai jogszabályozás olyan értelmű módosítása, amely nyomán zsugorodhat a használtautó-import. Szociális jellegű követelésként fogalmazták meg az országos szintű kollektív munkaszerződés bevezetését (ez utóbbi tekintetében tulajdonképpen a szóban forgó kollektív munkaszerződés visszavezetéséről van szó, hosszú évekkel ezelőtt létezett ilyen jellegű). A szakszervezeti vezetők szerint a Nagyszeben–Piteşti közti autópálya finalizálása minden bizonnyal hozzá fog járulni több ezer új munkahely megteremtéséhez, de ugyanakkor a jelenlegiek megőrzéséhez is.
Hecser Zoltán
