Hirdetés

Hargita megyei sikerek

HN-információ
Több jelölést és díjat is nyertek az idei Országos Építészeti Biennálén Hargita megyei épületek és építészek. Közülük a legjelentősebb kitüntetést a madéfalvi Szent Anna-kápolna terveivel Macalik Arnold-Ernő mondhatja magáénak. [caption id="attachment_78395" align="aligncenter" width="1000"] Villa a tisztáson Fotó: Országos Építészeti Biennálé honlapja[/caption] Macalik Arnold-Ernő kolozsvári építész terve nyerte el az idei Országos Építészeti Biennálé Vidéki épületek kategóriájának díját a madéfalvi Szent Anna-kápolna terveivel. A szakértői zsűri úgy értékelte, hogy a Szent Anna-kápolna újragondolása, vagyis a melléképületek felszámolására és az egyházi épület újramodellezésére vonatkozó terv, amely hat évig készült a helyi közösség részvételével és egyetértésével, igen merész és kifinomult, ugyanakkor a létrehozott tér igen részletgazdag és nagy kifejezőerővel bír. „Macalik Arnold-Ernő építészről biztosan még fogunk hallani” – állt az indoklásban. Az Országos Építészeti Bien­nálé 11 különféle kategóriájában több mint hatszáz projekt versengett. Az egyes kategóriák díjazása október folyamán különböző időpontokban zajlott, olyan városokban, amelyekben kiemelkedő építészeti teljesítmények születtek az elmúlt két évben: Bukarest, Brăila, Kolozsvár, Iaşi, Nagyvárad, Nagyszeben, Marosvásárhely. Az Biennálé Vidéki épületek kategóriájának díját a hétvégén jelentették be Ko­lozsváron. A kategória-díjért 23 épület szállt versenybe, közülük négyet jelöltek a díjra. A négyből három Hargita megyei épület volt: a madéfalvi kápolna mellett egy delnei csűrház és egy gyergyócsomafalvi épületbővítés. Az Esztány Győző tervei szerint kialakított csíkdelnei csűrházat 2016-ban az Architectura.6 elnevezésű, hat megyére kiterjedő építészeti biennálén is díjazták. A Pogány-havas Kistérség lakó- és rendezvénycsűre egy hagyományos csűr újrahasznosítása, amely me gőrizte az egykori gazdasági épület jellegét és hangulatát, ugyanakkor kényelmes lakást és korszerű rendezvényteret biztosít. Nagy Árpád gyergyócso­ma­fal­vi házbővítési terve egy 1938-ban épült parasztháznak egy hálószobával és fürdőszobával történő kibővítésére vonatkozott. Az épület kiegészítő része is hagyományos építkezési anyagokból készült és a bővítés iránya egy gyümölcsfát is figyelembe vett, amely így megmenekülhetett a kivágástól. Egyébként az idei biennálé Zöld építészet és alternatív energia kategóriájában néhány nappal korábban már díjaztak egy megyénkbeli épületet. A Hargita-hegységben található villa, amely Benedek István és Ravasz Norbert tervei szerint épült, és amelynek energiaszükségletét 90 százalékát a tetőn található fotovoltaikus elemek és a hozzáj uk kapcsolódó energiatárolók biztosítják, a Knauf különdíját nyerte. Daczó Katalin


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!