havazás
borús égbolt
Halloween vagy mindenszentek?
Lassan az év azon időszakába érünk, amikor óvodákban, iskolákban a gyerekek töklámpásokat kezdenek faragni, illetve a fiatalok által kedvelt lokálokat töklámpásokkal díszítik és jelmezes Halloween-bulikat szerveznek. Ettől az idősebbek egy része – mert közülük sem mindenki – „begorombul” és szidni kezdi az iskolát, a pedagógusokat, a vállalkozókat, minek adnak helyet a kultúránktól idegen ünnepnek, amikor nekünk is van saját ünnepünk ebben az időszakban. Csakhogy mi nem bulizunk és töklámpásozunk, hanem csendesen megemlékezünk a hallottainkról egy-egy szál gyertyát gyújtva, virágcsokorral ékesítve a síremlékeket. Itt viszont álljunk meg egy szóra! Főleg mielőtt földbe döngölnénk mindenkit, aki töklámpást készít és Halloween-bulira készülődik! Ugyanis két külön dologról van szó, ami ráadásul nem is egy napra esik. Hallowen-ünnepét – ami október 31-én van – egy régi kelta hagyományból eredeztetik, miszerint Samhaiankor, vagyis a tél kezdetén a kelta papok tüzeket gyújtottak a hegyeken, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, majd parazsat ajándékoztak az embereknek, hogy távol tartsák otthonaiktól az ártó túlvilági lényeket. Lényegében ezt a hagyományt idézik a töklámpások, a halloweeni mulatozások ma. Mindenszentek ünnepe viszont egy keresztény ünnep, amit a katolikusok az üdvözült lelkek ünnepének tartanak, a protestánsok pedig az elhunytakra emlékeznek. Ez az ünnep november 1-jére esik, és ilyenkor szoktunk gyertyákat gyújtani elhunyt szeretteink sírján, és virággal ékesíteni azokat.
Most, hogy már tudjuk, melyik ünnep mikor van és mire szolgál, legyünk kicsivel toleránsabbak fiataljainkkal, akik Halloweennel csupán jó ürügyet nyertek egy újabb bulizásra, de ne feszítsük keresztre azokat a pedagógusokat sem, akik ezekben a napokban töklámpást faragnak gyermekeinkkel.
Jánossy Alíz
