Közel tíz év telt el azóta, hogy az 1990/28-as sürgősségi kormányrendelet értelmében kötelezővé tették a gazdasági operatőrök számára a fiskális elektronikus pénztárgépek használatát. A bevezetésre elég körülményesen került sor, s utólag ezt a jogszabályt többször is módosították és kiegészítették. Ebben a keretben utalnunk kell arra is, hogy mintegy négy évvel ezelőtt terítékre került a szóban forgó rendszernek a korszerűsítése, illetve továbbfejlesztése olyan értelemben, hogy online pénztárgépekre kell váltaniuk a törvény által érintett vállalkozásoknak, vállalkozóknak. Az eredeti tervek, illetve az időközben megszületett módosító jellegű jogszabályok értelmében az online pénztárgépek bevezetésére 2015 májusától kezdődően fokozatosan kellett volna sor kerüljön 2016 februárjával bezárólag. Amúgy az online pénztárgépek révén lehetővé válna az azonnali adatcsere az Országos Adóügynökséggel (ANAF). Ez viszont azt feltételezi, pontosabban feltételezte volna, hogy az ANAF informatikai rendszere képes legyen valós időben fogadni a beütött adatokat, s így az adóhatóságok ellenőrei akár az üzlet vagy az üzlet ajtajában táblagépen is ellenőrizni tudták volna, hogy az éppen eladott árut a pénztáros beütötte vagy sem a pénztárgépbe. Múlt időt és feltételes módot kell használnunk, mert a már említett határidőt nem sikerült betartani, és a mindenkori kormány rákényszerül a határidő-módosításra, pontosabban a halasztás halasztására. Azóta egymást váltogatták a pénzügyminiszterek, de a kormányok is, s ennek a váltogatásnak a velejárója volt a szóban forgó jogszabályoknak az átírása is. Ilyen összefüggésben utalhatnánk a 2015/57-es sürgősségi kormányrendeletre, vagy a 2017/20-as kormányrendeletre. A hivatkozás mindig az volt, mármint a határidők kitolása tekintetében, hogy az érintett adófizetők műszaki szempontból objektív okokból is kifolyólag nem voltak és nem képesek felkészülni a pénztárgépek „lecserélésére”. Amúgy a múlt esztendő augusztusában megjelent már említett 2017/20-as kormányrendelet értelmében megállapított új határidők június 1-től, illetve augusztus 1-től váltak volna hatályossá. A kormány viszont az utolsó pillanatban másképp döntött, illetve újabb haladékot adott. Három hónappal elnapolva Néhány nappal a soron következő, június 1-i határidőt megelőzően, pontosabban május 24-én, kormányülésre került sor, s annak napirendjén szerepelt egy olyan jogszabály is, amely révén az eddigi halasztásokat egy újabb halasztással „tetőzik meg”, mármint az online pénztárgépekre való áttérés tekintetében. Egy sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely révén újólag módosították és kiegészítették az 1999/28-as sürgősségi kormányrendeletet. Ez a sürgősségi kormányrendelet, nevezetesen a 2018/44-es a Hivatalos Közlöny május 31-i számában jelent meg, s még aznap hatályba is lépett. Ennek értelmében három hónappal kitolják a már említett határidőket, azaz június 1. helyett szeptember 1-ig kell üzembe állítaniuk a nagy és a közepes adófizetői kategóriákba tartozóknak az online pénztárgépeket, a kis adófizetői kategóriába tartozóknak pedig augusztis 1. helyett november 1-ig. A kormányrendelet még jóformán meg sem jelent, s máris megfogalmazódtak olyan álláspontok, vélemények, miszerint ez a három hónap sem lesz elégséges arra, hogy valóban üzemképesek legyenek azok a rég várt online pénztárgépek. Állítólag a pénzügyminisztérium, illetve az ANAF háza táján sincs minden rendben, az informatikai rendszer „ráhangolása” tekintetében. Hallani olyasmit is, hogy gondot, problémát jelenthet az új típusú pénztárgépek beszerzése is, amelyek ára egyébként nem jelenthet különösebb erőpróbát, mert értesüléseink szerint azok 160–170 eurós áron már megvásárolhatók. Ami pedig a „hatékonyságukat” illeti: európai országok gyakorlata azt mutatja, hogy azok bevezetése nyomán mintegy 45%-kal gyarapodtak a költségvetésnek az áfából származó bevételei. Ugyanakkor számos európai országban a bevezetést követően azok használatát kiterjesztették újabb és újabb tevékenységi szektorokra. És nem a tegnap, tegnapelőtt óta, hanem már évekkel ezelőtt. Hecser Zoltán