– Mielőtt rátérnénk a parlamenti munkájára, a közösségszervezési tevékenységéről kérdezném. Sokat foglalkozik ezzel, miért tartja fontosnak?

– Mert a közösségszervezés az erdélyi magyar közösség összetartása és fennmaradása szempontjából alapvető fontosságú. Az elmúlt években több mint 20 olyan egyesület létrehozásában vagy támogatásában vettem részt, amelyek különböző társadalmi területeken aktívak, és lehetőséget adnak az embereknek arra, hogy saját ügyeikben aktívan részt vegyenek, saját érdekeiket képviseljék, megőrizzék kulturális örökségüket és jó közösségi életet teremtsenek. Ezért szervezünk Csíkban olyan sok rendezvényt. A közösségi élet az életkörülményeink fontos része, fontos gyermekeknek, fiatal családoknak, szépkorúaknak egyaránt – olyan közösséget kell építsünk, amelyben minden korosztály otthon érezheti magát.

– Melyik közösségi kezdeményezés áll a legközelebb Önhöz?

– Kiemelkedően fontosnak tartom a szépkorúak támogatását. Ők nevelték fel az előző generációt, eddig dolgoztak és építették a városunkat, térségünket és a közösséget. Ki kell fejezzük az idősek iránti megbecsülésünket és oda kell figyeljünk az általuk közvetített értékek megőrzésére. Eddig adtak, illetve szülőként és nagyszülőként folyamatosan adnak, és most a közösség kell számukra lehetőségeket biztosítson. Két egyesület megalakulását is szerveztem, amelyek kifejezetten az idősek aktív és méltóságteljes életének elősegítését célozzák meg. A szépkorúak aktivitásának fenntartása nemcsak az ő életminőségüket javítja, hanem gazdagítja az egész közösséget is. Nagy örömömre ezen egyesületek pályázatokon vettek részt, és pénzügyi támogatásokat is nyertek tevékenységük folytatásához.

– A parlament jogi bizottságának állandó tagja. Milyen kihívásokkal találkozott ebben a feladatkörben?

– Kiemelten foglalkoztunk a földterületek tulajdonjogának és telekkönyvezésének rendezésével. Ez nagyon fontos, mivel a rendezett tulajdon teszi lehetővé, hogy az emberek biztonságban tudják vagyonukat, a családoknak biztos anyagi háttere legyen, és hosszú távon garantálja az életkörülmények stabilitását a szülőföldünkön. Ezzel a kérdéssel folyamatosan foglalkoztunk, még ha a román politikai pártok gyakran ellenünk is fordulnak ebben, mert úgy vélik, hogy ezzel a magyar közösségek térnyerését támogatjuk. Így az erdőterületek tulajdonjoga kapcsán ki is mondták, hogy nem értenek egyet annak a rendezésével, „mert tudjuk, hogy kié lesz” – a magyaroké. Egyrészt ebben természetesen nincs igazuk, mert ez minden jogosult állampolgárnak egy lehetőség, nemzetiségtől függetlenül. Másrészt sajnos a hozzáállásuk ebben a kérdésben is még mindig százéves lemaradásban van és a nemzetállami felfogást tükrözi. Azonban az erdőterületek tulajdonjogának rendezését célzó tervezetet sikerült átvinni a képviselőházon. Ugyanakkor kiemelkedő megvalósítás volt az, hogy a városokon és községeken belüli háztáji és épületek melletti területek telekkönyvezésére egy leegyszerűsített eljárást vezettünk be, a mezőgazdasági regiszterekbe való bejegyzés alapján. Ennek alapján nagyon sokan meg tudták oldani a rendezetlen tulajdonjogok kérdését. Ez nagyon lényeges, mert mint mondtam, a rendezett területek biztos tulajdont jelentenek, benne van a gazdasági körforgásban, pályázatokon tudnak részt venni, építeni lehet rájuk, akár bankhitelhez is tudnak folyamodni tulajdonosaik. Példamutató, ahogy sok idős ember a földek minden egyes négyzetméteréért megküzd, mert tisztában van az értékével. És ebben kötelességünk őket segíteni.

– A személyes tulajdonjog mellett releváns számunkra a közösségi tulajdon kérdése is. Ezen a területen mi a helyzetkép?
– Részt vettem a kormányalakítási tárgyalások igazságügyi fejezetének tárgyalásán, ahol észrevettem, hogy a tárgyalópartnereink programjában olyan elképzelések is szerepelnek, amelyek ellehetetlenítik a közbirtokosságok létezését. Az RMDSZ képviselete a kormányalakításnál szerencsére elég erős volt ahhoz, hogy ezeket az elképzeléseket töröljük a kormányprogramból. Azt gondolom, hogy nincsenek véletlenek – a közösségi tulajdonunk felszámolását folyamatos kezdeményezésekkel célozzák. Miután ellenzékbe kerültünk, az elmúlt év során folytatódott a támadás, például a kormánypártok olyan törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be, amely a közbirtokossági tulajdont szétverte volna, tehát hol magát a közbirtokosságot, hol pedig annak tulajdonjogát támadják. Ezt bizottsági szinten sikerült elutasítani, ami egy fontos eredmény számomra. Az ilyen kérdések megoldásában felhasználtuk a kormányzati és parlamenti erőnket. De amióta az RMDSZ-t, a magyar képviseletet kiszorították a kormányból, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a közösségünket célzó kormányzati akciók indulnak. Kovászna megyében például visszamenőlegesen elkezdték vizsgálni a közbirtokosságok megalakulását. Évtizedek után piszkálni ezt a kérdést egyértelműen rosszindulatú szándékot jelez. Ezt a közösségi tulajdont csak akkor tudjuk megőrizni, ha elég erősek vagyunk. Nemcsak mi, képviselők vagy szenátorok, hanem az egész közösség, amely a szavazáson tudja felmutatni a benne levő erőt. Világos az, hogy erős eredményekkel vissza kell kerüljünk a kormányzásba, hogy rendezzük ezeket a kérdéseket, és legyen erőnk a támadásokat visszaverni. Ez a közösségi tulajdon megőrzése szempontjából fontos, helyi fejlesztéseket lehet velük megvalósítani, és persze fontos minden közbirtokossági tagnak, aki jogai után járulékot kap.

– Hogy látja az RMDSZ szerepét a parlamenti munkában, különösen a bizottsági munkákban?

– A parlamenti tevékenységünk jelentős része a bizottsági munkában zajlik, hiszen itt történik a tényleges, tárgyi vita. A plenáris üléseken már kész álláspontok és politikai nyilatkozatok vannak, ott már eldöntött szavazás zajlik. Az RMDSZ csapatának a parlament 94 százalékos román többsége mellett minden szakterületet le kell fednie. Az RMDSZ ezért is csak az összefogás és csapatmunka révén, az elveink betartása mellett működhet hatékonyan, csak így tudunk hatékony képviseletet biztosítani a magyar közösségnek. 

– Szakpolitikai kérdések után beszéljünk a romániai magyar közösség elementáris tényezőinek perspektívájáról. Mit tart meghatározónak, és milyen jövőképet lát?

– Legfontosabb, hogy a fiatalok lehetőségei itthon is biztosítva legyenek, és az anyanyelvi oktatás révén sikeresen tudjanak elindulni az életben. Az oktatás és az ahhoz szükséges körülmények biztosítása mindenkori prioritásunk. Egyik nagy kihívás volt megakadályozni a magyar iskolák felszámolását. Bár az ürügy az iskolai szegregáció megszüntetése volt, ez az intézkedés valójában a magyar iskolák megszüntetésére és a román tanintézetekkel való összevonására irányult volna. Ez visszavetette volna az anyanyelvű oktatást a kommunista Románia szintjére. A család után az oktatás a fiatalság számára a következő fejlődési lehetőség, és így a magyarság megőrzésének egyik alapköve. Parlamenti és bizottsági szinten sikerült ezt a kérdést megoldani, de „ez közel volt”, ahogy mondani szokták.

– És az erdélyi magyar közösség nemzetközi képviseletének milyen jelentősége van?

– Kétségkívül fontos, hogy közösségünk érdekeit a nemzetközi térben is megjeleníteni és képviselni tudjuk. 2021-ben először nyílt lehetőségünk arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) is képviseltessük magunkat. Ez egy biztonságpolitikai szervezet, amelyben én azt hangsúlyoztam, hogy a kisebbségi jogok védelme alapvető biztonságpolitikai kérdés. Az egyre csak szaporodó konfliktusok oka sokszor az, hogy nem tartják tiszteletben a nemzetiségek jogait. Emellett kardinálisnak tartom a polgári lakosság jogainak védelmét is. Minden nyugati állammal való kapcsolat erősítése fontos, hiszen az elmúlt évtizedek során gyakran kellett nemzetközi kapcsolatokhoz folyamodni, hogy itt az országban betartsák a kisebbségi jogokat. Én az Egyesült Államok képviseletével kiemelten igyekeztem jó viszonyt kialakítani. A kapcsolatok kialakítása, megerősítése mindig időbe telik. Így szép pillanat volt számomra, amikor a republikánus amerikai kollégám egy közgyűlésre személyes ajándékként elhozta az észak-karolinai Transylvania megye újságjait. Ez egy olyan gesztus, amit nagyra értékeltem, mert a személyes figyelmesség az alapja.

– Itthoni tevékenységében mit tart prioritásnak?

– Az elmúlt időszakban sokat tettünk azért, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház magasabb besorolást kapjon. Ebben több mint évtizedes munkája van Hargita Megye Tanácsának és Borboly Csabának. Ezáltal jobb feltételeket tudunk biztosítani a betegek számára, miközben a kórház számára kedvezőbb finanszírozási feltételek nyílnak meg. Ez egy hosszú távú cél, amely biztosítja, hogy a helyi lakosság magas színvonalú egészségügyi ellátásban részesülhessen, és a kórház megfelelő anyagi támogatást kapjon – az RMDSZ programjában is az szerepel, hogy a betegek érdeke az első. Szélesebb kitekintésben pedig szerintem itthon az a feladatunk, hogy a közösségi térben jó feltételeket biztosítsunk. Csík és Székelyföld ebben kiváló példák. Ami rajtunk múlik, azt jól kell csinálnunk.