Zsúfolásig telt a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) rendezvényére több száz résztvevő érkezett. A kampánynyitó a magyar és a székely himnusz eléneklésével kezdődött, majd az egybegyűlteket házigazdaként Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntötte. Beszédében kiemelte: éppen egy hete röppent fel a hír, miszerint az USR benyújtotta a régiósításra vonatkozó törvénytervezetét a parlamentbe. Hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy sikerre vigyék.
– Ezért az RMDSZ-nek ott kell lennie a parlamentben – tette hozzá a megyeszékhely polgármestere. 

Legyőzni a magyar közönyt

A beszédek sorát Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke folytatta. Rámutatott: 30 éve tanulja a politika mesterségét, és megtanulta, a nagy döntések előtt az egyszerű emberektől kell megkérdezni, mi a véleményük a nagypolitikáról. Így tett ezúttal is. Csíkszeredába jövet Kézdikőváron azt mondták, a szekeret a lovak elé fogták, és ezúttal ezen kell változtatni. – A józan ész azt mondja, elég volt, ne engedjük, hogy az állam a fejünkre nőjön, mondják meg Bukarestben: elég volt – idézte a kézdikővári nénit Tamás Sándor.

A régiósításról azt mondta, a megamegyék nem az emberek érdekeit szolgálják. Tamás Sándor szerint szúrja a bukarestiek szemét a közbirtokosságok helyzete is, szeretnék államosítani a székelyföldiek erdőit. Mindez megakadályo­zására le kell győzni: „a magyar közönyt és a román AUR-t”. Hozzátette: újabban cseberből vederbe kerültek, mert képviselőjelöltként indul a választásokon a magyarellenes Mihai Tîrnoveanu. 

Józan ésszel gondolkodni

Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzati képviselő-testület tagja a kampánynyitón azt mondta, a szorgalmas, józan embereknek nincs lehetőségük itthon boldogulni. Ezért sokan elvándoroltak itthonról oda, ahol megfizetik őket, teret biztosítanak számukra. Hozzátette: az elvándorlás fájdalmas trendjét változtatják meg azáltal, hogy megváltozott a politikai környezet. Az RMDSZ a kormányon olyan munkát végzett, amely a káoszt mérsékelni tudta, másrészt az önkormányzatok keményen dolgoztak. – Ezért nem engedjük, hogy a régiósítással eltöröljék – hangsúlyozta Barti, aki szerint az anyaországi politika is a józan ész pártjára állt, és anyagi forrásokat rendelt a józan ész mellé, így sikerült Gyergyóban fejlesztéseket eszközölni.

Csép Éva Andrea, Maros megyei képviselőjelölt, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikerek újabb feladatokat rónak rájuk, a látványos beruházások mellett a kevésbé látványosokra is hangsúlyt kell fektetni. Példaként említette a villanyáram-kompenzációt, a fogyatékosoknak járó támogatásokat, az üzemanyag-támogatást. – Együttérzést és figyelmet kér tőlünk a közösség – hangsúlyozta Csép Éva Andrea.

Antal Lóránt Hargita megyei szenátorjelölt, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke hangsúlyozta, megosztás helyett együttműködésre van szükség. – Erős, élni akaró, nagy erdélyi közösség vagyunk, június 9-e mindennek megmutatására csak a kezdet volt. Most újabb két kihívás teremti meg annak a lehetőségét, hogy megmutassuk, együtt erősek vagyunk – mondta Antal Lóránt, aki szerint az RMDSZ politikusai jobban értik az emberek problémáit, mint azok, akik a román tévécsatornákon a saját érettségi eredményeikről vitáznak. 

Antal bizonyítékként az RMDSZ sikereit sorolta, mint mondta, kierőszakol­ták a rezsicsökkentést, az ener­giaársapkát, közpénzeket fordította gázhálózatok létesítésére és fejlesztésére, illetve állampolgárbaráttá tették a napelemrendszer létesítését támogató programot.

Tánczos Barna Hargita megyei szenátorjelölt a környezetvédelmi miniszterként elért eredményeket emelte ki, többek között a medvevadászat engedélyezést, a napelemrendszer létesítését támogató programot, a fa-nyomkövető rendszer bevezetését és a felelős erdőgazdálkodást, illetve a palackvisszaváltó rendszert, amelynek – szerinte – gazdasági hatásait Székelyföldön is lehet érezni. 

– Érték vagyunk, józan ész vagyunk, velünk jobb eredményeket tudnak elérni a román pártok is – szögezte le Tán­czos Barna.
Azt követően Orbán Balázs országgyűlési beszédét idézték, és felcsendült a Pál utcai fiúk musicalből Mi vagyunk a Grund című dal.
Kelemen Hunor szövetségi elnök, államelnökjelölt beszédében kiemelte: a politikának mindig a közösségről, a jövőről, a közjóról, a reményről, az emberekről kell szólnia. – Azért vagyunk itt, adjuk vissza a reményt, vezessük vissza a közjót, dolgozzunk a közösségünkért – mondta bevezetőjében –, az erdélyi magyar politikusnak kell ismernie a részleteket, a közösségét, annak problémáit, de nem szabad elfelejteni a távoli célokat.

Legnagyobb kihívás a népességcsökkenés

A szónok beszámolt arról, hogy a választási évben bejárta Erdélyt, a Bánságot és a Partiumot, útja során eddig nem tapasztalt élményben volt része. Meghallgatta a diákok, a gazdák, a vállalkozók, az idősek, a nyugdíjasok problémáit, javaslataik arra vonatkoztak, hogyan lehet jobbá tenni a jövőt, és sokan biztatták. – Ma a romániai magyarok számára a legnagyobb kihívás a népességcsökkenés. Több mint ötmillió ember él távol szülőföldjétől. Nem szabad pánikba esni, cselekedni kell – hangsúlyozta a szövetségi elnök. – Ma a politikának nincs nagyobb feladata jó választ adni a népességfogyásra, felépíteni az összeomlott bizalmat ember és ember, ember és intézmény között, a polgárok szolgálatába állítani az államot – fűzte hozzá.

Kisebb, de erősebb államapparátus szükségességére hívta fel a figyelmet a szónok, hangsúlyozva, hogy az államfőnek a polgárok pártján kell állnia. Mint mondta, azért vállalta a jelöltséget, hogy a magyarok közösségét vigye el Bukarestbe, a román közösség elé, de bármilyen más etnikumú embernek a jelöltje akar lenni, aki változtatni akar a mai rendszeren. – Ma leginkább józan észre van szükség, a parlamentben, a kormányban, az államelnöki hivatalban, az állami és a helyi közigazgatási intézményekben. A kapkodás helyett kiszámítható döntésekre, tiszteletre és alázatra, őszinte, világos beszédre van szükség – hangsúlyozta az RMDSZ államfőjelöltje. 

Kelemen Hunor kitért az EU tagállamaival való együtt­működésre is, kijelentve, hogy ebben Romániának kezdeményező szerepet kell betöltenie. A térségben kialakult háborús helyzetről azt mondta: „nekünk az az érdekünk, hogy minél hamarabb véget érjen a háború”.
– 35 éve állandó feladatunk az intézményes garanciánk megteremtése identitásunk megőrzése érdekében. A magyar kultúrát, a nyelvet, a vallásunkat meg kell tudjuk őrizni, akárcsak szimbólumainkat, vagyonunkat – tette hozzá a szónok, majd arra biztatta a hallgatóságot, hogy a parlamenti és államelnöki választásokon járuljunk hozzá a változtatáshoz. – Az RMDSZ továbbra is az egyetlen olyan szervezet, amely nemcsak ígér, hanem dolgozik is azért, hogy az erdélyi magyarok érdekeit megvédje, de ehhez szükség van a közösség támogatására – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje.