– Második parlamenti képviselői mandátumának végéhez érve milyen tapasztalatokkal vág bele az új kampányba, milyen elképzelésekkel készül egy következő parlamenti ciklusra? 

– A két mandátum után egy egyszerű következtetést le tudtam vonni: az erdélyi magyar közösség, Székelyföld, ezen belül Hargita megye senki másra nem számíthat, csak saját magára, senki nem fogja az érdekeit képviselni ennek a közösségnek, mi magunk kell megtennünk ezt. Ezen belül minden szakterületen érdekelt ez a közösség, az egészségügyben éppúgy, mint az oktatásban vagy a gazdaságban.  S bár ezek az érdekek sok esetben megegyeznek az egész országéval, vannak sajátos érdekeink, például az oktatáson belül a magyar oktatás fontossága, emellett a többség nyelvének elsajátítása. Ugyanígy az egészségügyben nem elég, hogy minőségi szolgáltatást kapjunk, az is fontos, hogy az anyanyelvünkön történjen mindez, legyenek magyar szakemberek. Ezekben a kérdésekben, ha nem vagyunk ott a törvényhozásban, senki nem fog a javunkra dönteni. Mindig kell legyen bennünk egy éberség a közösséget illetően. Azt is fontos hangsúlyozni, már több mint harminc éve szlogen, hogy tartsuk itthon az erdélyi magyarokat, de ehhez ma már nem elég egy munkahely – bár természetesen ez a legfontosabb –, szükséges az is, hogy minden feltétele meglegyen a minőségi időnek, a pihenésnek, a sportolási lehetőségeknek, az ehhez szükséges létesítmények meglétének. E tekintetben láthatók a változások, és ebben szeretnék továbbra is segíteni a közösségnek.  

– A gyergyószéki települések fejlődése látványos fordulatot vett az elmúlt években, több, a közösség jólétét előmozdító beruházás valósult meg, de még mindig nincs elég munkahely, amely révén csökkenthető lenne az elvándorlás. Milyen lehetőségeket lát ennek a több évtizedes problémának a kezelésére?

– Munkahelyek szempontjából, bár sokat fejlődött a térség, valóban van még bepótolnivaló. Most van kialakulóban egy nagy cégcsoport térségünkben, ezek a megvalósítások most kezdenek beérni, látszódni, ami változásokat fog hozni. Az ipari létesítmények energiát igényelnek, ez annak a jele, hogy a gazdaság elkezdett fejlődni, és ezt mindenképpen támogatni kell. Egyes helyeken már adott az energiaellátás, hiszen Gyergyóremetén már megépült a gázhálózat, Maroshévízen és Gyergyószentmiklóson is bővítik a hálózatot, Újfaluban hamarosan elkezdődik a projekt kivitelezése, és igyekszünk segíteni azokon a településeken is, ahová nem jutott el ez a lehetőség. 

– A hírek szerint valós közelségbe került az A8-as autópálya Gyergyóalfalut, Szárhegyet és Ditrót érintő szakasza. Mit kell tudniuk a lakóknak, milyen mértékben változik meg az életük a beruházást követően, milyen lehetőségeik lesznek ezáltal?

– Az energia-infrastruktúra nagyon fontos, de legalább ilyen nagy szerepe van a szállítási infrastruktúrának is: Gyergyó térsége kedvező helyzetben van ebből a szempontból, miután az A8-as autópálya itt fog elhaladni Sóváradtól Alfalu, Ditró, majd Tölgyes és Moldva irányába. Sokat tettünk azért, hogy elkezdődjön a megépítése, most a közbeszerzési eljárást folytatják le. Az a 14 kilométer, két leágazó csomóponttal, amely itt fog elhaladni, nem vezet feltétlenül gazdasági növekedéshez, de a lehetőséget megadja hozzá. Ha mi idejében lépünk, találunk cégeket, befektetőket, akkor kedvező helyzetben leszünk mind munkahelyek, mind a járulékok utáni adók helyben maradásának szempontjából, amelyekből fejlesztéseket lehet megvalósítani. Ebben bízok: hogy fog működni a szorgalom, az elképzelések megvalósítása, a vállalkozói szellem, az emberekért való szolgálat, hogy egy minél minőségibb életet tudjunk élni, hiszen ez a fejlődés útja, én ebben hiszek.

– Adóemelés, egyre nehezebb gazdasági helyzet, infláció, a vállalkozói lét szorongatottsága – ilyen negatívumok bekövetkeztétől félnek a választópolgárok a jövőt illetően. Hozhat-e jót, és ha igen, milyen pozitívumokra számíthat szűkebb térségünk az elkövetkező időszakban? 

– Valóban, úgy tűnik, hogy nehezebb idők jönnek, a világ­járvány, majd a szomszédságunkban dúló háború rányomta bélyegét az államadósságra, ezért is olyan döntések születtek, amelyek miatt a cégek élete egyre nehezebb lett. Hogy mi lesz a jövőben, azt csak találgatni lehet, valószínű, hogy nem fogunk könnyű évet zárni, viszont abban is biztos vagyok, hogy minden előre jelzett rossz nem fog megtörténni. Egyelőre egy parlamenti és egy államelnök-választás előtt állunk, de a világpolitikai történések is meghatározzák majd a következő időszakot. 

– 94 felszólalásával, 2 politikai nyilatkozatával, 84 törvénykezdeményezésével (amelyből 30-at elfogadott a törvényhozás és kihirdetett az államfő), valamint egy határozattervezetével a legaktívabb parlamenti képviselők egyike. Milyen az együttműködése a Hargita megyei kollegáival, illetve a román pártok képviselőivel? 

– Nincs is olyan helyi szervezet, amellyel nincs jó kapcsolatom, nagyon jól együtt tudunk működni: ők megosztják a problémáikat, és amiben tudok, segítek. Nagyon szeretem ezt a munkát, szeretem, ha eredményeket látok magam körül, ha valami megvalósul, elégtételt ad, ha nekem is volt közöm hozzá. A román politikai porondon az RMDSZ kiharcolta magának a becsületet és a tiszteltet a parlamentben még a 90-es években – a mai politikusoknak ezt meg kell tartani, ami sokszor ugyanolyan nehéz, mint megszerezni. Ezt mi meg tudtuk oldani, ez a tisztelet megvan irántunk.