Hirdetés

Hagyományos falusi házak útja Csíkszentgyörgyön

Nyolc hagyományos falusi épületet újítanak fel Csíkszentgyörgy községben, kihasználva az Országos Helyreállítási Terv pályázati lehetőségeit – tudtuk meg a helyi önkormányzat munkatársaitól. Csíkszent­györgyre látogattunk, ahol az egyik portán épp zsindelyezték az egyik parasztházat.

Péter Ágnes
Becsült olvasási idő: 8 perc
Hagyományos falusi házak útja Csíkszentgyörgyön
Fotó: Veres Nándor

Műemlékvédelmi épületeket újítanak fel, olyan hagyományos parasztházakat, amelyek tulajdonosai beleegyeztek, hogy nem fognak változtatni a kivitelező munkáján, és turisták számára látogathatóvá teszik az épületeket. Mindez az Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma által létrehozott Hívogató Románia – Az Országjáró Projekt keretében valósul meg, amelyet az Országos Helyreállítási Tervből finanszíroznak. Tavaly, a Hívogató Románia – ezen belül pedig A hagyományos falusi házak útján című pályázat – meghirdetésekor az RMDSZ közölte, hogy a cél az épített örökség védelme, a turizmus fellendítése és új munkahelyek létrehozása. A közlemény szerint a 122 millió eurós projekt jelenleg a legnagyobb műemlékvédelmi és felújítási kezdeményezés Romániában.




A hagyományos falusi házak útján húsz romániai település szerepel, ezek közül három Székelyföldön található: Csíkszentgyörgy, Etéd és Uzon községben újítanak fel épületeket. A pályázati lehetőséget kihasználva Csíkszentgyörgyön nyolc hagyományos parasztházat újítanak fel – tudtuk meg Tankó Melinda projektmenedzsertől. A csíkszentgyörgyi önkormányzat munkatársa elmondta, hogy a beavatkozás mértéke az épületek állapotától függ, és házanként hatvanezer euró áll rendelkezésükre, de ezt az összeget a helyi önkormányzatnak még ki kell egészítenie. Tavaly márciusban választották ki a felújítandó házakat, amelyek között van omladozó, lakatlan épület is. A munkát már elkezdték, és a pályázat feltételei szerint 2025 végéig kell befejezniük a felújítást. Réti Zsófia, Csíkszentgyörgy polgármestere elmondta, értékmentő lehetőséget láttak a pályázatban, ezért is használták ki. Ugyanakkor a gazdaság fejlesztése és munkahelyek teremtése is céljuk, mert községszinten nagy potenciál van a faluturizmusban. Ebben fontos szerepe van a tájnak és az épített örökségnek is, hiszen sok olyan hagyományos parasztház van a községben, amely érdekes látnivaló lehet turisták számára.

Veres Nándor

– Nagyon örültem, amikor rátaláltam erre a pályázatra, mert nagyon fontos a régi építészeti értékek megmentése és átadása a következő generációknak. Azt szeretnénk tudatosítani, hogy ami régi, az nem teher, hanem érték

– mondta a polgármester.

Zsindelyezik a tetőt…
Amikor Csíkszentgyörgyre látogattunk, az egyik portán épp zsindelyeztek. Szenyes Szilárd építőmérnök tervezőként és kivitelezőként is dolgozik a házak felújításán, és kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy három portán összesen öt házat fednek be zsindellyel, a többi cseréphéjazatot kap. A parasztházak felújításánál céljuk, hogy biztonságosan látogathatóvá tegyék az épületeket és húsz-harminc, akár ötven évvel meghosszabbítsák a házak életét. Érdeklődésünkre közölte, hogy a projekt szakmai vezetője Máthé Zoltán építész, és Száva Nándor, valamint Száva Tibor építészekkel kezdték el a munkát.

– Nagyon fontos ennek az elképzelésnek a megvalósítása, mert a régi, paraszti házak egyre inkább háttérbe szorulnak, a figyelem átkerült az új házak építésére

– tette hozzá Szenyes Szilárd.

Veres Nándor
A portán, ahol jártunk, két épületet födtek újra zsindellyel. Az egyikben régen egy tanítóházaspár élt, a másik pedig az udvaron levő melléképület. Miközben Szenyes Szilárd körbevezetett minket a portán, a munkások a zsindelyeket szegelték. Az építőmérnök elmondása szerint zsindelyezéskor mindig az alapanyag beszerzése okozza a legnagyobb nehézséget.

– Egyre kevesebb mesterember van, aki zsindelyfaragással és pattintással foglalkozik, ráadásul a piacon megjelentek a géppel készített zsindelyek, amelyek kevésbé tartósak, mint a kézzel pattintottak

– mondta Szenyes Szilárd. Hozzátette, a pályázatban leírtak megvalósításához hétszáz négyzetméternyi zsindelyhéjazatot kell elkészíteni, amely hetvenezer darab kézzel faragott, pattintott és szegelt zsindelyt jelent. Mint mondta, ez egy zsindelyezőmesternek kétévnyi munkát jelent.
A zsindelyfaragó mester a székelyvarsági Jére Dénes, aki édesapjától tanulta a mesterséget, és húsz éve végzi ezt a munkát. Ottjártunkkor épp födték az egyik házat, Jére Dénes érdeklődésünkre megmutatta, hogyan kell faragni a zsindelyt. Hogy mi a mesterség fortélya, azt válaszolta, a legfontosabb megfelelő fát választani az erdőn.

– Egyenes kell legyen, szálában ki kell hasadjon, amikor pattintjuk. Ha nem egyenes a fa, akkor a zsindely sem lesz az, s amikor összerakjuk, az egyik fele mindig felfelé fog hajlani. Ami itt van, mindegyiket én csináltam, mert úgy egyeztünk meg Szilárddal, hogy ha már megcsináltam a zsindelyt, akkor födjem is be a házat. Így legalább egyenes zsindellyel dolgozunk

– tette hozzá tréfásan Jére Dénes.

Veres Nándor
Székelyvarságot Zsindelyországnak is nevezik, ahol nagy hagyománya van a zsindelypattintásnak, és ma is többen ezzel keresik kenyerüket a faluban. A zsindelyfaragó szerint Varságon úgy tartják, hogy olyan messzire kell menni zsindelyfáért, hogy a kakasszó ne hallatszódjon, mert minél messzebbről hozzák a fát, annál többet fog tartani a zsindely. Hozzátette, van kereslet a zsindelyre, pedig az egyik legdrágább fedőanyag.
Szenyes Szilárd szerint azért fontos kézzel készített zsindellyel befödni az épületeket, mert a kézzel pattintott zsindelyen a fa erezete épen marad, de a körfűrésszel vágott zsindelyen az erezet megsérül, így sérülékenyebbé válik a csapadékkal szemben. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy figyelni kell a klímaváltozás következményeire is. Mint magyarázta, régen a csapadék volt a zsindely legnagyobb ellensége, ezért a szimplán rakott héjazat előnyösebb, mert hamarabb ki tud száradni. Ezzel szemben ma már a napsütés, az UV-sugárzás a zsindely fő ellensége, amelytől megfeketedik és hamarabb romlani kezd. Éppen ezért másképp kell kezelni a zsindelyt, mint régen: a méhviasz, transzformátorolaj és lenolaj hevített keveréke helyett Szenyes Szilárd tapasztalatai szerint olyan lazúrt kell használni, amely gyantaalapú és elsősorban a fa védelmére szolgál. Hozzátette, hogy az előbb említett egyveleget ma már tűzvédelmi szempontból sem biztonságos használni.

Veres Nándor
Miközben az építőmérnökkel beszélgettünk, a zsindelykészítő mester a faragószékbe szorított egy zsindelyt, és kézvonóval kezdte vékonyítani, formálni. Azt is megmutatta, hogyan kell hornyolni: egy fanyelű, hajlított vasú, két végén bepöndörített hegyben végződő eszközzel a zsindely vastagabbik oldalába körülbelül egy centiméter mély vájatot kell vésni. Tetőfedésnél ebbe a vájatba csúsztatják be a következő zsindely elvékonyított élét. A zsindelyfaragó szerint a munkának ezt a részét ma már legtöbben géppel végzik, hiszen itt már nem számít, hogy kézzel vagy géppel vésik a fát. Közben a faragószék körül egyre csak gyűlt a kacskaringós végű forgács, a zsindely pedig elnyerte végső formáját.

– A következő generáció már nem fogja űzni ezt a mesterséget. Varságon még vannak páran, akik ezzel foglalkoznak, de lassan-lassan kimarad a zsindelycsinálás

– mondta végül.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!