Szíriában a következő napokban az időjárás kedvező lesz a bombázáshoz. Mind a hőmérséklet, mind a csapadékmentes napok, mind a gyenge, óránként pár kilométeres szélerősség kedvez az orosz vadász-bombázó gépek pilótáinak az ellenséges célpontok megsemmisítéséhez, a kijelölt harci feladatok pontos és hatékony elvégzéséhez. Ezt nem én találtam ki: ha hiszik, ha nem, hétfőn ilyen elképesztő, a Szíriába vezényelt orosz légierő szempontjából értelmezett sajátos, 3 perces időjárás-jelentéssel lepte meg nézőit hétfőn az orosz állami Rosszija 24 hírtelevízió. A nem mindennapos időjárás-jelentéssel kétségtelen, a Putyin-barát média Oroszország közvetlen szíriai katonai beavatkozásának fontosságára igyekezett emígyen is felhívni a tévénézők figyelmét, hadd érezzék a készülékek előtt tespedő polgárok jobban: ott bizony Moszkva segítségével e napokban valami nagyon komoly, a négy éve tartó öldöklés kimenetelét alapjaiban befolyásoló változás zajlik. Avagy pontosabban semmi új nem történik: Bassar-el Asszad jelenlegi szír elnök hatalomban tartásával minden a régiben a marad. Az orosz vadászgépek által kioldott rakétáktól, precíziós bombáktól ugyanis – a szeptember 30-án megkezdett csapásmérések óta – jelen állás szerint nem a nemzetközileg is közös ellenségnek kikiáltott Iszlám Állam hordái, hanem az Asszad-rendszer megdöntéséért harcoló felkelő törzsek gyengülnek. Nem mellesleg pont azok, akiknek az Iszlám Állammal szembeni felfegyverzését, kiképzését és anyagi támogatását az Egyesült Államok és a Szaúd-Arábia nevével fémjelzett nagy koalíció pénzeli. Moszkva aktív szíriai szerepvállalása és látszólagos katonai, haditechnikai fölénye márpedig alapjaiban rendezheti át a helyi erőviszonyokat. Az orosz légi, tengeri, egyes hírek szerint a Kelet-Ukrajnában bizonyított szárazföldi csapásmérő erők Szíria bevetésével még az Iszlám Állam mércéje szerint is túl nagy bálna loccsant be az úszómedencébe. Nagy kérdés: mit akar ezzel szerezni és bizonyítani Putyin? Befolyást, területet, hatalmat? Lehet, hogy igen, de Asszad elnök nyílt katonai pártfogása miért lett számára épp most, négyévnyi háborúskodás után ennyire fontos? Talán mert a vallási – síita-szunnita – szembenállásra építve így lehetne nyomást gyakorolni a szaúdi költségvetés kiadási tételeire, ezen keresztül pedig a bevételeket biztosító olajárak növelésére. Megfigyelők szerint ez a legvalószínűbb: a jelenlegi – az Egyesület Államok és az OPEC-vezér Szaúd Arábia hatására 110-ről 50 dollár alá letornázott nyersolajáraktól ugyanis az orosz állami költségvetés lassan, de biztosan kivérzik. Putyinnak az uniós szankciók árnyékában márpedig nagyon nem mindegy: hányszor 2 milliárd eurótól esik el az orosz államháztartás az olaj hordónkénti világpiaci árának minden 1 dolláros csökkentése esetén. Az orosz költségvetés 50 százalékát, az állami exportbevételek 70 százalékát márpedig az olaj- és földgáz-értékesítés biztosítja. Háborút pedig nemcsak fegyverekkel vívják: ezt Putyin is jól tudja. Domján Levente