Nem apadt, sőt ellenkezőleg, több mint 7 százalékkal gyarapodott tavaly a Hargita megyei szarvasmarha-állomány. A körzeti állatorvosok nyilvántartása szerint a Hargita megyei állattartók birto­kában év végén közel 94 ezer szarvasmarha szerepelt: ez 6 ezer egyeddel több az egy évvel korábbi záróértékhez képest. A juhok száma stagnált, a lóállomány viszont 2016-ban is tovább fogyatkozott. [caption id="attachment_43678" align="aligncenter" width="1000"] Hét százalékkal, 94 ezer egyedre gyarapodott a megye szarvasmarha-állománya. A támogatások is besegítettek Fotó: Domján Levente[/caption] Összesítette a körzeti állatorvosoktól beérkezett, a ta­valyi esztendőre vonatkozó állományadatokat a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság: e szerint 2016. december végén a Hargita megyei szarvasmarha-állomány 93 844 egyedet számlált, aminek közel 65 százaléka – azaz mintegy 61 ezer egyed – a legalább egyszer ellett tehenek kategóriáját jelentő törzsállomány volt – tudtuk meg tegnap Püsök Lászlótól, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság osztályvezetőjétől, az intézmény szóvivőjétől. – A 2015-ös záráshoz képest tavaly 6 ezerrel, 93 884-re nőtt a szarvasmarha-állomány. Az állománygyarapodás jórészt a természetes szaporulatnak köszönhető, de a növekedésben az állattenyésztési támogatásoknak, illetve a tavalyi állatvásárlási támogatásoknak is érezhető szerepe volt – tette hozzá Püsök doktor. Utóbbi támogatás révén a Hargita megyei törzskönyvezett tejelő, illetve húshasznú szarvasmarha-állomány több mint félezer jószággal gyarapodott. A minőségi fajállatok vásárlására kínált minimis-támogatást a tavaly ősz folyamán Hargita megyéből 83 gazda összesen 241 tejhasznú, 294 húshasznú vemhes üszőre, illetve 22 húshasznú tenyészbika vásárlására igényelte. A Hargita megyei juhállomány ugyanakkor jelentéktelen mértékben, mindössze 800 egyeddel, vagyis 0,2 százalékkal változott, ami 255 ezres állományszámhoz mérten gyakorlatilag stagnálásnak mond­ható. Az állatorvosi nyilvántartásban év végén 255 445 juh szerepelt, ami szinte azonos az egy évvel korábbival – jegyezte meg Püsök László. A kecskék száma ellenben tavaly közel 1500 fővel nőtt: az állatorvos nyilvántartási adatai alapján december végén a Hargita megyei gazdák tulajdonában 23 234 kecske volt. A lóállomány viszont továbbra is évről évre csökken. A lóállomány apadásának magyarázatát a szakember egyértelműen a mezőgazdasági munkálatok fokozottabb gépesítettségében látja, ebből adódóan a szállítási és szezonális mezei munkálatokhoz jellemzően már csak az idősebb korosztályhoz tartozó gazdák használnak lovakat. – Ezelőtt 15-20 esztendővel a megyében még 22-25 ezer lovat tartottak a gazdák. Ez mára 15 ezer alá csökkent – fűzte hozzá az intézmény szóvivője. [box type="shadow" ]Februárban sem unatkoznak az állatorvosok Február végéig kell befejezniük a kutyák veszettség elleni oltását a Hargita megyei állatorvosoknak. Püsök László, az intézmény szóvivője szerint a novemberben elkezdett munkával jól haladtak az állatorvosok, ennek nyomán a vakcinával beoltott házőrzők számát és százalékarányát tekintve Hargita megye országos szinten az elsők között található. A szakember leszögezte: a tevékenységre vonatkozó jogszabály szerint viszont nem szabad veszettség ellen beoltani azt a kutyát, amelyik nincs egyedesítve, azaz az azonosítását szolgáló mikrocsippel ellátva. A tennivalók sora ugyanakkor a gazdaságokban esetlegesen előforduló kevésvérűségben szenvedő lovak kiszűrését szolgáló vérmintavételi és lépfene elleni oltási akcióval folytatódik. Tavaly Hargita megyében a vérelemzések során összesen három anémiás esetre derült fény: egy beteg állatot a Kászonokban, két kevésvérű lovat pedig egy zetelaki gazdaságban fedeztek fel. Hargita megyében amúgy az állategészségügyi hatóság laboratóriumában az anémiás lovak kiszűrésére tavaly közel 15 ezer – egészen pontosan 14 949 – ló vérmintáját gyűjtötték és vizsgálták be a szakemberek.[/box] Domján Levente