A Ponta-kormány jogszabályozási gyakorlatában meghonosodott egy turpisság: az utóbbi években elfogadott sürgősségi kormányrendeletek révén nem egy vagy két törvényt vagy kormányrendeletet módosítottak, egészítettek ki, hanem azok egész sorát. Ennek a fortélynak a révén dicsekedhet Victor Ponta kormányfő azzal, hogy az ő kormánya éves viszonylatban mindig is kevesebb sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, mint például a Boc-kormányok. Hasonló gyakorlatként érződik az is, hogy amikor bizonyos gondok támadnak, élnek azzal a törvényes lehetőséggel, hogy eltekintsenek adott törvények, jogszabályok előírásaitól, ilyenképpen pedig úgymond kivételezzenek. Végigvonul ez a furcsállandó gyakorlat annak a két sürgősségi kormányrendeletnek a szövegén is, amelyet a kormány október 23-i ülésén fogadtak el. Az egyik a Hivatalos Közlönyben október 28-án megjelent, egyes pénzügyi intézkedések megállapítására, valamint egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2015/46-os sürgősségi kormányrendelet, a másik pedig az október 29-én megjelent, a 2015-ös esztendei állami költségvetés-kiigazításra és egyes költségvetési intézkedésekre vonatkozó 2015/47-es sürgősségi kormányrendelet. Két terjedelmes jogszabályról van szó, s azok előírásai az esztendő utolsó két hónapja során kerülnek gyakorlatba ültetésre és az idő rövidségére való tekintettel mindenképp furcsállandó, de ugyanakkor formabontó is igen nagyszámú rendelkezés bevezetése. A költségvetés kiigazítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletnek például 73 szakasza van, s oldalszáma meghaladja a százat. A kormánynak persze megvannak a maga érvei, nevezetesen az, hogy amennyiben nem kerülne sor az egyik vagy a másik intézkedésre, akkor „komolyabbnál komolyabb” problémák adódhatnak. Mi azt mondanánk, hogy azért sürgősek ezek az intézkedések, mert hiányzott az előrelátás, mert menetközben nem sikerült érvényt szerezni a törvényes előírásoknak. Most pedig, amikor a körmükre égett a gyertya, akkor úton-útfélen eltekintenek a törvényes előírásoktól (prin derogare de la…). Akiknek pedig gyakorlatba kell ültetniük azokat az előírásokat, kapkodhatják a fejüket. Újabb hitelfelvételi lehetőségek A 2015/46-os sürgősségi kormányrendelet ugyancsak számos jogszabályt módosít és egészít ki egyidejűleg mások előírásainak ideiglenes hatályon kívül helyezésével. Így többek között arra való hivatkozással, hogy jobb feltételeket kell teremteni a helyi közigazgatási hatóságok szintjén bizonyos közszolgáltatások biztosítására, azok az esztendő végéig hitelt igényelhetnek az állami kincstártól. Tulajdonképpen a távfűtés biztosítására lehet igényelni hitelt ebből a keretből, ilyenképpen pedig elejébe lehet majd menni az esetleges gondoknak. Ezek szerint a kormány is tisztában van azzal, hogy a távfűtési közszolgáltatás finanszírozása tekintetében gondok lehetnek, illetve vannak, s azokat nem szubvencionálás révén kívánja áthidalni, hanem kölcsönfelvételi lehetőséget biztosítva az önkormányzatok számára. Mondjuk, ez rendjén is volna, ha azoknak majd az elkövetkező időszakokban módjuk lesz a visszatérítésre. Igaz, hogy a futamidő igen nagy, nevezetesen húszesztendős. Amire pedig hitelt lehet felvenni, az többek között a távhő biztosításával kapcsolatos folyó kiadások és beruházások finanszírozása. Talán az is benne van a pakliban, hogy a kormány ennek a hitelezési lehetőségnek a révén próbálja kiiktatni azt a nemkívánatos gyakorlatot, miszerint országszerte a területi-közigazgatási egységek a törzstőke megemelése révén húzták ki a bajból a szolgáltatókat. Ugyanebből a hitelkeretből pénzalapokat lehet igényelni a külföldi vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektek előfinanszírozására és/vagy társfinanszírozására, valamint a külföldi vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektek esetében alkalmazandó korrekciók finanszírozására. Amúgy a kormányrendelet részletesen tartalmazza, hogy miként lehet igényelni ezeket a hiteleket. Idetartozik az is, hogy a szóban forgó hiteligénylések esetében nem kell szem előtt tartani a helyi közpénzügyi, a 2006/273-as törvény vonatkozó korlátozó jellegű előírásait (például a 61-es, a 63-as szakaszok egyes kitételeit). A kormányrendelet jó néhány előírása az országos helyi fejlesztési programot (PNDL) jóváhagyó 2013/28-as sürgősségi kormányrendelet egyes szakaszait is lényegesen módosította, valamint a jogszabályt kiegészítette újabb szakaszokkal. Úgymond hírértéke van annak, hogy a kormányrendelet VI. szakasza értelmében engedélyezték a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium számára iskolai mikrobuszok és társasgépkocsik vásárlását, s azokat jobbára a vidéki iskoláknak fogják kiosztani. A mi olvasatunkban erre a beszerzésre még az idén sor kerül, s a megvásárolt járművek területi leosztásáról majd a régiófejlesztési és közigazgatási, valamint a nevelésügyi miniszter közös rendeletével döntenek. Pénzkiutalás a helyi költségvetéseknek A költségvetés-kiigazítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megindokolási szövegrésze is ugyancsak „bőbeszédű”, arról nem is beszélve, hogy a jogszabály kiegészült egyes költségvetési intézkedésekkel is. De egyébbel is, nevezetesen ebben a kormányrendeletben is szépszerivel találni olyan előírásokat, illetve mondatokat, amelyek azzal kezdődnek, hogy a törvénytől eltérő módon.Victor Ponta kormányfő az október 23-i kormányülést felvezető beszédében, majd az azt követő sajtótájékoztatón igen nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy olyan pénzügyi forrásokkal rendelkezik az államháztartás, amelyek a költségvetési bevételek növekedése javára írhatók, ilyenképpen pedig a másodízben végrehajtott költségvetés-kiigazítás pozitív előjelű lesz. Arról viszont nemigen beszélt, hogy az a bizonyos plusz adott megtakarításoknak is köszönhető, olyan megtakarításoknak, amivel nincs amiért dicsekedni, nevezetesen arról van szó, hogy a közberuházások a megelőző esztendőhöz képest visszaestek. Ez pedig a jövőre nézve nem jó előjel. Nem térnénk ki a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet előírásainak felleltározására, csupán a helyi költségvetéseket is érintő előírások vázlatos bemutatására szorítkoznánk. A kormányrendelet 51. szakasza értelmében a 2015-ös esztendőben az áfából számfejtett összeget újabb 2,47 milliárd lejjel emelik meg a helyi költségvetések kiadásainak finanszírozása végett. Ebből közel 121,6 millió lejt a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozására, továbbá több mint 902 millió lejt a községi, városi és municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására és több mint 946 millió lejt a községek, a városok, a municípiumok és a megyék helyi költségevetéseinek kiegyensúlyozására. Nézzük meg, miként részesedik ezekből a pénzösszegekből megyénk, Hargita megye. A megyei szintű decentralizált kiadások finanszírozása céljából pluszban folyósított összeg mintegy 2,7 millió lej, s annak rendeltetése a gyermekvédelmi hálózat, a fogyatékkal élő személyek gondozási központjainak fenntartása, a különleges iskolák finanszírozása. A községi, városi, municípiumi szintű decentralizált költségek finanszírozására folyósított áfából számfejtett pluszpénzösszeg 31,8 millió lej. Ebből több mint 4 millió lej az állami iskolai oktatás alapfinanszírozására fordítandó. További 24 millió lej pedig a tanügyi káderek számára annak idején megítélt bérkülönbözetek kifizetésére. A helyi költségvetések kiegyensúlyozására előirányzott több mint 900 millió lejből megyénk mintegy 18,6 millió lejben részesül. Létezik még egy 500 millió lejes tétel, amely területi leosztására a későbbiek során kerül sor. A szóban forgó összeg a megyei és a községi utak költségeinek a finanszírozására szolgál, annak leosztásáról pedig a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium javaslata alapján kormányhatározat révén döntenek. Dióhéjban ennyit a költségvetés-kiigazításról. Hecser Zoltán