Nagyon gyenge szezont tudnak maguk mögött a vándorméhészek: a várt mézmennyiség idén csupán napraforgóról gyűlt be a kaptárokba, akácról, hársról és repcéről pedig a kedvezőtlen időjárás miatt értékelhetetlen mennyiségeket termeltek a méhek. Az állóméhészetekben szintén átlag alatti hozamokat mutat a mérleg, a kiskereskedelmi mézárak így máris 10-15 százalékkal nőttek. [caption id="attachment_92476" align="aligncenter" width="1000"] Termékeit kínáló méhész a csíkszeredai mézfesztiválon. Többe kerül idén a csemege[/caption] Gyenge, méz helyett veszteséget termelő esztendőt zártak idén az augusztus elsejével véget ért méhészeti szezonban a Hargita megyei vándorméhészek. Az állóméhészek – a vándorokétól lényegesen alacsonyabb működési költségeiknek köszönhetően – valamivel jobb helyzetben vannak, de termelt mézmennyiség alapján dicsekednivalójuk a helyben méhészkedőknek sincs – mondta el tegnap érdeklődésünkre Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke. – Az akác és a hárs idén nem adott semmit, a repce éppen csak megmutatta, hogy van. Azok a vándorméhészek jártak jól, akik méheikkel az akác után nem jöttek haza a havasi, erdei kaszálók virágzására, hanem a napraforgóra számítva az ország déli megyéiben jártak körbe. A napraforgó szerencsére behozta a szokásos mézmennyiséget, viszont az átlag – az éves méztermelésre kivetítve – nagyon gyenge. Azok a vándorok, akik méheiket az akác virágzása után hazahozták, majd a hársra, később a napraforgóra újból visszavitték, anyagi téren nagy veszteségeket könyvelhetnek el – hangsúlyozta Lázár Tibor. Az állóméhészeknek bár végül lett pergetnivalójuk, szintén nincs sok okuk az örömre: a családoktól elvehető mézmennyiség az elmúlt kétévinél valamivel több lett, az elvárt átlagtól azonban elmaradt. A gyenge méztermelés már az értékesítési árakra is rányomta bélyegét: a méhészek már átlagosan 10-15 százalékkal drágították méztermékeik kiskereskedelmi árát. A nagykereskedelmi árak azonban még nem tisztázódtak, az áremelést valószínűleg a nagy felvásárlók és csomagolók is kénytelenek lesznek elfogadni, mivel a méztermelés nemcsak Romániában, hanem Magyarországon és a környékbeli országokban is gyenge volt. – Beszéltem a magyarországi, a horvátországi és a szerbiai méhészkollegákkal is, ők is csak a napraforgóra számíthattak, mert méz idén egyéb kultúrából nem lett. Csak később derül ki, hogy a régió gyenge méztermelési adataira a mézkereskedők hogyan reagálnak és az árakat merre alakítják – tette hozzá a szakember. A Hargita Megyei Méhészegyesület vezetője szerint a legfontosabb most már az, hogy a méhészek előre tekintve, teljes figyelmüket a következő – az ideinél remélhetőleg jobban alakuló – méhészeti évre összpontosítsák: a felkészülés pedig a méhcsaládok augusztusi atka elleni gyógyszeres kezelésével és a telelésre előkészítendő állomány etetésével, erősítésével kezdődik. – Augusztus elejétől haladéktalanul el kell kezdeni a háromhetes gyógyszeres kezelési sorozatot. Az atka év közbeni gyérítésére az alternatív eljárások is alkalmasak, de hatékonyságban a Varachettel nem tudják felvenni a versenyt. Nem szabad a telelésre szánt állomány épségét kockáztatni, ez a biztos. Aki mostantól vagy legkésőbb augusztus első tíz napjában nem kezdi el az atka elleni kezeléseket, az méhek nélkül, üres kaptárokkal marad. Ezt jó, ha minden méhész megérti – hangsúlyozta Lázár Tibor. Domján Levente