Tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvényt módosító 2015/50-es sürgősségi kormányrendelet egyes előírásairól. A 45 módosító és kiegészítő jellegű előírás jobbára a helyi adók és illetékek rendszerével kapcsolatos, de vannak újdonságok a mikrovállalkozások megadóztatása, az osztalékadó, valamint az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettségek tekintetében is. Az osztalékadó 16 százalékról 5 százalékra való csökkentése már szerepelt az előzetesen elfogadott Adótörvénykönyvben is, s annak határidejeként 2016. január 1. volt megjelölve. Az államelnöki „visszaküldés” és a parlamenti újratárgyalást követően a gyakorlatba ültetés határidejét azonban kitolták 2017. január 1-jére. Az eredeti határidőt a november 3-án megjelent 2015/50-es sürgősségi kormányrendelettel a kormány úgymond visszacsempészte. A megindokolásban az szerepelt, hogy ennek az intézkedésnek a révén gyarapodhatnak a beruházások, újabb munkahelyek teremtődhetnek, bá­torítva lesz, hogy a romániai tőke helyben maradjon, dinamizálódhat a romániai tőke hazatelepítésének folyamata és serkenthető lesz a holding típusú társaságok létrehozása, illetve fejlesztése. Ezt joggal lehet feltételezni, ugyanis számos európai országban az osztalékadó szintje alacsony, Nagy-Britanniában és Cipruson pedig éppenséggel adómentes. Ilyenképpen pedig egy adott országban bejegyzett cég nemigen lesz „érdekelt” abban, hogy kivigye a nyereséget, sőt holdingok esetén azt akár áttelepítheti (és át is szokták telepíteni) abba az országba, ahol kedvezőbb az osztalékadó szintje. Amúgy az osztalékadó mérsékelése kedvező fogadtatásra talált az üzleti körökben, üdvözölték a külföldi befektetők is, és lehet, hogy hozzájárulhat a befektetések gyarapításához, esetleg munkahely teremtéshez (bár ez utóbbi nem mindig és nem csupán pénz, befektetés kérdése). A mostani módosítás értelmében 2016. január 1-jétől az osztalékra függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy jogi személyről, vagy attól, hogy romániai székhelyű vagy külföldi székhelyű cégről van-e szó, az országunkban folyósított osztalékadóra 5 százalékos adókulcs alkalmazandó. Érdemes utalni arra is, hogy ez független az osztalék képződésének pillanatától. És az 5 százalékos adókulcs arra az osztalékra alkalmazandó, amely kiosztására 2016. január 1. után kerül sor. A mikrók másként adóznak Ugyancsak esetleges munkahelyteremtést elősegítő szándékkal módosították azt a felső értékhatárt, amelybe besorolandók a mikrovállalkozási kategóriába tartozók. Ez az értékhatár eddig 65 ezer euró volt, de azt megemelték 100 ezer euróra. Továbbá bevezetésre kerül egy differenciált adózási kvótarendszer is, nevezetesen 1–3 százalék közötti, az alkalmazottak számának függvényében. Így amennyiben annak a mikrovállalkozásnak két vagy annál több alkalmazottja van, az adószint egyszázalékos. Amennyiben csak egy alkalmazottja, akkor 2 százalékos, de ha nincs egyetlen alkalmazottja sem, akkor 3 százalékos. Továbbá, ha egy újonnan létrehozott mikrovállalkozásnak legalább egy alkalmazottja van és működési időtartama meghaladja a 48 hónapot, akkor az első két évre vonatkozóan egyszázalékos adókvótát fog alkalmazni. Nem idetartozik, de ha már a jövedelemről esett szó, pontosabban a jövedelmi adóról, utalnunk kell arra is, hogy egy újonnan bevezetett előírás értelmében mentesülnek a profitadó fizetése alól azok a főiskolai oktatás előtti privát tanügyi egységek, amelyek bevételeiket megfelelően a törvényes előírásoknak az alaptevékenységre fordítják. Olcsóbb lesz a víz Nem új keletű a víz áfacsök-kentésére vonatkozó elképzelés sem. Arra vonatkozóan már a törvénytervezet parlamenti megvitatásakor, valamint újramegvitatása során is javaslat fogalmazódott meg. Akkor, akárcsak a többi elnapolt adóenyhítési előírások esetében, arra hivatkoztak, hogy a költségvetési bevételek olyan mértékben csökkenhetnének, hogy nem lehet majd tartani a költségvetési hiánycélt, illetve annak szintje meg fogja haladni az Európai Bizottsággal egyeztetett szintet. A mostani kormányrendelet azonban mégis visszavezette a víz csökkentett áfakulcsát, s egy újonnan bevezetett bekezdés értelmében az ivóvízre és a mezőgazdaságban öntözésre használatos víz esetében 2016. január 1-jétől az áfakulcs a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökken. Ez mindenképp a vezetékes ivóvíz, valamint az öntözésre használt víz árának csökkenését fogja eredményezni. Ám ez esetben a díjszabáscsökkenés időlegesnek bizonyulhat, ugyanis a hálózatfejlesztési és -korszerűsítési vissza nem térítendő uniós kölcsönökből finanszírozott munkálatok esetében az átadást követően, megfelelően a vonatkozó uniós direktíváknak, fokozatosan emelni kell a díjszabást. Ugyanakkor újólag hangsúlyozandó, hogy a szennyvíz-eltávolítás díjszabására ez az előírás, mármint az áfacsökkentés nem vonatkozik. Pontosító előírások Jó néhány előírás van a kormányrendeletben az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan is. Így például a 101-es szakasz (9)-es bekezdésének a szövege tekintetében egy helyreigazítás is megjelent. Nevezetesen abban a tekintetben, hogy a nyugdíjból származó megadózandó jövedelmet akképpen állapítják meg, hogy abból leszámítják az „egyéni egészségbiztosítási hozzájárulást”. Ez így most már rendjén van, mert a törvény szövegében az szerepelt, hogy „egyéni társadalombiztosítási hozzájárulások”. Tisztázódott az is, hogy a külföldön tartózkodó, élő vagy munkát vállaló személyek mikor is nem kötelezettek a romániai egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére, lévén, hogy átfogalmazták a törvény 153-as szakaszának vonatkozó, (2)-es bekezdését. Ugyanakkor a 183-as szakasz átfogalmazása értelmében azok a személyek, akik nem realizáltak jövedelmet, de kötelezettek lesznek egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére, amennyiben jövedelmet kezdenek realizálni, azt 15 napon belül jelezniük kell az adóhatóságnak. Mindkét esetben az eljárás tekintetében még az ANAF és az egészségbiztosítási pénztár rendeletei révén állapítják meg az eljárást. Hecser Zoltán