A közbeszerzésekre vonatkozó jó másfél évvel ezelőtt megjelent törvénycsomagról is azt állították a parlamenti pártok vezetői és honatyái, de az egykori Cioloş-kormány egyes illetékesei is, hogy időtálló, az uniós irányelvekre és elvárásokra ráfelelő, a közbeszerzések terén hatékonyabb és eredményesebb tevékenységet biztosító jogszabályozás született. Ezt már hallottuk az elmúlt évek során, más törvényekről is, így például az adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es, valamint az adóeljárási törvénykönyvre vonatkozó 2015/207-es törvényről is. Mindkettő esetében már azok hatályba lépése előtt „plasztikai műtétekre” került sor. Hasonlóképpen történt a közbeszerzésekre vonatkozó, tavaly megjelent törvénycsomaggal is, amely tulajdonképpen három jogszabályt ölelt fel. A közbeszerzésekre vonatkozó új jogszabályozás még jóformán meg sem jelent, máris megfogalmazódtak fenntartások, kifogások annak jó néhány előírásával szemben, majd a gyakorlatba ültetés során egyre többet lehetett hallani arról, hogy az eljárások igen elhúzódnak, a szerződéskötésekre nemigen kerül sor egy megfelelő időpontban, emiatt pedig számos beruházás kivitelezésének megkezdését el kellett napolni, arról nem is beszélve, hogy véget nem érő fellebbezések benyújtására került sor. A közszférai intézményrendszer illetékes szakemberei a dolgok ilyenszerű alakulása nyomán számos bíráló jellegű észrevételt fogalmaztak meg, egyre gyakrabban hallottunk-olvastunk megalapozottnak tűnő ellenvetésekről. Az elmúlt másfél év során az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) részéről több pontosító jellegű rendelet, illetve utasítás is megjelent, ugyanakkor egyes törvényes előírásokat is módosítottak, illetve kiegészítettek, akárcsak a törvénycsomag alkalmazási normáit. A jelek szerint nem sok eredménnyel. A fokozódó elégedetlenség okán lépésre kényszerült a Tudose-kormány is: a december 14-i kormányülésen elfogadásra került a közbeszerzésekkel kapcsolatosan egy sürgősségi kormányrendelet. A Hivatalos Közlönyben december 18-án megjelent a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásának az ellenőrzésére vonatkozó 2017/98-as sürgősségi kormányrendelet. Annak megindokolásában többek között az szerepel, hogy olyan jogszabályozási módosításokra van szükség, amelyek megkönnyítik az európai alapok lehívását, illetve az azokkal kapcsolatos közbeszerzési szerződések megkötését, ugyanakkor utalás van egyes európai szabályzásokra is. Nem térnénk ki ennek a kormányrendeletnek az ismertetésére, ugyanis az 2018. március 15-én lép hatályba, de ettől függetlenül 2018. január 17-ig meg kell jelennie az alkalmazás módszertani normáit jóváhagyó kormányhatározatnak. Amúgy a kormányrendelet által bevezetett új ellenőrzési rendszernek 2018. március 15-től kezdődően működőképesnek kell lennie. Közvetlen beszerzés leegyszerűsítve Alig egy hét múltán, azaz a december 20-i kormányülésen egy újabb, a közbeszerzésekkel kapcsolatos sürgősségi kormányrendeletet fogadott el a kormány. A Hivatalos Közlöny december 22-i számában megjelent a közbeszerzések területén hatályos egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2017/107-es sürgősségi kormányrendelet. Azzal kapcsolatosan a december 20-i kormányülésen az esedékes módosításokat jó hírként közölte a kormány tagjaival Mihai Tudose kormányfő. A módosítások lényegéről szólva a közbeszerzési ügynökség elnöke, Bogdan Pușcaș mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a törvénycsomag három törvény egyes előírásai alkalmazási módjának az egyszerűsítését tartották szem előtt, illetve a különböző előírások közötti összhang megteremtését. Kiemelte azt is, hogy a törvény szövegébe belekerült az az előírás, miszerint a helyhatóságok esetében az árverési küszöböt 929 ezer lejben jelölték meg, ugyanakkor lehetővé tették azt is, hogy egy árverés értékének legfeljebb 20 százalékát kitevő mennyiség esetében a felvásárlásra közvetlen módon kerüljön sor. Amint már említettük, több jogszabályt is módosítottak ezzel a mostani sürgősségi kormányrendelettel, amely előírásai máris hatályossá váltak. A közbeszerzésekre vonatkozó 2016/98-as, a szektoriális beszerzésekre vonatkozó 2016/99-es, valamint a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos viszályokra vonatkozó 2016/101-es törvényről van szó. A gyakorlatba ültetés kapcsán több dolgot is meg kell említenünk. Mindenekelőtt azt, hogy a már folyamatban lévő odaítélési eljárásokra a mostani sürgősségi kormányrendelet megjelenéséig hatályban lévő jogszabályozási előírások szerint kerül sor. A kormányrendelet azt is pontosítja, hogy mi értendő a folyamatban lévő odaítélési eljárás alatt. A SEAP „kiiktatva”… Ezentúl egyes közbeszerzések, illetve szerződéskötések gördülékenyebbé és operatívabbá tétele érdekében elkerülhető lesz a SEAP révén történő előzetes meghirdetés. Azokról a közvetlen közbeszerzésekről van szó, amelyek kisebb volumenűek, illetve kisebb értékűek, s amelyek esetében az elektronikus platform használata nem bizonyult hatékonynak, sőt túlzott bürokratizálást jelentett. Továbbá bevezetésre került a szerződő hatóságoknak ama kötelezettsége is, hogy az ajánlattevőtől/jelentkezőtől bekérjék a javasolt alvállalkozók azonosító adatait is, igaz, ez csak akkor, ha ez utóbbiak ismeretesek az ajánlat benyújtásának a pillanatában. Mindig is gondot okozott, illetve problémásnak bizonyult az a kritérium, miszerint az odaítélésben döntő szerepe van, vagyis annak alapvető kritériuma a legalacsonyabb ár, mármint a tervezési és kivitelezési közbeszerződési szerződések odaítélése során. Nos, e tekintetben most a jogszabályozási előírások módosítása révén letisztult a kép: amennyiben a szerződésben majd szerepel a tervezés is, akkor az árajánlaton túl tekintettel kell lenni a minőségre is, tehát amolyan minőség/ár arányt kell szem előtt tartani. A jelek szerint fel fog gyorsulni a fellebbezések megoldásának időtartama is, azt a törvény 20 munkanapban jelölte meg, attól az időponttól számítva, amikor is a viszálymegoldó tanácshoz (CNSC) benyújtásra került a közbeszerzési ügycsomó. Hecser Zoltán