Csíkszentdomokosi mesélő falu, szépvízi sajtüzem, gyer­gyó­alfalvi szociális otthon, ho­mo­ródalmási vagy oroszhegyi turisztikai információ központ, ma­dé­falvi napköziépítés és Silu­cidicium útja projekt – csupán néhány azon helyi, kulturális és infrastrukturális fejlesztési programok közül, amelyeket a csíkszeredai Sapientia és a gödöllői Szent István Egyetem hallgatói májusi terepgyakorlatuk során – a siker összetevő elemeit keresve – kielemeztek. A tanulmányok most kötetben is megjelennek, a kutatási eredményeket pedig pénteken műhelykonferencián vitatják meg a szakemberek.

[caption id="attachment_3981" align="aligncenter" width="620"] Érlelésre szánt sajtok a szépvízi tejfeldolgozóban. Sikeres közösségi együttműködés[/caption] Kreatív fiatalok – innovatív vidék néven újabb kiadvánnyal gyarapodik a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székelyföldi tehetséggondozást és sikeres helyi fejlesztési gyakorlatokat bemutató kötetsorozata. Kíváncsiak, mi a siker titka Mint tegnap Biró A. Zoltántól, a sorozat hatodik kötetének társszerkesztőjétől megtudtuk, a napokban megjelenő kiadványba ezúttal azokat a Hargita megyei településekről és helyi közösség – kulturális, infrastrukturális – fejlesztési projektjeikről szóló tanulmányokat, elemzéseket gyűjtötték össze, amelyek idén májusban a csíkszeredai Sapientia egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vidékfejlesztési szakos hallgatóinak közös, terepmunkával fűszerezett tehetséggondozó táborában készültek. A kötet anyagait amúgy hivatalosan pénteken, a csíkszeredai Sapientia egyetemen sorra kerülő szakmai műhelykonferencián mutatják be az érdeklődőknek. A tanulmányok megjelenését, a fejlesztési projektek elemző leírását és bemutatását, a diákok terepmunkáját és előzetes szakmai felkészítését a Pro Agricultura Alapítvány a magyarországi Nemzeti Tehetség Program keretében elnyert pályázati támogatásból finanszírozta. – Csík térségére jellemző, hogy nagyon sok helyi fejlesztési program van. Százával találunk olyan programokat, amit a helyiek általában jónak, sikeresnek tartanak, viszont ha a sikeresség összetevőit részletesebben is leírjuk, akkor ez egyrészt ösztönző lehet mások számára is, akik hasonló fejlesztési programokban gondolkodnak, másrészt pedig a sikeres programok bemutatásának közösségépítő fejlesztéspolitikai szerepe is van. Tehát nem csupán dicsekvés, hogy sikeresen felépítettünk és átadtunk valamit, hanem a tervezést, több szereplő együttműködését és a projekt menedzselését is megismerhetjük és összességében láthatjuk. Tehát a társadalmi folyamatot mutatják be a kötetben megjelenő projektelemzések – hangsúlyozta lapunknak Biró A. Zoltán. Helyi fejlesztési projektek A háromnapos tehetséggondozó táborban részt vett harminc egyetemi hallgató – egy-egy magyarországi és székelyföldi diákból álló –, vegyes csoportokat alkotva vizsgálták meg a csíki, udvarhelyi és gyergyói településekről a tutorok által javasolt témákat. A kötet társszerkesztője – az elkészült tanulmányok alapján – nagyon érdekesnek és összetettnek nevezi a csíkszentdomokosi Mesélő falu programról, az oroszhegyi turisztikai központ megtervezéséről, létrehozásáról és hasznosításáról készült tanulmányt, illetve – sikeres vidékfejlesztési programként és helyi összefogásként – a csíkszépvízi Csengő Tejszövetkezet sajtüzemét bemutató munkát is. A tanulmánykötetben emellett Csíkkarcfalva központjának komplex felújítási programjáról, a homoródalmási turisztikai információs pont hatásairól, a gyergyóalfalvi rehabilitációs és szociális otthonról, Madéfalva esetében a Siculicidium-projektről, az óvoda és napközi építéséről, illetve a helyi információs iroda történetéről is olvashatnak az érdeklődők, ám a hallgatók különböző rendezvények – a szépvízi káposztafesztivál, illetve a csíkszentmiklósi kolbászfesztivál – helyi közösségfejlesztési szerepét is elemezték. Domján Levente